Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-22 / 16. szám

XV. évfolyam

SS \S

Nagyscmknt, 1917. április ZZ.

1

________________:_____________l_______________

KÖZÉRDEKŰ T

ÁBSADALMI HETILAP „A NAÖYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

(; tl'fRí I < .1 K I ■ iTc-»

Üvt-G

/fi fcui ui Ívé *1

(V

"Előfizetési ár:

Egész évre . . 8 K Negyed évre

Fél évre

4 K

2 K

Egyes szám ára 20 fill.

Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő

s*«rkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér484 Telefon szám 2.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Komor napok,

Tisza István gróf husvélra cikket irt. Nem örőmteijes, nem vidám lélekemelő ünnepi cikket, hanem őszinte cikket. Meg irta Magyarország miniszterelnöke, hogy takarékoskodjunk, vigyáznunk kell, mert most következnek el az országra a legsúlyosabb hónapok. Az uj termésig ki kell tartanunk mindenáron és remélnünk kell, hogy ez az uj termés jobb lesz, mint a tavalyi volt. Mert a tavalyi termés, mint az most látható, a leggondosabb felhasználás mellett sem tudta végig, az egész évben kielégiteni a lakosság szükségleteit.

Nagyon örülünk, hogy ezt az ország miniszterelnöke saját nevével jegyzetten mondta el Nincs ennek az országnak egyetlen lakója sein, aki ne tudná, hogy Magyarország lakossága állt még eddig élelmezési kérdésesben összes szövetségeseink és ellenfeleink között a legjobban. Hiszen Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Angliában is sokkal szűkösebben terem élelmiszer, mint nálunk, sokkal nagyobb mértékben a behozatalra vannak utalva élelmiszer tekintetében, mint mi és igy természetes, hogy mi tudtuk magunkat legjobban ellátni, pedig valódi magyaros bőkezűséggel osztogattuk javainkat szövetségeseinknek is.

Ha most elkövetkezik néhány hónap, amikor össze kell szorítanunk, le kell mérsékelnünk igényeinket, ez a néhány hónap ne keserítsen el senkit. A büszke Anglia a tangeralattjáró háború második hónapjában már kénytelen behozni a kenyérjegye- gyeket, pedig az angolok eddi# igazán nem voltak hozzászokva a legcsekélyebb korlátozásokhoz sem.

Kürthy Lajos báró, a Közélelmezési hivatal elnöke, már közzé is tette, hogy a kenyeret pótolni fogja azzal, hogy köny- nyebben juttat majd húst a szegényebb néposztálynak Kétségtelen, hogy ez mindenesetre nagy segítség lesz és kétségtelen, hogy ezzel az uj termésig hátralevő néhánv hónapot át lehet hidalni.

Bizonyos az, hogy a háború döntő fázisába értünk. Az orosz forradalom, Amerika beavatkozása, mindezek siettetik a békét és hogy valami van a levegőben, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy hadviselő államok megengedték szocialista tag jainak és alattvalóinak, K°Penhágába béketárgyalásra üljenek össze és tanácskozásokat folytassanak.

A katonai helyzet kétségbevonhatlanul a mi jav inkra fordult és az entente rette neiesen nagy közös erőfeszítése sem tudja visszafordítani a hadiszerencsét a saját oldalára. A gazdasági helyzet pedig minden hadviselő államba) egyformán nehéz. To vább már nem lehet menni, sem minálunk, sem az ententenál, anélkül, hogy a békés lakosság is ne szenvedjen. Kétségtelen tehát, hogy a mi kormányaink által kifejezett hathatós békehangulatra és békekészségre a legrövidebb idón belül meg kell jönnie a válasznak az ellenséges kormányok, vagy az ellenséges népek részéről.

Addig pedig ki fogunk tartani. A nagy útban, amit eddig megtettünk a világháború országutján, még alig éheztük a háborút, most mikor már áz ut végén vagyunk, el fogunk tudni szenvedni egy kis megszo ritást, a nagy cél, a dicsóségteljes győzelem és bék** érdekében.

Rögtönitélö eljárás kihirdetése.

A cs. és kir. hadsereg főparancsnokság Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék területét a hadrakelt sereg körletéhez csatolta. Ennek folytán a m. kir. honv. miniszter urnák folyó évi március 29 én 64S3. ein. 1917. sz. a. kelt rendelete értelmében a hadrakelt sereg legfőbb parancsnoka által elrendelt rögtönitélö bíráskodást Op. 32183,1916. 117621(1915. és Q. 37907,1917. sz. hadsereg fönarancsnoksági és 82870j 15 a 1915. l*841|eln, 15 a 1915. és 5933|eln. 1917. sz. honvéd, miniszteri rendeletek, az 1912. évi XXXIII. t.-c. 437. §-a alapján a

jelzett vármegyék területére biró hatállyal a következőkben hirdetem ki.

A honvéd (népfelkelő, csendőr) parancsnokságok, csapatok osztályok és intézetek, azaz a honvéd büntető bíráskodásnak elrendelt összes katonai egyénekre, továbbá oly polgári egyénekre vonatkozó hatállyal, akik különös viszonyaikra való tekintettel a honvédségről szóló katonai bűnvádi per- rendtartás 11. és 13. §§ ai, valamint a hadiszolgáltatásról szóló 1912. LXVI1I. t. c. 9. § a értelmében a honvédbüntető bíráskodás alá tartoznak a következő büntettek miatt.

1. A jogosulatlan toborzás büntette. (Kbtkv. 306. és 307. §§.)

2. Az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás vagy segély nyújtás és a szökevények számára nyújtott segély büntette. (Kbtkv. 314, 316. és 318. §§-ai.)

3. A kémkedés és az állam hadiereje ellen intézett más cselekmények bűntettei. (Kbtkv. 321., illetve 327. §§.)

4. A felségárulás büntette. (Kbtkv. 334. §.)

5. A felségsértés büntette. (Kbtkv. 339. §.)

6. A kőzesendháboritás büntette. Kbtkv. 341. §.)

7. A lázongás bűntett. (Kbtkv. 3349. §.)

8. Az idegen tulajdonok gonoszságból való rongálása által elkövetett nyilvános erőszakoskodás büntette. (Kbtkv. 362 §. a, b és c pont.)

9. A nyilvános erőszakoskodásnak a gonosz cselekmények vagy mulasztások által különösen veszélyes körülmények között elkövetett büntette. (Kbtkv. 364. §.)

10. A nyilvános erőszakoskodásnak az állami táviró (telefon) gonoszságból való rongálásai, vagy háboritásai által elkövetett büntette. Kbtkv. 366. §.)

11. A gyilkosság (Kbtkv. 413. és 414. §§.) Az emberölés (Kbtkv. 419— 421. §§ ai). A gyújtogatás (Kbtkv. 448—443. §.) És a rablás (Kbtkv. 483, 490 és 491 §§.) bűntettei.