Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-08 / 14. szám

április 8 2 KÖVA1YIDEK vörösbőrüt Európába, de lelkinyugalmat, megnyugvást nem. Vilannyal tud az ember nappali világosságot árasztani; tud egyik országból a másikba beszélni; hallgathatja New-Yorkban a csendes Óceánnak a san- íranciskói partokhoz ütődö hullámai halk mormolását, de a lélek titkos epekedését, sóhajait, viharjait, zugó szélvészeit nem. A szeizmográf földutja jegyezni a föld­rengések milyenségét és időtartamát, de a lélekrengéseket nem. Hiába, mind hiába. A husvét reményét, a feltámadás hi­tét, a lelki békét nem teremti meg csak az Istenben való hit. Más nem adhat igazi békét az embernek. Nem a háború befejezése, mert hi­szen sok édes anya, sok hitves, sok árva nem vár már a háború semmit. Ók min­dent elvesztettek, mit sem a béke, sem a világ nem adhat vissza nekik. Hogy még se esnek kétségbe, fájdalmaikat viselik né­mán, csendesen, ez a húsvéti remény örök diadala. A juh-, bárány- és kecske­bőröknek hadicélokra átvé­tele, valamint a dögnyirás eltiltása. 1. Az'5. §-ban említett »Qyapjubör beszerző társaságnak <; 2. olyan kereskedőnek, akit az első­fokú iparhatóság az 1. §. meghatározása alá eső bőröknek vásárlására megfelelő igazolvány kiállításával feljogosít. Ily iga­zolvány csak annak adható, aki az 1. §. meghatározása alá eső bőrök adásvételé­vel már az 1914. évi augusztus 1. napja előtt is foglalkozott. Az a bőrtermelő, akinek egy heti bő* *-- termelése az 1. §. meghatározása alá eső bőrökből átlagban 400 darabot meghalad, ilyen bőröket szabad kézből csak az 5. §-ban említett társaságnak adhat el. A készletnek azt a részét, amelyet tulajdonosa az átvételre való bejelentés helyett a vásárlásra jogosultnak előzőleg önként el nem adott, átvétel végett a jelen §. első bekezdésének megfelelően feltétle nül be kell jelenteni. A jelen §. szerint szabad kézből való vásárlásra feljogosított kereskedők a jelen §. alapján megvett készleteket, hacsak azokat az 5. §-ban emlitett társaságnak a bejelentésre megszabott napig el nem ad­ják, szintén kötelesek a jelen §. első be­kezdésének megfelelően átvételre beje­lenteni. Az f, §-ban emlitett társaság által a jelen §. alapján megvásárolt készletekre nézve a 5. §. rendelkezései irányadók. 3. §. Tímárok és szűcsök az 1. §. megha­tározása alá eső azokat a bőröket, ame­lyek üzemükben a jelen rendelet életbelé­pésének napján kikészítés vagy feldolgozás alatt állanak, csak akkor kötelesek a 2. § nak megfelelően átvételre bejelenteni, ha azokat az 1917. évi április hó 30. napjáig ki nem készítik, illetőleg fel nem dol­gozzák. 4. §. A 2. §. értelmében átvételre felaján­lott készletek felett a »Budapesti Katonai Börátvételi Intézet« rendelkezik és a kész­let birtokosa (őrzője) köteles a készletet az intézet felhívására és utasításának meg­felelően beszolgáltatni. A beszolgáltatandó árut a 7. § ban megjelölt fajták szerint külön választva kell csomagolni és a csomagokat az ott meg adott?fajta jelzéssel kell ellátni. Az áru elküldésével egyidejűleg az első bekezdésben emlitett Katonai Bördt- vételi intézethez be kell küldeni; 1. az árujegyzékei, amennyiben a be küldő nevét és lakóhelyét, az áru raktaro. zási helyet (megye, község), a feladási állomást, továbbá bőrfajták szerint a cso­magolás módját, a csomagokra alkalma zott számot és jelet, a csomagok darab­számát és súlyát fel kell tüntetni; 2. a feladást és a hivatalos mázsá lést igazoló okmányokat. Azokat a készleteket, amelyeknek át vételét a Budapesti Kat°nai Bőrátvételi Intézet elhatározza, a jelen rendelet erejé­nél fogva a honvédelmi miniszter a hadi szolgáltatásokról szóló 1912. LXVill. t.-c. 24. § a alapján hadicélokra igénybevettek nek jelenti ki. 5. §. Az I. §. meghatározása alá eső bőr­félék beszerzésére alakult Bőrbeszerző tái - saságnak a kereskedelemügyi miniszter vá­sárlási jogosultságot adhat. Azt, hogy kinek adott a kereskedelemügyi miniszter ily bevá­sárlási jogot, a Öndap sti Közlönyben közzé­teszi. A kereskedelemügyi miniszter ily Bőr­beszerző társaság ügykezelését saját köze­geivel bármikor ellenőrizheti és tőle a jelen rendeletén alapuló vásárlási jogosultságot bármikor elvonhatja. A társaság az általa a jelen rendelet 2. § a alapján szabad kézből vásárolt bő­rökért a 7. § ban megállapított árt köteles fizetni és köteles az itvkép beszerzett bőr- készleieket a 4. §. szerint a Budapesti Ka­tonai Bőrátvételi Intézetnek átvételre beje­lenteni és beszolgáltatni. A jelen közleményt jövő héten folytatjuk ~ hTti E k Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak boldogabb és békés húsvéti ünnepet ki vénünk. Takarékoskodjunk a gabona és liszt- készlettel. A termelők és lakosság ama része, akik egész évi gabona vagy lisztkószletiel el voltak látva és azt időelőtt elfogyasztják és közelláiásra jelentkeznek a meg nem eu gedett fogyasztásért szigorú büutetés ala esnek. lota a fobüszkesége. És tízezernyi diskursus után már fogja karon a vendéget, viszi mutatni Aran­kafalva közintézményeit. Sorban első a templom. Fenyőfából rakott kicsi kápolna, ereszes ajtó, fehér nyirfatörzszsel szegélyezett kicsike torony­ban muszka ágyúgolyóból a harang. Egy kicsit furcsán kondul is a hangja. Belül fehérre me­szelve kicsike oltár, szentképek, egy vastag fe­nyő törzsből faragott állványon a Szüzanya szobra. Örökzöld fenyőágakból rakott friz fut végig a falon. A függő örökmécses szöges drót­ból van művésziesen fonva, Raj kályha füti a templomot kívülről. Kicsi az egész, harminc em­bernél több nem fér el benne, egyszerű, primitív, de éppen ebben a primitívségében a római kata­kombákra, a germán őserdőben téritő szentatyák istentiszteleteire emlékeztető. Színes ablakok nem törik rejtelmes homállyá a beáradó havas nap­fényt, sehol az egyház ceremoniás pompájából semmi, sehol arany, ezüst, sehol selyem, brokát és aranyterhes hímzés és az egész kicsi tem­plom talán éppen ezért olyan csodálatosan megható. Második közintézménye Arankafalvának a fürdőiutózet, Forróvizes zuhany, katlan, a mely­ben a ruhát dezinficiálják. A „mágus“ vendégek, akik bizony épp elég magasból jönnek ide meg- fürödni, alig tisztálkodtak meg, már várja őket a tiszta fehérnemű, suszter és szabó itt hozza rendbe ruhájukat, bakkancsukat, felfrissülve és átalakulva mennek innen misét hallgatni a kápolnába, onnan pedig a kabaréba. Ez a kabaré Arankafalva féuy- és csúcs- pontja. Bárdos Artur kedves barátom bizonyára örömmel fogja hallani, hogy ez a maga nemében bizonyosan páratlan intézmény a „G-i Modern Színpad“ nevet viseli, sőt bejárója hu másolata a régi Andrássy-uti kabaré bejáratának. A műsor igen változatos. A művészek természetesen csuka­szürkék és civil mesterségüket homályba rejtik jelenlegi foglalkozásuk mellett. A konferencier Czeizler mester, aki Nagy E :drének igen jeles ta­nítványa és a programmon ssonglőrösködések, bo­hózatok és jelenetek mellett akárhányszor Ernőd Tamás és szép Ernő dalai is szerepelnek. A ka. báró főmüvésze Czirják, a tüzevő, aki a hadosz­tály fél benzinkészletét felhasználja e célra, a dzsiggelő lábmüvészt Piiinszkynek hivják, sőt nő­szereplő is van, Czirjáknó, aki azonban sajnos, csak toalettjére nézve hölgy, tartalmára nézve szalma. Hazizenekar is van, jeles rezesbanda, a színpad pedig komoly színpad, öltözőkkel, jobb és balfenékkel, fölső világítással és komoly díszletek­kel. Mindezt Sz. „direktor“ nagy gyönyörűséggel mutogatja meg a vendégnek, akiknek a számára külön páholy van rendszeresítve, proszcéniumpá­holy a legelső sorban. Ahol sziuhaz van, ott sajtó is van. Aranka­falva újságja „Cibó“ néven jelenik meg és a fej­rajza híven mutatja a patakot, amely Magyaror­szágot Bukovinától elválasztja. Utolsó szamának vezércikke bókeajánlatunk elutasításáról szól, azu­tán harctéri események leírása következik, tárca, himenhirek, — egészen komolyan, kérem — kitün­tetési hírek, riport Kecskemét város szeretotado- mányairó), amelyeket ma hoztak el tizennyolc ko­csival Kecskemet, Cegléd és Abony küldöttei, akik nem remeitek a háborús utazás teugerforradMmát hogy véreiknek örömet szerezzenek, Végül közöl a „Cibó" egy csomó hadiverset amelyeket saját tudósítója egy szinajai kastély sza­lonjának a falán talált. Az eleven tábori lap jel­lemzésére álljon itt közülök kettő : Azt kérdem én, bősz Joneszku Take, Vájjon az ur süket e meg vak-e ? Nem tudja, hogy nem fogyott el Az oroszlán ereje ? Nincs még itt a betörésnek Zsebmetszésnek ideje? Mert ha ezt előre tudni Lett volna elég okos. Akkor most a Verestorony Nem volna olyan — szoros . . . H< * „Pezsgőt iszom, nem vizet, Mert az ánlánt jól fizet. Mély a tenger, melynek neve Fekete. De inég mélyebb az én zsebem Feneke. Dől beléje a muszkának Aranya, Visszaadjuk, ha miénk lesz Baranya.“ Végül pedig — lapkiadó uraim ne emlegessék a konkurrenciat — a „Cibó“nak hirdetése is van. Igaz, hogy nem túlságosai jövedelmező hirdetése. A „Modem Színpad“ legfrissebb műsorát hirdeti. És hézagot pállandó, a „Cibó“ hirdetési rovatát ezen­nel az órdtkeltek figyelmébe ajánlom. Szatmári Jenő honvóötüzér-hadnagy,

Next

/
Thumbnails
Contents