Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-06 / 18. szám
május 8 kövaivibek 8 ter elhatározta, hogy a koronázási bélvezők f. évi Julius 31-ig használtassanak, de külön és magas dijjazás melleit s az Így befolyó jövedelem hadi jótékony célra fog fordittatni. Egyetlen bélyegzők lebélyegzési dija, különböző bélyegzők szerint 5—25 koronáig terjed. Gyűjtés az erdélyrészi menekültek javára. Vármegyénk alispánja az alábbi felhívást adta ki. A gyűjtésre, mint tudjuk, a községi elöljáróság a helybeli leányokat és nőket fogja felkérm. »Felhívás.« Igen jói tudjuk, hogy a háború 33-ik hónapjában, amikor úgy egyesek, mint testületek már a megkülöm- bözött hadi jótékonysági célokra igen jelentékeny összeget áldoztak, nem kis feladat ismételten a hazafias közönség nagylelkű áldozatkészségéhez fordulni. Ha erre mégis elhatároztuk magunkat, abban a bizodalomban tettük meg, hogy a milyen kiapadhatatlan a magyar katona hősiessége a harctereken, mikor szeretett hazánk megszentelt földjének védelméről van szó, époly kifogyhatatlan a mögöttes országrészek hazafias áldozatkészsége, mikor a háború által ü'öit sebeket kell jóvátenni. Ha van szent cél, melynek érdekében a magyar közönség kipróbált nemes szivüségét még a mai időpontban is igénybe szabad venni, úgy a magunk elé tűzött feladat az: mindnyájunk védelmében oly sokat szenvedett erdélyi véreinket felsegíteni és a magyar Ságnak hitszegő szövetségesünk orvtámadása által romba döntött végvárait újra fölépíteni. Az eddigi adatok szerint Erdélyben 3500 ház, illetőleg gazdasági épület pusztult el teljesen, vagy oly mértékben, hogy hasznavehetetlenné vált. A román betörés következtében tűzhelyéről elmenekült lakosság szűk számítás szerint 350 ezerre becsülhető. Leszámítva ezen számból a még ma is a Királyhágón inneni vármegyékben időző százezer menekült, akinek ellátását a belügyminiszter ur magának tartotta fenn, marad 250 ezer, kik közül százezerre lehet tenni a 14 éven aluli gyermekeket. Ennek a százezer gyermeknek legalább kétötöd részét, vagyis negyvenezer gyermeket ruhával és cipővel kell ellátni. Ezen hazafias szent cél érdekében Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának 1917. évi má cius hó 22-én tar tott rendes közgyűlésének 13—1917. bjkv., 6436 — 1917. alisp. sz. alatt hozott határo zata alapján a gyűjtést a vármegyém terű létén elrendelem s felhívom, hogy hasson- oda, hogy a társadalom minden rétege a nemes célhoz a maga erejéből járuljon hozzá. A gyűjtés befejezése után befolyt ösz- szegeket fenti számú rendeletemre hivatkozással *a nagykárolyi kir. adóhivatalnak, gyűjtőivel pedig hozzám küldje be. Nagykároly, 1917. április 20. Péchy, h. alispán. Mezőgazdasági szabadságolások. A föld - mivelési és erdőgazdálkodási munkák nagy fontosságára való tekintettel, miután a polgári munkaerő érezhetően csökkent, ez idén lehetőleg nagyobb számú legénységet szabadságolnak és a községeknek, vagy egyes birtokosoknak kivezényelt munkás osztagokat bocsájtanak rendelkezésére. A Szabadságolások tekintetében elsősorban az önálló erdőgazdák, bérlők, szőlősgazdák és ezek legközelebbi családtagjai, fiai, vői, testvérei vétetnek figyelembe, továbbá kerékgyártók, bognárok és gazdasági kovácsok, ha iparukat önállóan, valamely birtok, vagy község gazdasági szükségleteként űzik. Kérésüket kihallgatáson kell előadniuk és a szabadságolás joga a pótkeretparancsnokok, intézetek stb. hatáskörébe tartozik. A szabadság legalább öt hétre szól, amely kisebb részletekben az idényhez kötött munkálatokra adható meg. A szükséges egyéneket a lehetőséghez képest többszSr is szabadságolják. Vasárnap- és ünnepnapokra a helyőrségből — a mennyiben az illetők nem laknak messze — rövid szabadság adható, hogy az illető katonák polgári foglalkozásukat folytathassák. A munkások szabadságuk ideje alatt polgári ruhát kötelesek viselni. A birtokosok kérésére kivezénylendő munkásosztagokba azokat válogatják össze, akiket szabadságukról munkájuk elvégeztével be- vonultattak, akik még nem szabadságoltattak, bár a feltételeknek megfelelnek, vagy a szabadságolásból kizárattak, végül kiegészítik az osztagokat olyan fölösleges legénységgel, amely nem üz ugyan földmives vagy erdőmunkát, de mint napszámos használható. A munkásosztagok csupán azokból a csapatokból vezényelhetök, melyek nem tartoznak a harctéren levő hadsereghez. Május elsejétől mindenkit igazolásra SZÓiitnak fel. Egy legújabb kormányrendelet szerint május 1-től kezdve minden nyilvános helyen tartózkodó 14 éven felül férfit katonai közegek igazolásra szólíthatnak fel. Ezért iigyelmeztetjük az érdekelteket, hogy katonai viszonyaikat igazoló okmányaikat állandóan hordják magukkal, hogy adandó esetben azokat felmutathassák. A 14—17 év közötti tanulók (akik még nem népfölkelők) születésű anyakönyvi kivonattal, vagy iskolai bizonyítvánnyal igazolhatják magukat. Rókánó komámasszony csalafintaságai, a melyeken hol rajtaveszt hol pedig ügyesen kisiklik, ma a magyar gyermekeknek legkedvesebb uj olvasmányai. Benedek Elek ez uj müve, a mely most folyik kedves gyermeklapjában, a Jó Pajtásban, hétről-hétre megújuló öröm minden gyermekszobában. A Jó Pajtás legújabb, április 29 iki szamába ezenkívül verset irt Váradi Antal, elbeszélést Bállá Ignác, regényt Szemere György, érdekes cikket Lakatos László, elbeszélést Balázs Béla, szép képet rajzolt Endrődi Béla. Tarka mese, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Frankiin-társulat adja kí- előflzetési ára negyedévre 3 korona fél évre 6 korona, egész évre 12 korona. Egyes szám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogadás mutatvány- számokat k;üld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV, Egyetem-utca 4. CSARNOK Lengyelország. Krisztus után 840 évvel kezdődött a lengyelek történelme. Annak idején a Piaszt család uralkodott Lengyelországban. A Piasz-ház volt első uralkodó családjuk, mint nálunk az Árpád-ház. Virágzó ország volt valaha egészen a II. századig a lengyel birodalom. Körülbelül az Árpádház kihalásával Lengyelország virága is kezdett elhervadt i. A német hódítások első sikere az volt, hogy ez országot elzárta a tenger elöl. Az ellentétek mind jobban kiélesedtek és a lengyelek több suh, os vereség után végleg elvesztették a Balti tengert. Második jeles uralkodó családjuk a Jagelló-ház volt, ez volt lulajdonképen Lengyelország fénykora. II. Zsigmond — aki egyszersmind magyar király is volt — volt az utolsó Jagelló. Az ö uralkodása alatt az ország területe majdnem egy millió négyzet kilóméter volt Zsigmond alatt Magyar és Lengyelország personal unió volt. Ez az unió 1370-től 1382-ig tartott. Báthory István személyében a lengyeleknek volt magyar királyuk is. Azután Lengyelországba behozták a szabadon választott királyság intézményét. Ekkor kezdett az ország rohamosan hanyatlani. Az országban a legteljesebb anarchia uralkodott és a belviszályoknak az lett a vége, hogy Pomiatovszky szinte hívta az oroszokat, hogy teremtsenek rendet. Az orosz és a svéd invázió aztán teljesen tönkre tette az egykor hatalmas és virágzó birodalmat. Nagy Frigyes kezdeményezésére 1772-ben augusztus 5-én elhatározták, hogy felosztják a birodalmat. Ez volt az első felosztás, mely szerint Ausztria megkapta a krakói és sandomiri vajdaság egy részét, valamint a lembergi és belzini vajdaságot és Halicsot; összesen 70.000 négyzetkilométert. Poroszország a mai Porosz Lengyelországot, Posent, vagyis 35.000 négyzetkilométert. Oroszország pedig több mint 100,000 négyzetkilométert kapott. Az iszonyatos csapás után a lengyelek kezdték belátni tévedésüket, de már késő volt. A Kösciusko-féle forradalmat az oroszok véresen leverték és Szurarov orosz generálist ültették a lengyelek nyakára. Midőn az sem használt, úgy újra több mint 300.000 négyzetkilométer területtől fosztották meg a szerencsétlen országot. Az úgynevezett második elosztáskor Oroszország több mint egy negyed millió négyzetkilométernyi területet kapott. Poroszország pedig a hencsik vajdasággal Plochottal, Thornttal és Denzinggel nagyobodott meg. A következő évben, vagyis 1794 ben Lengyelországot végleg törölték a nemzetek sorából. A még megmaradt lengyel területeket újra felosztották Orosz-Porosz- ország és Ausztria között, miután a legnagyobb lengyel nemzeti hős Kosciusko- féle forradalmat leverték. A harcokban maga Kosciuskó is elesett. Napoleon alatt a lengyelek újra kezdtek nagyobbodni azon reményben, hogy a francia császár felszabadítja őket rabigájuk alól. Napoleon fel is állította a varsói nagyhercegséget, de ez nem volt hosszú életű, mert a bécsi béke megkötésekor Napoleon megbukott és a szép lengyel álmok újra elaludtak. Az utolsó forradalmat 1863. évben vivták, de Osztrelenkanal ez is gyászos véget ért. Több, mint száz évekkel ezelőtt Lengyelország maghalt, azaz hogy ugylátszik csak aludt és a phönix madár poraiból felőlied, hogy kivívja magának njra azt a helyet, melyet valaha bírt a nemzetek sorában és amely méltán meg is illeti őt. Főm uuka társak; Or. Oisavszky Gyula. Or. Kovács Mór. Laptulajdoaos: BARNA BENŐ.
