Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-30 / 39. szám

XV. évjclyasi jYagysomkut, 1917. szeptember 30. 39-ik szám.

■' ' f ' "i x * -r Ili ^,

vJlWg Y'-t-í ' ' '* ***"

KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI HETILAP „A NAGYSQMB8TI JÁRÁSI JEGYZŐI E&YLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Előfizetési ár:

Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Félévre . . 4K Egyes szám ára 20 fill.

Uj kormányprogramm.

E hó 12-én uj kormány mutatkozott be a magyar országgyűlésnek és a magyar hazának* Az uj kormány élén olyan ember áll, aki már az országot sok kátyúból kivezette és aki minden alkalommal, mikor az ország kormány rudjának irányítását kezébe vette, tudott produkálni újat és értékeset.

Abból a hatalmas kormányprogramm - ból, amelyet Wekerle Sándor az országgyűlés mindkét háza elé terjesztett, agy domborodik ki elsősorban és ez az, hogy a prograinm legnagyobb része gazdasági bázison, gazdasági kérdéseket helyez a legelső sorba.

Ez volt az, ami mindazokra n.zve, akik nem politizálnak.-— bár ugyan ki nem politizál máma — illetve akik a politika fölébe helyezik a nemzetgazdasági szempontokat — biztos reményt nyújtott arra, hogy a háborúból a békébe való átmenet és a boldog jövő kiépítése valóban politikamentesen, a . józan észnek megfelelően, őszinte és szilárd gazdasági alapra helyezve fog lefolyni.

Nem akarunk a részletekbe belemenni ennek a gazdasági kormányprogrammnak a leszögezesénél, csak arra akarunk rámutatni, hogy Wekertó Sándor, «ki még minden minisztec^jgtökctgftalkalmával ki tudta ragadni a kazagjitk jMgr tömkelegéből azt, a mely éppen aiitfjiife'df a melynek meg oldására, megtArgyaJdsárá'’’a'legnagyobb szükség van, möa£ a munkája előterébe a

l*£*á *i

Es We^c^,Mi,*S!oriÉ% legn.gyobb fi- nánczsenie, mint .ahogy nt pártkűiőnbség nélkül mindenki- tlitmcri, Uidja mit cselekszik ■ iw

A világhábofk pöilttkarjelentőségét ma már úgyszólván teljesfa dlvesztette. A háboru, *

melyek M5f1#«^<j#l»npontokböl készültek és azok^ar alapultak, ma már azonban a nagyközönség l| ütágyon jól tudja, hogy a békekötési egyelőre ásak á nemzetgazdasági nehásség^k ^akádáíyózzák. A hadiköUségek Mezé^iek' módozatai, a különbőz^, nagy hatalmak közgazdasági érdekeinek kielégítésé a jóvá kereskedelmi és gazdasági éietssabályosása, a tengeri forgalom kialakulása,' ezek azok a kérdések, amelyeknek tisztáz&Vdtíi'n mindegyik hadviselő állam a;: legnagyobb nyugalommal ülne le a zöld asztalhoz.

fermészet«s(^ tríagy a külkereskedelembe és külpolitikába vágó kérdéseken belül vaq a belföldi,. gazdasági ügyek és

...r i„. II , lirf lijt tw—

Surkesztőség i* kiadóhivatal! Nagysomkut, Teleki-tér484 Telafonazám 2.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

: / ZLt iőij >: ■ -U ••*.« -j ir .

kérdések egész komplexuma. Wekerle programmbeszédében ezekre á belső dolgokra irányította a figyelmet és helyezte a hangsúlyt; Nagyon helyes és feltétlenül céltudatos politikának látjuk gazdasági szempontból azt, hogy már ma, amikor még a béketárgyalásokig sémi jutottunk el, le akarja fektetni a kormány az«alapjaiba jövő gazdasági élet kialakulásának Itt benn kell erősen megalapoznunk közgazdasági életünket, ha kifelé is erősek akarunk lenni. Ha csak á körvonalai fognak látszani egy egészséges, komoly és szilárd magyar gazdasági életnek, az sokat fog nekflak hasi* nálni már a béketárgyalások alkalmával és még sokkal többet, a háborúból a békébe való átmenet rettenetesen nehéz éveiben.

Külön megemlitésre méltó tény, amely már a háború közvetlen következménye, hogy az uj kormányprogramm gazdasági része is teljesen demokratikus és liberális. Kétségtelenül honorálni kell a nagy .néptő- megeknek, a millióknak, akik küpm, küzdő t- tek a fronton, a haza védelmében nyújtott szolgálataikat. &zt pedig nem lehet máskép, mint gazdasági előnyökkel. Bs ha ezen az alapon, a kis emberekről való gondoskodás és a katonák, megjutalmazása alapján épül fel jövő gazdasági rendszerűm, at feltétlenül szilárd és szolid bázisón nyugvó gazdasági élet lesz. '

■ ■■Mii'»■ -----rr r

A „KUVAflVIDM TAflüAJAAz esernyő kalandjai.

A sok bronzból, nyers vasból vagy kőből kó. szült dárda, a lándzsák, tomahawkok, boomeran- gok, nyilak és ijak, buzogányok, fából, bőrből, bádogból készült vagy fűzfából font pajzsok/ tőrök, kovács puskák, muskéták, szigonyok, pisztolyok, parittyák és egyéb fegyverek közt, melyek házi' gazdánk szobájának falát borították, hatalmas esernyőt vettünk észre, mely erős halcsontjaival és bőrszerüleg megfeszülő vásznával kirítt a harcias környezetből. Léándra kérdezte:

— Honnan való ez a csudálatos gép ós mi a jelentősége ezen a falon, hol az emberi kegyetlenség és furfang eszközeit látjuk összegyűjtve ?

Maurice Rouayre titokzatosan, csaknem édes- deden mosolygott:

— Hyacinthe Desamblanc apótól kaptam s nekem a boldogulás, a szerencse ós a szerelemjelképe. Éz egy bizonyos neme a festisnek, kedves barátom s én inkább mind e fegyverzettől, sőt egész bútorzatomtól megválnék, bármily kedves emlékek is kötóek hozzá, mintsem az elpusztíthatatlan halcsonígéptől. Gyönyörű története van!

Nem gondolhatok mái i M>m>fn>»babonás érzés nélkül, melyet ti is mag fogtok érteni, ha meghallgattok. - '' •

Legelőször Desamblanc apó feje 'fölött láttam kifeszitve, midőn aa égen villámlás és dörgés közt megnyíltak a felhők, fia első áldozásomról jöttem; vadonatúj kalikót, fisom barna posztómer- lényt és lakkcipőt viseltem S meglepetve az esőtől, összeborzadtam arra a gondolatra, hogy ruhá*' zatom és remek kalapom pocsékká fog ázni. Sehol semmi menedék! Az ut szélén gúnyosan hajlongva állt néhány' parányi rhkttómbu nyárfa. Már-már akkora esőcseppek kesétek tmllnf, mint egy tizsous darab s eiőidlWhatÓ'’félti'bőgj Iszonyú záporeső lesz. Éktór jétóát> y«g- Esernyő: Nagy volt, mint egy sátor és'szilfrd, totót egy háztető, alatta az öreg Desttniblaác hiladt, aki jóízűen mosolygott. * »teát UU:

^ Haílóf szeg íny kicsike! — szavalt a derék en ber. -*^Az ön ruhásat* veszélyben forog. Sebaj 1 Szerencsére itt vagyunk mind a ketten,

Mózes és én f

Mózes alá menekültem s együtt haladtunk, frissen kilépve, mig körülöttünk szakadt a zápor. Egy két sárpetyet leszállítva, szárazon menekültem, ami nem csekély büszkeséggel töltötte el Desamblanc apót. Nem is találkozhatott később apámmal, anélr"/ -*td n U-i i

!'■’ ’»< ,ií. ’.uUj' -, -i i; I

ktil, hogy Mózes kitűnő tulajdonságaira ne célozgatott volna s látásomnak mindannyiszor úgy örült, mintha életemet mentette Volna meg,

Ez volt kezdete .boldogulásomnak. Mi szegények voltunk ós Desamblanc jómódú volt. Egyedül élt, egyre öregedett és nem .voltak barátai. Az ernyő, megnyitotta előttem az öreg lakását. Lassanként megszokta jelenlétemet s megszeretett. ▲ saját pénzén beíratott az iskolába a később az ö támogatásával, beléptem a kollégiumba, melyből győztesen kerültem ki.

Midőn megnyertem oklevelemet, ,Desamblanc apó halálán volt. Tudta ezt és tűrte az állatok fásult egykedvűségé?,eV,,,,Az .érkezésem nagyon megörvendeztette. Csonttá aszott karjaival üreges kebléhez szorított és döriöögta : Lc._

' Egy kissé az enyém is vagy . ^. Te tudhatod legjobban, mily jó szívvel voltam hozzád.., Nyugodtan távozom. Te pedig légy jó Mózeshez . . . vigyázz, hogy el ne veszítsd s ne add el sem aranyért, sem ezüstért 1 . . .

Még két napig élt, azután szelíden, keserűség nélkül meghalt, nekem hagyva kisded vagyonkáját és Mózest,

*

Mindig nyugtalan, csavargó természetem volt, Ahelyett, hogy valahol megtelepedtem volna, hét