Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-11 / 10. szám
* XV. évfolyam KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI HETILAP „A NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill. . ■■ "■V ■ I' 1 ni ~.TTÜT ■ ■ T " iT Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő Szerkesztőség ,é. kiadóhivatal: Naflysomkut, Teleki-tér 414 Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A gazdák panaszai. A magyar gazdák gyűlést tartottak a múlt héten és panaszokat hangoztatlak a mai helyzet ellen. Magyarországon, ahol valóban a legelsósorban kell érvényesülnie az agrárérdekeknek, mert hiäzen az agrárérdekek és az agrár produkció alkot jak ennek az országnak a támaszát és talpkövét, fokozott figyelemmel kell foglalkoznunk azokkal a panaszokkal, amelyek e gyűlésen elhangzottak. Az első és legjogosultabb panasz a gazdák részéröl az iparcikkek maximálására vonatkozó kérés volt. Mi magunk is hangoztattuk már több Ízben, hogy az iparcikkek maximálására sürgős szüksé günk van. Nagyon jól tudjuk, hogy ennek számtalan nehézség áll az útjába, elsősorban éppen az, hogy nem vagyunk ipari állam. Az ipari cikkek maximálását azért nem akarja a kormáuy egyelőre megvalósítani, mert jogosan tart attól — ha az iparcikkeket maximálná — a külföldi, tehát főleg auszlria és németországi behozatal teljesen megszűnnék és akkor a maxi málásnak az iparcikkeknél is az volna a következménye, ami nyersterményeknél: a maximálással egyidejűleg minden áru eltűnne a piacról. Ez pedig semmiesetre sem lehet egy ország sorsát szivén viselő kormány intenciója, Ami azonban az ipari cikkek maximálását illeti, arra vonatkozólag is tett már bizonyos lépéseket a kormány. Aki figyelemmel olvassa a lapokat, az a múlt napokban egv kis hirecskét találhatott a napilapok hasábjain, amely hirecske azt mondta el, hogy a kormány foglalkozik a cipők árának maximálásával és egyben lépéseket tett aziránt, hogy Németországból nagyobb mennyiségű cipőt kapjunk. Ezen az utón haladva esetleg a gazdák kívánságának lassan kielégülést tud sze- szerezni a kormány. Ha azonban még el is fogadjuk a gazdák panaszának a jogosságát e kér- désban elvileg, nem azért tesszük ezt, mintha elismernők, hogy éppen a gazdáknak joguk volna ez irányban panaszkodni. Ma ugyan az iparcikkek ára valóban any- nyira emelkedett, hogy a gabona ára nincs arányban vele. de a háború első évében bizony a gazdák voltak jobban elbocsátva ár tekintetében. Elhangzott a gazdatársadalom gyűlésén a többtermelés jelszava is. \apcsoljuk csak össze a két kérdést. A gazdák panaszkodtak, hogy a nyersanyagok gépek beszerzési ára, egyszóval . az önköltség sokkal nagyobb, semhogy a mai gabonaárak mellett a gazdák kereshetnőuek, vagy megélhetnének1 íme itt van-, a több termelés jelszava, hogy a gabona mai ára mel* ett is megélhessenek a gazdák. A több- termelés gyakorlati magvalósítása éppen azt jelenti, hogy ugyanazon a földön, ugyanazon — vagy talán egy csekélységgel nagyobb befektetés mellett — sokkal többet lehet termelni. Ezt a többtermelési akciót váltsak valóra a gazdák, mindjárt nem lesz panaszra okuk. És ha itt is az amúgy is rendkívül igénybevett és elfoglalt kormánytól várják a kezdőlépéseket, akkor nagyon rosszul teszik. Ezt a gazdatársada lomnak a saját kebelében kell keresztll vinni, legyenek megnyugtatva, akkor a kormány majd támogatásokra siet. Hogy a gazdák panaszkodnak, ezt természetesnek találjuk, hiszen mindenki pa aszkodik, hogy a gazdák követelik az ipari cikkek maximálását, ezt is természetesnek tarljuk, hiszen ezt is Követeli mindenki, de hogy a gazdák csak elméi tileg foglalkoznak a többtermelés elveivel, azt már nem tartjuk természetesnek. Mindenki másnak joga van elméletileg foglalkoznia ezzel a kérdéssel, csak éppen a gazdáknak nem, Prohászka Chtokár megmondta: Itt már nem kell szó, itt már csak a tettre vau szükség. Ezt pedig csakis a gazdáktól várhatjuk. >. 1 • A vasanyágok forgalmának szabályozásáról. A vasanyagok forgalmának szabályozásáról a m. kir. minisztérium által kiadott rendeletének főbb pontjait alábbiakban folytatásuk. Tilos a szállítás iránti megállapodások teljesítése, amennyiben az a jelen rendelettel, vagy az annak alapján kibocsátott hatósági intézkedésekkel ellentétben állana. Mindenki köteles a Vasbizottságnak a feladata teljesítéséhez szükséges felvilágosításokat megadni és a Vasbizottság által e célból kivánt igazolásokat bemutatni. Ez áll mindenekelőtt azokra a vállalatokra, a melyek vasanyagokat előállítanak, feldolgoznak vagy azokkal kereskednek. A Vasbizottság elrendelheti különösen a készleteknek egyszeri, vagy ismétlődő bejelentését és az eladásoknak igazolását, valamint megállapíthatja a raktárkönyv vezetésének szabályait. A jelen rendelet megtartásának ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket a kereskedelemügyi miniszter teszi meg. Az ellenőrzés cdjából a raktárak, vagy egyéb telepek és a vonatkozó üzleti könyvek megtekinthetők. Az 1917. évi febrnár hó 4-ik napjától kezdve a vasanyagokat a magyar szent korona országainak területén kívül eső helyre csak a Vasbizottság szállítási engedélyével szabad szállítani. Aki a jelen rendeletnek valamely rendelkezését, vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, vagy kijátssza, úgyszintén az is, aki vasanyagot a jelen rendelet ellenére közforgalmú vasúton a Vasbizottság szállítási engedélye nélkül fuvarozásra felad, vagy ily vasanyagot hajón, gépkocsin vagy tengelyen a magyar szent korona orszá-, gainak területéről a Vasbizottság szállítási engedélye néliül elszállít, az, ameny- nyibtn cselekménye súlyosabb büntető renA világ legdrágább, de egyszeramind I égj O bb szivarkahüvelye: „MODlANO-CLUBSPEClALlTB“ Vigyázat: pgT Utánzatok vannak forgalomban j Sodorni való papir ára 20 ft I lér.
