Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-10 / 23. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI HETILAP „A NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÜ.L. jNYE. XV. évfolyam ffagysoiaknt, 1917. junius 10. 23-flf szám. Előfizetési ár: Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill. A községi bevételek fokozása a községek egyesítése utján. Irta : Dr. W. Batta Mihály belügyrain.-segédtitkár, (Átvéve a „Közigazgatási Közlönyéből.) Maguknak a községi elöljáróságoknak és első sorban a jegyzőknek áll érdekében, hogy a helyi viszonyok gondos mérlegelése mellett megtegyék a kezdeményező lépéseket az elaprózott községi egyedek községi önállóságának megszüntetésére és ezen területeknek a vele határos, anyagilag és kulturális szempontokból fejlettebb községekbe való beolvasztására, vagy ezekkel való egyesítésére. Statisztikai tény ugyanis, hogy a kisközségek kiadásainak túlnyomó részét a tulajdonképpeni administrativ költségek ké pezik, amelyek szükségképp pötadóból fede- zendők, mig a fejlettebb községek — kiváltkép a nagyközségek tagozottabb és változatosabb gazdálkodásában az adminisztratív költségek aránva némileg háttérbe szorul s egyéb különleges szükségletek is előtérbe lépnek, amiknek fedezésére a felettébb községek — igaz ugyan, hogy néha a törvénynyel nem egyező módon is — külön kivetésekhez fordulnak. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő A községi háztartási statisztika adatait követve megállapítható, hogy a nagyobb községek általában mérsékeltebben vannak községi adóval megterhelve. A 30 százalékon alul adózó községeknél ez még nem any- nyira szembeötlő és pedig azért, mert az igen alacsony adókulcs alkalmazása inkább kivételes tünet s mert a nagyobb községeknek fejlettebb községi életük igényeihez képest bizonyos magasabb százalékú adóztatásra minden esetre szükségük van, azon ban ott, ahol a pótadózás 50 százaléknál kezdődik a különbség annál szembeszökőbb. A 100 főnél csekélyebb népe.-ségü falvaknál ugyanis a leggyakoribb típus a 100 százaléknál magasabb községi pótadó és ugyanígy 10O százalékon felüli pótadót vetnek ki a 101 —300 lélekszámmal biró községek. Megállapítható Ugyan a 100 százaléknál magasabb pótadót fizető községek bizonyos aránya az 500—700 sőt 1000 főnyi községekben is, itt azonban az átlag maximum a 30—60 százalékos pótadó kategóriái körül mozog. Az ezer főnél népesebb községek nagy része 30—40 százalékos pótadóval látja el háztartási szükségleteit s a pótadó maximum itt a 30—40 illetőleg 40 — 60 százalék pótadónál helyezkedik el. A statisztika ugyan még a 60—70 száSzerkesztőség .és kiadóhivatal: Nagysoiiikut, Teleki-tér 484 Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. zalékos pótadó kategóriákba is besoroz nagyobb községeket, ezek azonban főleg az 5000 — 10000 lélekszámú falvakból adódnak össze. Közel lehet itt a feltevés, hogy ezekben a már már városi karakterisztikonnal biró nagyközségekben, az általános községi igényt meghaladó városi színezet és kulturális kivánalom okozza a magas pótadó kivetési kulcsot. Áttérve már most a pótadóalap szaporodását biztositó állami egyenesadó alap növelésének kérdésére, az 1886. XXII, t.-c. 157—158 és 162 §§-ainak irányelvei nyomán kell, hogy megoldást nyerjen. A községi törvénynek legelőbb említett 157 § a alkalmazást akkor nyer, ha valamely község eddigi önállóságával felhagyva a vele szomszédos — illetőleg határos — község területébe kiván beolvadni, illetőleg ehhez csatlakozni. Ezt a kérdést azoknak kell a községi képviselőtestület utján a vármegye közönségéhez előterjeszteni, akik a község ösz- szes állami egyenes adójának felénél nagyobb részét fizetik. A törvény még e jogosult kérelmezők részéről beigazolandó alapfeltételként annak bizonyítását is kívánja, hogy a község már nem rendelkezik azokkal az anyagi és szelA „KDVÁHV1HBK“ TÁBCÁJáArany balladái. Irta : Chobodiczkyné Darai Margit. (Folytatás és vége.) Azonban Shakespeare utánzása mellett is egészen népiesen nemzeti marad Arany. A Walesi bárdok kivételével, — amely idegen tárgy ugyan, de vonatkozásban van a magyar viszonyokkal,—minden balladájának tárgyát a magyar történelemből, vagy a népóletből veszi. S eme tárgyak feldolgo zásánál megtartja a magyar népballadák főbb sajátságait: a párbeszédes alakot, a hézagos előadást drámai lüktetést. E tulajdonságokat ő még fokozza, s egész kis drámát állít elénk párbeszédes balladáiban ; még hézagosabb, szaggatottabb előadást teremt, s eme tulajdonságokhoz hozzáadja mély költői felfogását: igy jön létre nála a müballada, A népköltészet minduntalan kapcsolatba jön a természettel, azért jut oly nagy szerep a természetnek Arany balladáiban is. S csodálatos Aranynál az, hogy mily tökéletes harmóniába tudja olvasztani a lelki élet jelenségeit a természet tüneményeivel; úgy, hogy nemcsak szinhelye, hanem mintegy háttere lesz a természet az emberi cselekvésnek. Művésziesen érzékiti meg ezt az V. László cimü ballada. A királyt rémes hall- ucinációk gyötrik; elősegíti ezt a természet háborgása, amelyet vádoló hangoknak hall. A harag, amely a mennydörgésében nyilatkozik, az ég haragja. Művészi módon van itt bevezetve az eseményekbe az örök igazság titokteljes megjelenése, amelyet az elemek csatája mintegy érzéki képben mutat be. Az esküszegő királyt kétségbeejti, a bebörtönözött ártatlanoknak szabadulását pedig elősegíti. Nagy szerepe van a természetnek a Tengeri hántás cimü balladáiban is. A kukoricafosztó elbeszélését minduntalan megszakítja egy-egy természeti jelenség. Most a hűvös szél csap a dolgozókra ; elbuvik a hold; vadkan tör elő az irtásból; sűrűn kergetik egymást a hulló csillagok ; majd kolompok hangja hat el az elbeszélőkig; megszólal a kuvik; mig végre az adonyi óra tizenkettőt üt- És ezek a külső félbeszakítások mind symboliku- san összefüggnek az eseménnyel. Ezek a jelenségek adnak mintegy hangulatot a mesének. így fokozza a hangulatot a Egri leányban is a természet leírása. Szilaj szél süvít, eső zuhog, midőn László meggyilkolása előtt kedvéért, az egri leányt meglátogatja. A természet tombolása mintegy rossz előérzetet ébreszt bennünk. Ez a természet-symbolismus gyakran a népdalokra emlékeztet bennünket. így Zách Klára kezdeténél is; „Királyasszony kertje Kivirült hajnalra Fehér rózsa, piros rózsa, Szőke leány barna.“ Ilyen népdalszerü vonás van a walesi bárdok dalában is : „Ah lágyan kél az esti szól Milford öböl felé, Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé.“ S amily művészettel viszi be Arany balladáiba a természetet, ép oly mesterien tudja a lelket a testben, a lelki jelenségeket testi hatásukban megérzékiteni. Arany minden mozdulatban egy-egy lelkiállapotnak kifejezését látja. Ezért terjed ki figyelme minden legcsekélyebb jelenségre. Mennyi megkülönböztetést fejez ki a lelki hangulatban a Walesi bárdok cimü balladában azzal, hogy a költemény végén — az elejétől eltérően — a léptet szó helyett a vágtat szót használja 1 Mig nem zavarja meg a király lelkének egyensúlyát leigázott alattvalóinak hősies ellenszegülése, addig büszkén léptet lován abban a tartományban, ahol — úgy véli — minden fej alázatosan meghajol akarata előtt. S feldúlt lelkivilága, rémlátomása mily őrületes vágtatásra ösztönzik! Ilyen finom praecisitással csak a lelki élet alapos megfigyelői írhatnak 1
