Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)

1918-08-18 / 33. szám

KÖVARVIDÉR augusztus lä 8 különösen igen nehéz lenne a béke helyre­állítása akkor, ha egyáltalán nem volnánk rá elkészülve. Éppen úgy, amint a háborút állapotok megkezdése, rendkívül nehézségeket oko­zott, ugyanez lesz a helyzet a békére való átmenetben is. Ez azonban megákadályoz- bató a megfelelő előkészülettel és igy rend­kívül fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a kormány foglalkozni kiván szociális tör­vényjavaslatokkal, mert ez adja meg a ga­ranciát, hogy a béke örömeit valóban ka­tasztrofális változások nélkül élvezhetjük majd. HÍREK. Dr. Takács Sándor járási tiszti orvos, kórházi igazgató hosszas szabadságáról és tanulmány útjáról haza érkezett, orvosi gya­korlatát megkezdte. Házasság. Spárlng Hermán bányaigaz­gató e hó 14 én házasságot kötött Hirsch Edith urleánnyal, özv, Hirsch Hermánné leányával, Segély az iparosiskolának. A vallás és közoktatásügyi miniszter a helybeli iparos tanonciskola részére az 1917j 18. tanévre 680 kor. segélyt utalt ki. Nyilvános köszönet. Mindazon vidéki polgárok és fiataloknak, akik a K'sfentösön folyó hó 4 én rendezett batyusbálban részt vettek és részvétük által az általunk kitű­zött cél elérésben szívesek voltak támogatni, fogadják hálás köszönetünket. Pelülfi/ettek : Kesztenbaum Perencné 5 kor. Merlás Já­nos nyug. tanító 5 kor. Péter Aurél Ma­gaura Pusztahidegkutról 1() koronái. A be­gyölt 359 kor 40 fillért a »Kövárvidék« szerkesztőségéhez küldtük azzal, hogv azt a nagysomkuti Vöröskereszt egylet elnök ségéhez juttatni sziveskedjen. A rendezőség nevében: Beibe Sándor. Eljegyzés. F. évi julius hó 22 én Tát ralomnicon, zichi és vázsonykeöi Zichy Ernő József gróf cs. kir. tart. 5-ös huszár- főhadnagy eljegyezte széki Teleky Mária grófnőt, széki Telek» László Qyula gróf és neje hadadi Wesselényi Heléna bárónő leányát. Hazajönnek az oroszországi hadifog­lyaink. A kassai katonai hadtestparancsnok­ságnak vármegyénk alispánjához intézett távirata szerint a közeli hónapokban Orosz­országból 5—5 ezres csoportokban egy millió hadifogoly érkezik haza. most már rendes utón, nem mint szökevények. Nem lesz sorozás. Néhány nap óta a sajtót azon hír járta be, hogy a ki lencvenhat és hetvenhat közti évfolyamokat újra sorozzák. Mint értesülünk ez a hir nem felel meg a valóságnak, mert csu­pán a már alkalmas népfölkelőknek szep­tember vagy októberben való újra vizsgá- lását tervezik azon célból, hogy megálla­pítsák. vájjon frontszolgálatra, vagy segéd­szolgálatra alkalmasok e. A statárfális rendelet kiegészítése. A kassai honvédkerületi parancsnokság a rőg- tónitéló bíráskodásról szóló rendelete ki­egészítéséül elrendelte, hogy az önként je­lentkező szökevények ellen pusztán szökésük miatt halálbüntetésnek és röktönbiráskodás- helye nincsen. Érmet kapnak a sebesültek. Ö Felsége legfelsőbb elhatározásával megalapította a isebesültek érmét« mindazok számára, akik a harceszközök közvetlen, vagy közvetett behatása által harcban, vagy messzehordó lövegek által, vagy a hadrakelt sereg kör­letén belül repfl'ök által megsebesültek. A sebesüléssel egyenlőnek tekintik az érmek odaítélésénél az egészségnek mindama ká­rosodásait, melyek a hadiszolgálat sajátos­sága által állottak eló, illetve súlyosbodtak. Az uj és Ízléses verető érem feltOzésének ideje a Rendeleti Közlönyben lesz ki­hirdetve. Legfelsőbb dicséret a 12 ik honvéd gy. ezrednek. A Piave melletti ütközetben tanú­sított bátor és önfeláldozó magatartásáért őfelsége házi ezredünket a legfelsőbb elis­merésben részesítette. E. magas kitüntetésről szóló királyi parancsot Boroevics tábornagy közölte az ezredparanosnoksággai, mely a legfelsőbb dicséret az alábbi lelkes szavakkal adta tudtul az ezrednek: — Hálás vagyok nektek kedves bajtár­saim, hogy a 12-es honvéd névnek ismét ilyen nagy dicsőséget és kitüntetést szerez­tetek. Vas fegyelmünk, kitartó munkánk, lángoló hazaszeretetünk és hagyományos ma­gyar vitézségünk ismét megtermetté ezre* dünk zászlajára a dicsőség babérját. Isten éltessen benneteket! Istennel Király és Ha­záért barooljunk lelkesedve tovább! Sajtórendelet. A járási főszolgabíró 3704|1918. sz. alatt a kereskedelemügyi m, kir. miniszter P. 67—1918. sz. alábbi kör­rendeletének közzétételét rendelte el: Vala­mennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Ismételten előforduló esetből kifolyólag fel­mindig magánál hordozza. Ez az értékes kő in- gerli a kíváncsiságot. Arról van szó, hogy azt emeld el tőle és hozd el nekem. Ha ezt sikert)! megtenned, szabad vagy, de ha zátonyra jutsz, előbb halálos kint lógsz elszenvedni, aztán az akasztófához szereztetem a hazug nyelvedet. Mehetsz 1 Ko-ta-hu nem mondotta ezt kétszer magá­nak. Egy perc múlva az utcán volt. Már kész is volt a terve. Elment a kikötőbe, ott becserélte a ruháját egy koldus ócska foszlányaiért, aztán meg­görnyedt háttal, nyögve ment végig az utcán és megállt a Tien-Ki háza előtt. A jólelkü kéz­műves néhány pénzdarabot akart neki adni, de Ko-ta-hu nem fogadta el, hanem önérzetesen kitért előle. — Nem fogadom el az alamizsnát, jó ember Munkáén könyörgök én, becsületes munkáért, ami megóv a kegyetlen éhségtől. — Tien-Ki a részvéttől meghatva kérdezte: — Értesz-e a mozaikmunkához? — Nem, ügyetlen vagyok én ahhoz, de a jó indalat nem hiányzik nálam, a legbuzgóbb szol. gát fogod bentiem találni. Kifényesítem a búto­raidat és elkészítem a fürdődet, megfőzöm a rizsedet, Ezért bérül nekem adod ételed mara­dékát és megengeded, hogy egy darab gyékényen alhasn !•. Tien-Ki beleegyezett. Másnap, mialatt Ti n lö a zammangeni temp­lomban volt, a tolvaj felhasználva a távollétét, megkereste a hires kazettát. Kalapácsul feltörte a lakatot, kivette tokjából az értékes kék gyémántot és rögtön elvitte Hakiri hercegnek. A herceg odament a teDgerrenyiló ablakhoz és az ékszert a Ko-ta-hu nagy hüledezésére a hul­lámok közé vetette. * Mikor Tien-Ki hazaérve észrevette, hogy egy ügyes tolvaj kijátszotta lehorgasztotta a fejét. Csak­hamar azonban újra felvidult és gondolkozott: — Ej, csak nem fog ennek a gonosz kőnek az elvesztése buskomorrá tenni . , . Nevessünk. Ugyanezen a napon Hakiri herceg, a púpos háza előtt haladván el, számonkőrte a gyűrűjét. Tien-Ki megígérte, hogy két héten belül visszaadja a herceg gyűrűjét. A herceg beleegyezett. — Legyen. Megadom a haladékot, de ne felejtsd, hogy a fejeddel játszol! Tien-Ki, aki mindig filozófus volt, igy szólt magában: — Mindössze tizenötször láthatom idelenn a holdvilágot, ezt a tizenöt napot töltsük bat el örömben! Bármilyen árban eladta összes apró művészi munkáit, arany- és ezüstpénzzel megrakva futott a mulatóhelyekre. Mulatott és pityókás lett és telje­sen megfeledkezett a földi kötelességeiről. A ti­zennegyedik napon már nem volt annyi pénze, hogy egy darabka kenyeret vehetett volna magá- uak. Behunyta a szemét és álmodott. Messze, na­gyon messze volt szülővárosától egy unalmas és elhagyott országban, nevetni akart és zokogás szakadt fel a torkából. És szenvedett és sirt. Majd a képzelet visszavitte Oszakába, a bű­vös városba, ahol a gyöngyvirág félig nyitja ki piciny harangocskáit, amelyekből édes illat érzik. A csudálatos városba, virágos terraszaival. És a bánat behatolt a szivébe és meglágyí­totta és oly lággyá tette, mint akár a spongya. És mialatt tovább aludt, egy halász lánya, aki látta a szenvedést, igy szólt apjához: — A szegény Tien-Ki teljesen tönkre ment. Tegnap óta egy falatot se evett. Engedd meg, hogy ezt a halat neki adjam ebédre. — Tégy szived szerint — felelte a halász. Tien-Ki a legnagyobb hálával fogadta az aján­dékot. Nagy mohósággal ette a halat, megiut visz* szanyerte régi kedvét — mikor egyszerre valami keményet érzett a foga alatt 1 A hullámokba vetett kék gyémánt voltl A púpos visszaszolgáltatta a követ a herceg­nek és egyúttal olmondta neki a kalandját, ame­lyet evvel az optimista okoskodással fejezett be: — Láthatja fenség,, hogy az életben mindig nevetni kell. Az egészségesebb mint a sirás 1 Hakiri herceget bámulatba ejtette az a történet. Elismerte a kézműves gondolkozásának kitűnő voltát és elismerését ajándékokkal bizo­nyította. Kincseit palota építésre fordította és szabad idejét ezentúl szórakozással töltötte. És mindig, valahányszor szomorúság fogta el, visszaemlékezett a vidám Tien-Ki történetére és komor arca újra felvidult.

Next

/
Thumbnails
Contents