Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-25 / 8. szám
K 8 y A* VIBS S február 25 í - — és zsebét a hősi halottak utódainak, harmadszor minden bizonnyal rá fog •«- mélni a legszentebb kötelességre, a hazáért meghaltak itthomaradotiainak támogztá sára, segítésére. A tengeralattjáró. A németek és az osztrák-magyarok a legkeményebb harci eszközhöz folyamodtak az U-hajókhoz. A tengeralattjáró és ott kormányozható hajókon aránylag rövid utat lehetett 6sak megtenni, mert kis terjedelménél fogva nem vihetett magával annyi fütó eszközt és annyi élelmiszert, mint egy oceánjáró gőzös. Ezen állításijuk valódiságát igaz, hogy megdöbbenti az a tény, hogy Németország partjairól egészen New-Yorkig ment tengeralattjáró, de as nem tette meg az egész utat a teng r alatt és nem minden segítség nélkül. A háború kezdetén még senki sem gondolt arra, hegv a mostani szerepét fogja a tengeralattjaré játszani e világháborúban. A hajó kis számú személyzetének bátorságát, de merészségben jóval túlhaladja a leghatalmasabb pán. eélos hadihajót is. A tengeralattjárókat különösen Németországban kezdték mindig ragyobb és nagyobb energiával épl leni, úgy hogy ma mintegy 5(80 darabra tehető a tengeralattjáró tlotta, A legújabb tipusu U hajók összehasonlíthatatlanul jobbak és tökéletesebbek a csak még néhány év előtt készülteknél. Ma jóval erősebb motorral bírnak és igy sokkal nagyobb gyorsaságot érnek el. Az ellenséges és semleges hajók eddig szabadon közlekedtek a tengeren. Eddig nem voit szabad jel nélkül megtorpedózni a dugárut vivő hajót, hanem a tengeralattjárónak fel kellett szólítani az elébe kerülő hajót, hogy álljon meg. A hajó megállása ulán a tengeralattjáró megvizsgálta, hogy a hajó nera-e ellenséges állam la lajdonát képezi és hogy nem-e dugárut visz magával. Ezzel a rendszerrel nem lehetett igy sokra menni, mert hosszas tárgyalásokkal nem lehet háborút viselni. Németország a tespedést arra használta fel, hogy hajótipusait mindjobban és jobban tökéletesítette és ma már oly magas fokon áll, hogy gyorsaságával és kitartásával felveszi a versenyt akármelyik tengerföiöit közi.kedö eszközzel. Az intenie békeajaniatunk rideg elutasítással felelt. Ntm volt más hátra, fogat fogért. Elienségeink ki akarnak éhez- telni, úgy akarnak véget vetni dicstelen háborujoknak. Erre nem lehet más a viszonválasz, hogy mi lógjuk őket kiéheztetni. Minden entente áliam, de különösen Anglia szorul nagy importra. India és Amerika látja el Angliai Különösen élelmiszerrel a tengeren keresztüli, 1917 február 1-töi kezdve. A németi n4eralat járók blokiroz- zák az ellenséges államokat, ez azt jelenti, hogy tengeralattjáró Ilonájuk az ösz- szes tengeren elánján Európa felé köze iedó hajók utján és kérieiheiienut megtorpedózzák. Hogy kikerüljek a semleges államokon való élelmiszer csempésze,t a nemet blokád nemcsak eiieuséges hajót, hanem bármilyen állambeli hajót sem enged at a blokád vonalon. Csakis ezen a műdön érhetjük el. Hogy a kiehezletOkel Eieneziessük, HÍREK. Kirendelés. A Dr. Molnár Árpád itteni kir. aijarásbirónak áthelyezése tol/tán — a helybeli kir. jarasbiróságnoz ideiglenesen ftainasay Lasz.ó teturgyarmati kir. aijarás- biró rendelteién kt. Vasúti forgalom korlátozása. Újabb intézkedés folytán a nagykároíyi-nagysom- kuti vasút további intézkedésig hetenként kétszer fog közlekedni és pedig szerdán és szombaton; tehát szerdán és szombaton hajnalba a rendes időben indul innen és azon napokon este érkezik ide. A posta azonban rendesen naponként jön teher- vonattal. Haláleset. Dr. Herezinger Ferenc Nagybánya varos tiszti főorvosa és Szatmar- vármegye tb. főorvosa f. hó 14-én este eletének 57-ik évében Nagybányán hirtelen elhunyt. Sertéshús ára. Vármegyei Alispán a kikészített sertéshúsért követelhető legmagasabb árakat február 15 tői kezdődő érvényei a következőképen állapította meg Sertéshús átlagban Hígként 6 sor. 5ó fiii Fej, csánk, pofa kigrént 3 kor. Láb és köröm klgként 1 kor. 25 fillér. Kinevezés. Vármegyénk íöLpanja Bathy Lajos szinérváraljai szolgabkói Felsőbánya város rendőrkapitányává kinevezte. Elismerő oklevél. A magyar hadiköl- csönők sikerének előmozdítása körül kifejtett buzgó és eredményes működésűkért az aiabbi egyének elismerő oklevéllel tűn* tettettek ki; Vallon Lajos, Losoncty Jó- ; zsef, Horváth Bertalan, Blum László, Stoll Béla, Gábor Ármánd, Kardos Aurél, Róth i Károly bankigazgatók. Uager István, LŐ* rmcz József főkönyvelő*. Kovács kLajos reí. lelkész, Zahoránsüy István, Czier Perenc, Rónai István és Láng Gyula rk. lelkészek. Iliés Karoly, Debreceni István, Makray Mihály, Farkas Jenő polgármesterek. Bay Lajos országgyűlési képviselő. Madarassy István, Péchy László, Doma* Indy Pat, Jeszenszky Béla, K^moróczy Iván, Jékey Sándor főszolgabírók. Rács Dezső, Uiigur Jakab, Barna Benő, Rédei István. Hadady József, Sulyok Ede, Glücksbeállók még halott égetőnek is, da legalább egy félóráig melegedni akarok. így mulatnak Párisban saját nyomorukon» Mennyibe kerül eddig a háború? Montecuccoli gróf már körülbelül háromszáz évvel ezelőtt rájött arra, hogy pénz, pénz és megint pénz kell a háborúhoz és ha kerasztülélte volna ezt a háborút, ma bizonyára igy módosítaná világhíressé lett mondását: sok pénz, nagyon sok páne és még több pénz keli a háborúhoz. Teljes harminc hónapja, tehát kerek 909 napja ég a világ. A tűzkárt ugyan csak akkor szokták megállapítani, amikor eloltották a tüzet, megközelítő- eg mégis bessüljük meg azt a kárt, amelyet ez a világégés, amelynek lángjai ma is az égre csapnak, már eddig is okozott & világnak. Az emberi életben és szellemi javakban okozott kárról most nem beszélünk, az alabb következő számokban csak as anyagi kár jut kifejezésre. A háború során fölvett hadikölcsönökből és kormánynyilatkozatokból megállapítható, hogy a háború 30 hónapja körülbelül 300 milliárd márkába került. Olyan nagy szám ez, amelynek óriás voltát és jelentőségét csak e mestani háborúban tudjuk felfogni igazan. Gsak ebben a világháborúban tanultunk meg milliárdokkal számolni. Azelőtt csak egyes pénzemberek és hivatásos mathemati- kusok dolgoztak ekkora számmal. Ma már szélesebb körökben is némi fogalmat nyertek a milliárd nagyságáról. Elvitathatatlan, hogy a „milliárd“ szó még sohasem forgott annyi ember száján, mint most és kétségtelen az is, hogy eziel a milliárd tekintélye sokat veszített eddigi értékéből. beszéljünk hát mi if égy triféé Mtkrfli * % iiliárdokról. Mivel egy milliárdban tudvalevőleg 10UÖ millió foglaltatik, az előob említett 300 milliard márka ludiköitseg 3O0.U00 millió markát jelent, vagyis teljes számmal leírva 300,000.000.000 markát. Könnyebben felioghatjuk ezt a szamot ha azt a haberu rövidebb időközeire tagoljuk szét, E szerint egy hónapra 10 milliárd ea egy napra 333 egyharmad innlio marna hadiköltseg esik. Kis vigasztalas rejua abban, hogy e horribilis összeg zöme nem a mi vállunkat, hanem ellenségeink vállát nyomja, A hadikóitségnek csak •gyharmada esik a központi hatalmakra, kétharmada pedig az ántanthatahnakra. A központi hatalmak tehát 100 miiliardot, az ántánt-hatal- mák pedig 200 miiliardot költöttek eddig a háborúra.-A világháború költségeinek óriás volta egykét összehasonlításból vilaglik ki még kirívóbban. Micsoda nsgy feltűnést keltett annak idején, amikor Franciaország 1871-ben ő milliárd frankot, vagyis 4 milliárd márkát volt kénytelen fizetni Németországnak hadisarcüi. Aakor föl se tudták fogni, hogyan lohet ekkora összeget egyáltalán előteremteni és akadtak sokau, akik azon törték a •jüket, mit lehet ekkora összeggel csinalui I Hogy eltörpül ez az összeg a mostani háború kiadásai mellett? A mostani egy havi költség masfóiszere- sőt teszi ki az akkori egész francia hadisarcnak. Mas szóval: a francia hadisarc most csak tizenkét napi hadiköitsegre volna elegendő. De hogy még világosabb fogalmat alkothassunk [magánknak a mostani habom ijesztő költségeiről, hasonlítsuk össze azokat a regi háborúk költségeivel. A német-francia háború például 1870 jullus ■ I7*től 1871 március tÉUig, tehát 245 napig tartott. A tulajdonkópeni hadiköltség mindkét réfx* röl mintegy 1 és fél milliárd márkára rúgott, összesen tehát 3 milliard márka, körülbelül any- uyira, mint a mennyit a mestani háború kiiens napja fölemészt, A burok elleni háború, amely 1899 oktebsr 11-től 1902 május 31-ig, összesen 9d3 napig tartott lehat valamivel tovább a mostani háborúnál, Anghanatc 4 és fél milliard uiaraajába került, körülbelül annyiba, amennyit ma 13 nap alatt elkölt annyit, mint a közel két es naromaegyed esztendeig tartó burhaboru alatt. Az oross japan haceru, amely 19u4 február 20-átol l905jaugusztus végéig, ösrziaen 550 napig taitott. Helíferich szerint orosz részről 2,87 mii- liarUba, japán részről pedig 2.42 milliárdba, összesen tehat 5,29 milliárd markába került, akkora összegbe, amelyet a mostani háborúban 16 hónap alatt elköltenek. A háború költsége tehát az idők során ienyegesen növekedett, A háborús költségekkel szembán áll a nemzeti vagyon. Németország nemzeti vagyona 880 —390 milliard márka között ingadosik. Az angolok nemzeti vagyonát kerek 330, a franciákét 200—280 milliard márkára teszik. Más szóval: a háború eddig .összesen annyit emésztett fői, amennyi körülbelül az angol vagy német nemseti vagyon, a francia nemzed vagyont pedig a jelentékenyen fölülmúlja. E mellett a háborúnak még nincsen vége, a költség egyre emelkedik s az adozsagcsinai folyik tovább A háború kölcségef micsoda szédületes magasságot érnek el ? Smberj agy ezt még álmában sem sejtheti.
