Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-14 / 2. szám
n3u93S2S?iC§0 SS^UcM-- . AU?P\?^ S9\3fV/i # f! \> XV. "vrűííáüí Nagysomkuí, 1917. január 14. f! 00 lo. 2-i!í szám. Előfizetési ár: Igész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Félévre . . 4K Egyes szám ára 20 fill. —li■■ ■■■■ ■■■ ■ ■■■ i iíin'ín 7 .Ti i i iJiTiü T ■■ i—i Főszertö: Piicz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő Síerkesztőség ,é. kiadóhivatal: Nagysomkui, Teleki-tér 4M Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. .............................. - —— A m agyar király Az ünnep mely az országot bera- gyoglö, szivünkből jött. Nemcsak az ősi hagyomány, nemcsak a köíeles tiszteletet, hanem a legfrissebben fakad', a legbensőnkből kitörő bizalom az, mely a legnemesebb szándékoktól sugárzó fiatal erő felé fordul, melyet az ő jó sorsa s a miénk életünk vezérletére emelt. Ami szava és tette az uj királynak elhangzik és végbemegy, amit akaratául jelez és szándékául érez lel mind ettől a liliktől van áthatva. Nemcsak árnyék király nem akar lenni, de árnyékországnak sem akar királya lenni. Mint ahogy királysága valóság, úgy valóság ami ősi, a mi drága, a mi örök életre megfiatalodott Magyarországunk. S királyunk minden hatalma, trónjának minden ragyogása ennek a mi életünknek kezessége, — úgy mint ahogy ez életnek zavartalau és két séggel nem illethető teljessége hatalmat jelent a király, a monarchia, a testvér Ausztria számára. A testvér Auszlria számára is. Amit ml a velünk egy testvér állam iránt érzünk az a legbecsületesebb jókívánság legnagyobb ereje, erejének legteljesebb kifejtő dése iránt. A változásokat is, melyek odaát a kormányzati székeken végbe mennek ezzel a szemmel nézzük. Ausztriában az történt, hogy alkotmányos rendet akarnak, melyben kormányzat és népakarat együtt oldja meg az ősi államcsoport elmérgesitetl problémáit. Igazuk van, jól teszik — ez sehol sem tetszhetik jobban mint azon a Magyarországon, ahol a köz vélemény vetette volt fel ez óhajtást, a maga nemzeti óhajtásaival együtt. Semmi féle — különben is átlátszó — beállítással és rémitgetéssel nem engedjük elhomályosítani a valóságot, hogy ez az, ami Ausztriában történik, nem holmi »ma- gyarellenesség«. Egyfelől ettől sem ijednénk meg s furcsa volna, ha két és fél évi világháború ufán meg kellene ijednünk — másfelől pedig, ha még akadna Ausztriában küiönc és alvajáró, aki ilyenre gondolna éppen a leghatalmasabb akaratba, éppen a kormányváltozásban kifejezett rendszerbe, ennek úgy gondolataiba, mint embereibe ütköznék bele s ennek keménysége törné meg vagy térítené észre. Az osztrák renaissance, mely nem akar frázis maradni, hanem követeli a testté válást azon épül, amit az uj külügyminiszter val lőtt nagyhatalmi felfogása rendíthetetlen alapjának a Magyarország és Ausztria közt való teljes egyenlőség alapján. Ez az. amis mi is akarunk 8 mélyen érezzük, tudjuk a a szerint is cselekszünk, hogy a legerősőbb Magyarország is gyenge erős Ausztria nélkül. Ennek a világos igazságnak beune kell ragyogynia a fényözönben, mely most néhány napra bearanyozza hadban állé hazánkat, Ígéretéül a fénynek, melynek, úgy reméljük és érezzük, korszak virrad ránk s a fővárosból a front mögül kisugárzik a vonalokra, hol drága fiaink s testvéreink állnak őrt a haza hataránál, melynek ezt a boldoguló hatását megvédték és megszerezték. S mind a fény a Szent István koronáját váró ifjú királytól indul, ki maga gondoskodik róla, hogy a magyar állam egyenlőség, a magyar élet és jelentőség legfőbb őrének tekintsék. Soha a szent korona szentebb elhatározást nem koronázott be 1 6gyes állati eredetű zsiradékokért követelhető legmagasabb ár megállapításáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkoÁ J0VÄRTOK“ TAHÜAJAEurópa legregénye iebb alakja. Ferdinand a bolgárok cárja, ma a királyi palotában fogadóit. A kihallgatás, ainoly eredetileg tizenöt-husz percre lett tervezve, minthogy három óráig tartó feszélytelen s rendkívül érdekes csevegéssé fejlődött, amely — ha eltekintek talán a pápánál tett sokkal rövidebb időtartama látogatásomtól — a legvonzóbb beszélgetés volt amelyet üzorö'c-ves’újságírói pályám alatt valaha folytattam államférfival vagy uralkodóval. Kár, hogy nem irhaLok intervjut. A sok iutervju közűi kétségtelenül ez lenne a legérdekesebb. Mindenesetre egy sokoldalú, fényes, ügyes, s rendkívül képességű egyéniséggel ismerkedhettem meg, aki maga az európai trónok legregényesebb alakja. Attól a naptól kezdve, amikor mint fiatal ember az Egyesült Államokat meglátogatta, amióta íróijainak óvó szava s kérlelése ellenére mint Bulgária fejedelme elfoglalta a bolgár trónt, miután a bolgárok Battenberg Sándor herceget megfosztották trónjától és elkergették az országból, amióta Oroszországgal szembeszállt s valamennyi Összeesküvést, hogy a tróntól megfosszák, folytonos életveszedelem közepette meghiúsított, ama napok óta, amikor Bulgáriát a hatalom oly fokára emelto, hogy Európauak számolnia kell veie, azóta regényesebb életpályát futott be, mint amilyent Anthony Hope akármelyik novellájában irt meg. — A királyi kabinetiroda főnöke, Dobrovics egy sötét arcsziuü, közepes termetű, kellemes modorú férfiú fogadott, akinek nagy befolyása van a királyra s kit a fejedelem — az arauyszivü öreg urnák szokott nevezni. Több, mint huszonöt éve szolgálja rendithetlen lojalitással és hűséggel a királyt, mint magántitkai" a kabinetiroda fő nöke. Tanuimányait az amerikai Róbert, s Coile- giumban, Konstantinápolyban végezte. Ferdinand király nagyon demokratikus érzületű Kirá.yi egyszerűségben, nepios módon ól. Amerikai követségeken s amerikai millió mosóknak az ötödik Avenubeli palotaiban sokkal több és pom- pisabban ruházott lakájokat találuuk, mint Ferdinand szófiai palotájában. Dobrovics a piros szőnyegekkel borított lépcsőkön a királynak második emeleti magánszobába kalauzoio, ahol Sztujduov ezredesnek, a király szárnysegédének adott at, akinek fi* e pillanatban szinten többé-kevősbé amerikai nevelésben részesül a koastaminápolyi „Bobért, a Coliéiban, A királyi lakosztály előszobája valóságos fegyver tár. A falakat a legkülönbözőbb fajtájú régi fegyverek borítják, a legrégibb fajtája fegyverektől a legmodernebbekig minden elképzelhető fegyvert megtalálunk itt. A terem középső asztalán egy uj tábori ágyú modellje állt, Egy szolga értesített, hogy a király vár rám, kész fogadni s az uralkodó dolgozószobájának ajtajáig vezetett. A bolgárok cárja elém jött és üdvözölt. A cárnak széles vállu tagbaszakadt alakját egyszerű, de elegáns uniformis fedte. A király vállaiu tábornagyi pálcával keresztezett vállrojtokat hordott, gallérján „Pour le merite“ rendjelet b mellén az elfő osztályú vaskeresztet viselte. Az elegáns egyszerűséggel é| művészi ízléssel bútorozott szobában, asztalokon és egyebütt is szerteszét feküdtek könyvek és műtárgyak, bizony tékául annak, hogy a cár müértft zene- és köuyvbarát is. Hátrafordulva a cár e szavakkal: „Fiam“ egy karcsú mintegy huszonegy esztendős fiatalembernek mutatott be, kinek meglehetősen sötét arcsziue és éles igen élénk szemei voltak. Elmúlt egy kis idő, mig megtudtam, hogy Boris trónörökös, vagy fivére, Cyril herceg állt előttem, Boris volt. Miután helyet foglaltam, a király, vagy, amint a bolgárok nevezik. a cár és a trónörÖKÖs közt, megkérdeztem a királyt, hogy mit gondol a béke lehetőségéről. Válaszát a fentiekben mar közöltem, Hogy úgy iT
