Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-21 / 3. szám

Use. Rél.-ógk-’üM {.hit, hogy a jövő gm daság életére is igen nagy kihatással IesVn , ha ez a mai állapot megmaradna. A kormány tilalmi rendelele tehát már a jövő útjait egyengeti. Ha pillanatnyilag egye* dolgokbanndiőzaegeket is fog okozni, ha érc.ni is fogjuk, hogy egy hatalmas világha 'iu kellős kőzepéu élünk, akkor is mindig csak arra kell gondolnunk, hogy két célt szolgálunk, amikor visszatartjuk magunkat a fölösleges élvezetektől. Egy közelebbi cél: a dicsőséges győzelmet es egy további célt, a boldog jövőt. A hősök emléke. Meghatóan értékes törvényjavaslat ke* rült a múlt napokban a képviselőház elé és a törvényjavaslatból minden bizonnyal a legrövidebb időn Délül törvény is lesz. A hősök emlékéről szól ez a törvényja­vaslat, amely meghatározza, hogy azoknak az emlékét, akik e rettenetes viiagíeitordu- lasban életükkel adóztak a hazának, min­den község, minden varos köteles meg­örökíteni. Minden kis faluban tesz a nagy háooru után egy emléktábla, amely előtt örök mécseskeni fog égni a rokonaiyaiiak, hazafiak szeleteiének lángja. Feltétlenül szép gondolat, ktvdele is magasztos les-, hiszen lelkesed i nagyon ,ot tudunk magyarok. Es a hősön emléke öro**«; iogjá emlékezteim a vaio^a lakóit mia, tlögy volt valaha egy világháború, am^y ben be kellett bizonyítania e nenucitics, hogy nemcsak érni, hanem hatni is tud ezen a tőidért, a magyar hazáért« De úgy -rezzük, hogy bármily ma- gásztüa ez diniek, itt reálisabb, konkréieob megörökítésnek is kell következnie. Nem az államtól, nem a kormánytól, hanem a magyar társadalomtol varjuk ezt a kon­krétabb, reálisabb emieaet. Meg vagyunk győződve róla, hogy a magyar allam már eddig is mindent megtelt, amit megtehe­tett azért, hogy letörlessze irtózaiosau nagy adósságát azoknak, akik életükkel adóztak a hazának. Hiszen a rokkant segély, a jó­tékony intézmények és sok más háborús intézkedés, anyagi alapját csak az állam, a kormány gondoskodásából nyerte. A kor­mánytól most már nem is várhatunk, nem is kívánhattunk mást, mint hogy a haza nevéDen megadja a lehetőséget arra, hogy valóban megörökítsük az emlékét a nősök­nek és impulzust, útmutatást adjon arra, hogy valóban arra, hogy itt van meg egy kö.vic&aeg, a hósök emléké irami köte­lesség. Talán ma a háború vérzivatara köze peite nem lehet alkalmas módot talá.m arra, hogy a liömk enne ere valóban >a láljunk méltó emléket. De u háború uian a társadalomnak és a közvéleménynek mi., den módon szemügsre ken vennie an, mivel tartozunk hőseinknek. A társadalom ba bele kell hatódnia annak a ténynek, hogy hőseink megérdemlik a legnagyobb támogatást utódainkban is. Általános szempontnak kell lennie há­ború után, hogy azoknak, akiknek élet- fenntartója mi érettünk veszett el a harc- mezőn, joguk van mindenütt a lehető leg ­K u V Á R *v I b k R nagyobb előnyökre. Amint azelőtt kvalifi­káció volt érettségi, egyete I, vagy szépírás, úgy legyen most már, de a háború után egészen bizonyosan, kvalifikáció az is, ha valaki hősnek a fia vagy felesége A mi­nősítésekben mindenütt tekintettel kell lenni, hogy aki erre vagy ar^a az állásra pályá­zik, az már áldozatot hozott a hazáért, mert férjét vagy atyját vesztette el a nagy háborúban, nem szabad tellát őt hátrább tolni. Ez Iahet es lesz a hósök emlékének igazi megörökítése. Az az emléktábla, ame­lyet most a falvak és városok kötelesek lesznek elkészíttetni, csak simbolum legyen az örök lelkiisnieretnsk, amely mindig tartsa elébünk azt, hogy mivel tartozunk. Haló poraikban szegény hősein* csak ak­kor fognak valóban nyugodni, ha ez a tár sadalmi nézetátalakulás, átlejiődes valóban meg fog történni, ha tényleg fogják látni, hogy nem hiába véreztek a hazáért. Nein nehéz en tek az általános elvnek a megvalósitasa C ua egy kis gondolko­zás, szív és éueo ».eil hozzá és meg va- gyunk győződve, akkor nagyon hamar es könnyen fog menni. És akkor hőseink emlcke iránt valóban leróttuk nagy, soha meg nem fizethető adósságunk egy részét Ili U Lv K . A „Kövárvidéki olvasakor évi közgyű­lésé. E hó 14-én dó. uán 4 órakor tat toita még a Kövárvidéki olvasókör rendes evt tisztújító Közgyűlését, Min Lajos or- szaggyüiest kép.ue ö az Olvasókör einö- kene& elnök.ete alatt, A Közgyűlés íőoo tárgyai voltak á műit évi >z t tudás meg vizsgaiasa és a iisztujnae, <\ ■ mrgyait és euogado.t számadás szerűn u mull iVtö. évi oevstel 9767 K ÓJ tilt., kiadás 6921 K Id fill., pénztári maradvány 2846 K 41 tutor. Ezután következett a tiszlujitás, Mán Lajos elnök u maga és tiszttársai nevében köszönetét fejezte ki a közgyűlésnek az eddigi bizalomért és a választás megejtő- sere korelnökül Jeszenszky Béla főszolga­bírót, szavazatszedő bizottsági elnökül; Ptlcz Ede róni. kall. plébánost, tagokul pedig Dr. O.savszky Gyula kir. közjegyzőt és Dr. Simon Mm ügyvédet ajánlotta, akiket a közgyűie egyhangúlag megvá­lasztott. *• A tisztviselőt kar egyiungmag közící- kiáitéssai választatott meg és pedig: örö­kös díszei a okul: gro. latent Sándor, elnökül: Mán Lajos, a tel nők ül: Piicz Ede, háznagyul: Jeszenszky Béla, jegyző ti; Dr. Kálmán Hsunk, ügyé szui Dr. Nyilván Amei kónyvtárno- k u I Havas Emil és Lisut Tivadar, pzni- t a i nőkul Máthe Ath&nasz. a választmány tagjai, tikos szavazás utján választattak trug és pedig: Gróf Teietu Jenő, Barna Benő, (drót Teleki Józset. Dr. Simon Miksa, Dr. Olzavs/ky Qyula, Dr. Takács Sándor, ^ocsáuczy Mar ton, Doros Sándor és Dr. Goldstein Ármin. A közgyűlés befejezése előtt Dr. Blu- menicid Dezső indítványára egyhangúlag j'tüuár 2l és nagy lelkesedéssel elhatározta a köz­gyűlés, hogy a társaskör létesítése és fenn­állási érdekében hossza évek sorát át kifejlett buzgóságuk elismeréséül, Gróf Teleki Sándor örökös diszelnök és Mán Lajos elnök olajfestményü arcképét elké­szítteti és azokat a társaskör helyiségéből! helyezi el. KitilntétÓS. Fátül László 1897. évi szü­letésű nagysomkuii illetőségű 16. gyalog­ezredben honvéd, vitéz magatartása elis­meréséül a bronz vitézség! éremmel lett kitüntetve. A Kövárvidéki Takarékpénztárnál jegy­zett V hadikölcsön. Dr. Takács Sándor 10.000 K- Hosszú nővérott 4000 K. Mán Lajos 4000 K> Sshueidsr Sitva 5000 IC Smiioviis Mandel 3000 K, G R Dege-ifeld Sándor Erdöszada 40.000 t\ Poci/ Mi-, hályna Szamiscikó 8000 K- c^o, S:a- káilasíalva, Sadóaranyo-, \olió kő-sógak 11.400 K, Kövárvidéki Ftkarékpinzlár 26.000 K. Brunner Károly Prméktaiva 1000 K- Összesen 11-400 korona. Kitüntetés. Főispánunk fiai, Cmoa Ut- vánt, a cs. ős kir. 14 ik huszárezred had­nagyát at ellenség élőit tanusitotí vitéz magatartásáért ófelsege Stgiiu n Laudisz- szai tüntette ki, Áthelyezés. Ináncsy József »zolgabiró Csengéiből Matészalk ára, a csengeri szol gabiróságíuz pedig Dienes Dezső szolgn- biró Mátészalkáról áthelyeztettek. Visszahelyezés. Sajó Dezső, érendrédi kői jegyző, a fegyelmi vizsgálat alól fel- mentetett és a közélelmezési hivatal el* nőne allásdoa visszahelyezietatt, Karaiéin Szatmarvannegye közönségéből. A haooru knörese uian társadalmi akc j indult meg országszerte, hogy közadako­zásból egy oiy alap legyen teremthető, indyDÖl a kenyérkerasőlől megíosziott egyenek —sokszor esaiádok — legalább annyi segélyben legyen részesíthetők, mely a mindennapi megélhetést biztosítja azá- inukra. Az első felbuzdulás meglehetős sikerrel járt s «gyesek ré zéről tekintélyé sebt) összegeket bocsájtonák a kö'ponti segélyző bizousag rendeue éi.ere, azon- ban a további kérő szavak süket fülekre találtak s ma inár olt vagyunk, hogy rö­vid idő alatt ba kell szüntetnünk a segé­lyezést, mert a pénztár kiürül. Ha látná a nagyérdemű közönség azokat a szivétfa* csaró s kétségbeesést kifejező kérvényeket s azoknak nagy tömegéi, amelyek a bizott­ság elé jutnak —- s melyek nagy részét anyagiak hiányában figyelmen kivül kell hagyni — b.zonvára nem asadnä olyan rideg lelkületű ember, aki megtagadná a támogatását. A társadalom igen tekinté­lyes osztálya bőséges kereseiforráshoz ju­tott; ezen osztálynál a pénz oly bőségben van, hogy abból emberi kötelesség juttatni valamit ezoknak is, akket a háború min­dentől megfosztott. Kérve kérem tehát azokat, akiknek van miből adniok, hogy adományaikat juttassák el mielőbb a köz­ponti segélyző bizottsághoz. Nagykároly, 1917. január há. Csaba, főispán. Kande Zsigmoml báró. Egyik fővárosi Up lured tit szeriül Őfelsége a koro názás alkalmából szokásom rangemelések sorában Szalavszky Gyula főispán és Ivánka Lász­lóval együtt Kende Zslgmondot is bárói rangra fogja emelni,

Next

/
Thumbnails
Contents