Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-24 / 25. szám

XV. évfolyam jügyscmkni, 1917. junius 24. 25-f* szám. KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI HETILAP „A NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő Szerkesztőség ,és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 484 Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A szivekhez! A Balatonszabadj Hadiárva Gyer- mekszanatoriumért J J! Irta: Rákosi Jenő. Az emberiség, amely oly büszke volt az uj kor csodás vívmányaira, civilizációja mindennemű alkotásra, a tudomány a mű­vészet, a társadalom, a humanitás intéz ményes nagy fejlődésére, úgy, hogy már a nemzetközi és világbékének is orgánumai voltak, melyekben a világ legnemesebb el­méi keltek versenyre ez ideál föltételeinek keresésében és biztosításában; az emberi­ség elcsüggedve szemléli a ránk tört szinte egyetemes háború borzalmait, melyek min­den illúziónkat az ember nemesebb hivatá­sába a haladás igazi értékébe vetett hitün­ket összetörték, s mintha azt bizonyítanák, hogy minden haladásunk csak az értelemé, erkölcsi lényünk megmaradt állati termé­szetünk hatalmában. Mégis a háború égő poklának füsttö- megéböl kicsap és égre tör két csodálatos lángoszlop, tulvilági fényben, földfeletti ra­gyogással. Egyik a halál megvető vitézség, melynek tündöklő példáit látjuk az öldöklés borzalmas káoszában is. Egymásért és mindnyájunkért, a hazáért a legnemesebb ideálért a koronáért, históriánk fényében A ..KOVÁHVlüKK“ TÁRCÁJA­Franciaország 'uj óriás léghajói. Igen gyakran hallhatjuk a felületes kritikára könnyen hajló nagyközönség körében azt a kije­lentést, hogy Franciaországban már nem építenek nagy kormányozható léghajókat, mert a Zeppelinek állítólag nem váltak be és általában a léghajónak ez a typusa nem alkalmas hathatós légi hadjárat folytatására. Azt, hogy mennyire tévednek az ezt a nézetet vallók, az alábbi ismertetéssel bizonyít­hatjuk. Franciaország már évek óta a legnagyobb erőfeszítéssel igyekezett hadseregét a németekével egyenértékű merev rendszerű kormányozható lég­hajókat felszerelni. A német Zeppelineket a franciák eleinte végtelenül ócsárolták, do még a békeidők ben kénytelenek voitak azok használhatóságát elis­merni és a legnagyobb gúnyolódásukból is kiérez- het® volt irigységük. Volt a franciáknak már ekkor is egy merev rendszerű léghajójuk „Spiess“ amely­ről azt állították, hogy a németek erről másolták le Zeppelinjüket, A dologban csak az volt a cso­dálatos, hogy amig a „Spiess* teljesítőképessége ragyogó e közjogi fogalomért a háztüzhelyért és az ország határainak sérthetetlenségéért, ezrek, százezrek és milliók rohannak a ha­lálba, az önfeláldozásnak, a férfias bátor­ságnak, a magyar bravúros vitézségnek legendába illő példáit adják, hogy elmond­hassuk : sok mindenből kifosztott bennünket az idők mostoha járása, de a szép, a nagy és nagy dolgokra képes magyar lélek él régi erejében s átmegy jövendő idők fela­datáért tovább küzdeni. A másik lángoszlop pedig a magyar asszonyok és férfiak ama megindultsága, amely a háború félelmeiből és zűrzavará­ból a jótékonyság irgalmas hajlékaiba gyűjti a lelkeket. Soha annyi áldozatot erre a szent tűzben égő oltárra nem raktak, mint a megpróbáltatás e nagy napjaiban. A há­ború sebeit gyógyítani, a háború pusztítá­sait helyre hozni, szenvedéseit enyhíteni, keservét, bánatát, lelki fájdalmait vigasz­talni: adománynival, munkával, szamaritá­nus Cselekedetekkel siettek, szinte tolong­tak leányok, asszonyok, férfiak. Oh de hol van még az áldozatok nap­jainak a végei Mindennap újra szétreppen az Ur an- gyala, irgalmasságra indítani a dobogó sziveket. Amit én itt most beszélek, az a be­teg gyermekek esdeklő szava. Akiket nem karddal és ágyúval fegy­verkező ellenség vert le, hanem a nélkü­lözés, a szegénység, árvaság, elhanyagolt­ság és a gyilkos betegségek bujkáló se­rege. Hasson el szózatom a paloták, a kuny­hók, az elmék, a szivek minden zugába. Hallják meg azok, akiknek gyermeke most nő fegyver alá. Az árvák, ügyefogyot- tak, betegek áldása fogja kisérni érte. Hallják meg azok, akiknek fia és hoz­zátartozója már ott künn van az ellenség tüzében. A nyomorult és beteg gyermek- sereg imádsága fog őrködni rajta. Hallják meg azok, akik Isten tanácsá­ból gyermek nélkül maradtak a háború öl­döklő kezétől. Gyermekük helyén, aki leg­drágább vérét adta a hazáért, gyermeket mentenek meg a hazának. Hallják meg azok, akik gyermektelen élik életüket: ók gyermekükért gyötrődő szegény és tehetetlen szülőknek adják visz- sza reményüket, életkedvüket, munkaerejü­ket: a gyermeket. Hallják meg mindazok, akik szemtanúi e világkatasztrófa rettenetes ember áldo­zatainak, mert a jövőnk, a nemzet üdve azok tudvalevőleg igen kellemetlenek lehettek. Akár merev, akár nem merev rendszerű óriási léghajói tökéletes csődöt mondottak. Most végül arról érkezik hir, hogy Páris fe­lett nemrégiben két uj légi cirkáló tett próbautat s az elért eredmények igen kielégítők voltak. Ezeket a kielégítő eredményeket azonban ismerjük már. Hasonlókat jelentettek annak idején a „Spiess"-ről is, amely utóbb hangárjában végleg eltűnt, hogy onnét soha többé napvilágra ne kerüljön. Az uj francia légi cirkálóról is már most megállapíthat­juk, hogy a háború nagy követelményeinek sem­miképen sem felel meg. Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy háborús célokra használható léghajó építésére máról-holnapra nyélbe nem üthető, annak építése igy egyszerűen meg nem parancsolható. A Zeppelinek, datára kiváló megépítésünknek, az első években még sok hibával rendelkeztek, amelyek csak lassanként, több évi kisórletezós és az aerotechnika fejlődésével voltak csak kiküszö­bölhetők. Ma természetesen több mint egy évtize­des építkezési tapasztalattal rendelkezve, ezekben a légjármüvekben kivaló műalkotásoknak örvendez­hetünk. Azt a utat, amelyet a Zeppelinek tiz év alatt tettek meg, Frauciaorszzg tiz hónap alatt át nem ugorhatja. A franeia hadvezetőség építhetett léghajó-óriásokat, csakhogy nagyon is kérdéses váj­jon a németek messze előrehaladt műszaki csodáit csak távolról is mogközeliUk-e. Kötve hisszük, hogy a franciák az ő uj óriási légi cirkálóikban hatható« fegyvernemre tettek volna szert. aránylag a semmivel volt egyenlő, addig a Zeppe­linek elért eredményei a világot folyton újabb és újabb csodálatba ejtették. A franciák a „Spiess“-t többször átépítették, s 1913. végének egy szép napján a léghajó meg is jelent a diadalmámorban úszó párisiak feje felett. Az öröm igen rövid életű volt, mert a léghajó még rövid utakra sem bizo- nyúlt hasznavehetőnek; hadászati alkalmazhatósá­gáról pedig szó sem lehetett. Amidőn tehát kitört a háború s a Zeppelinek váratlan eredményeket értek el, a francia léghajós körökben is nagy volt az igyekezet egy jó merev rendszerű léghajó meg­építésére. A kormány a törekvést hathatósan tá­mogatta is. Ekkor már rendelkezésre állottak a régebbi 20.000 köbméteres óránkint 75 km.-t megtevő nem merev rendszerű léghajók építésére szolgáló ter­vek. Elsősorban is tehát ezek kivételére került a sor. Közülök emlitésreméltók a „Schneider és Creuzot“-gyár tervei, amelyek azonban a Zeppeli­nek tökéletes utánzatai voltak. Egy másik rend­szer a „Pitet“-féle állítólag a Zeppelinnek egy tökéletesbitett változata, amennyiben a feltaláló kijelentése szerint tűzbiztos. Egy harmadik typust maga a francia hadvezetőség szerkesztett, s a há­borúban tett tapasztalatokon alapul Az, hogy hol és hogyan szerezte ezeket a tapasztalatokat Francia- ország, meglehetősen homályos, mert ha szerzett,

Next

/
Thumbnails
Contents