Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-05 / 31. szám
augusztus 5 KOvARVIDEK 2 is pozíciójukat, hanem legyenek érző dolgozó, komoly és szívvel biró emberek, akik valóban szem előtt tartják egyik oldalon szQkebb alattvalóik érdekét, másrészt pedig meg tudják védeni a magasabb, nemzeti vagy esetleg internacionális érdekeket is. Az épületeken található fém, réz és nikkelből készült tárgyak igénybevétele. A m. kir. honvédelmi miniszter újabban az alábbi rendeletet adta ki. Másolat. 1. §. Az alább felsorolt tárgyak a mennyiben azok az 1915. évi szeptemoer 25-én 134ó2jeln. 20 b) szám alatt kelt rendelettel hadicélokra még igénybe nem vétettek a jelen rendelet erejénél fogva hadicélokra ezennel igénybevetteknek jelentem ki és azokat a jelen rendelet határozmányai szerint mindenkinek, akiknek ily tárgyak birtokában vagy őrizetében vannak be kell szolgáltatni. Ezek a tárgyak a kővetkezők: A) Egészen vagy túlnyomó részben rézből vagy rézötvözetből álló tárgyak: 1. mindenféle fogantyú-, védő-, szőnyeg és íüg- gőnyrud, törölközőtartó, díszítő és egyéb rúd és cső ugyani.yen fémanyagból készült tartóival megerősítő alkalrészeivel és gyűrűivel együtt, továbbá mindenféle foggan- tyu; 2. sarok, szegély, lábazati és egyéb védőlemezek, füzérek és burkolatok, ideértve a fűtőtestek burkolatait is; 3. név-, reklám- és tájékoztató táblák (pl. emelet jelzések) függő cégérek és cégtáblák, jelvények, címerek, 3 centiméternél magasabb fémbetük és számok, 10 grammnál súlyosabb kulcs és egyéb számlapok (pl. ajtó számlapok); 4. diszitmények es megerősítő eszközök, úgymint golyógombok, láncok, füzögyürük, pálcák, lécek stb.; 5. rácsok, úgymint véd, háritókeret és diszrácsok; 6. kályhaelótételek; 7. harangok, amelyeknek legnagyobb külső átmérője 25 cm.-nél ki sebb, továbbá csengők és gongok; 8. egy szerű dohányzó és Írókészletek, valamint egyszerűbb dísztárgyak; virágcseréptartók; 10. horgok, ruhaálványok, ruhafogasok, kalap, bot és ernyötartók. A jelen rendelete- men alapuló igénybevétel nem terjed ki az 1—5 pont alatt felsorolt azon tárgyakra, melyek bútoroknak, világítótestek, vagy kis használati tárgyaknak avagy emléktábláknak, szobroknak és siremlekeknek alkató- részei és tartozékai. t$) Nikkelből, vagy nikkellel lemezeit vaslemezből úgyszintén alumíniumból készült mindenféle háztartási, főző és konyhakészlet, tálaló és asztali készlet, beleértve az evőeszközöket is, továbbá kádak és tálak, ideértve a szerelvényes árukat is a villanyos főzőkészülékek kivételével. A nikkellel lemezeit tárgyakra a jelen rendeletemen alapuló igénybevétel csak abban az esetben terjed ki, ha azok nikkeltartalma a teljes súlynak 10 százaléka vagy annal nagyobb. 2. §. Az 1915. évi szeptember hó 25 én 13462Jeln. 20. b) szám alatt kelt honvédelmi miniszter' rendelet 2. §-ának 1. pontjában említett iparüzök és Kereskedők kötelesek az idézett rendelettel hadicélokra igénybevett fémtárgyaiknak azt a részét is az alábbi rendelkezések szerint szintén beszolgáltatni, amelyeknek beszolgáltatására eddig még nem köielezteltek. 3. §. A beszolgáltatási kötelezettség kiterjed azokra a nikkelből készült háztartási cikkekre is, amelyek az 1915. évi szeptember 25-én kelt 13462|ein. 20. b. és 1916. évi junius 16-án kelt 11057jeln. 20. b. számú rendeletek alapján elrendelt beszolgáltatás alkalmából birtokosaiknál meghagyattak. 4. 4. A jelen rendelet 1. §-ának A) pontjában említett rézötvözetek alatt azokat az ötvözeteket kell érteni, a melyek rézen kívül cinket, óqt vagy nikkelt tartalmaznak. Ilyenek sárgaréz, tombak, bronz, vörösfém, ujezüst és ehhez hasonlók, (nikkelin, thio, alpacca, argeutan, kinaezűst, alíerid, pak- fong stb.) Nem esnek a jelen rendeletelven alapuló igénybevétel alá; 1. a rézzel és sárgarézzel csupán bevon, valamint a nikke- lezett, 2. a rézzel és rézötvözetekkel vékonyan lemezei, 3. a rézből és rézötvözetekből készült kézilag domboiitott vésett, cizellált, guillechirozott, maratott és étetett tárgyak. Azok a tárgyak, melyek valamely gyári üzem gépi berendezésének alkatrészei vagy tartozékai, nem esnek a jelen rendeletem alapuló igénybevétel alá, az állam és állami intézmények birtokában levő tárgyakra külön intézkedés történik. 5. §. Az igénybevett tárgyakat a Magyar szent korona országainak fémközpontja r. t. és az általa ezen tárgyak vásárlásával megbízottak részére szabadkézből el szabad adni és pedig: 1. az átvételi bizottságnak a helyszínen való megjelenése időpontjáig, oly esetben, amikor az átvételi bizottság az ez irányban később kiadandó rendelkezések szerint az átvétel végett a helyszínén jelenik meg. 2. A beszolgáltatásnak hatóságilag közzéteendő időpontjáig oly esetben, amikor az ez irányban kiadandó későbbi rendelkezések szerint a tárgyaknak valamely gyűjtőhelyre való beszállítása rendeltetik el. Oly tárgyak, amelyek valamely épület tartozékai, vagy valamely vállalat üzemi eszközei, addig az időpontig, amikorra átadásuknak a fentiek szerint meg kell történnie, csak az épülettel illetőleg az üzemmel együtt elidegenithetők. Az igénybevett tárgyaknak bármely más elidegenítése vagy feldolgozása tilos. 6. §. A jelen rendelettel igénybevett tárgyak beszolgáltatására vonatkozó részletes rendelkezések községen ként az ott szokásos módon fognak közzé- tétetni. A beszolgáltatás vagy az egyes községek területére nézve meghatározott gyűjtőhelyre egy meghatározott időpontig való beszállítás utján vagy oly módon történik, hogy az átvételi bizottság a tárgyakat a helyszínén veszi át. Az igénybevett tárgyak birtokosai az utóbbi esetben is kötelesek azokat a hatóságilag közzéteendő időpontban az átadásra készen tartani és oly tárgyakat, amelyek más, a jelen rendelettel igénybe nem vett tárgyakra felerősítve vagy azokkal összekötve vannak, de azoktól nehéz leszerelési munka nélkül elválaszthatók, leszerelni vagy leszereltetni. A jelen rendelet szempontjából nem tekinthető nehezen szétbontható felerősítésnek vagy kötésnek különösen a csavarolás, szögezés, gittelés, a nagyobb nehézség nélkül szétoldható sző gecselés, falazatba vagy köbe való ugyanilyen elhelyezés. A jelen rendelettel igénybevett oly tárgyakat a melyeknek eltávolítása a személybiztonságot veszélyeztetné (pl. lépcsőházak vagy személyfelvonók védő korlátái) csak akkor kell leszerelni, amikor a szükséges pótlás már megtörtént. 7. §. Oly tárgyakat, amelyeket a beszolgáltatásra kötelezett nem tudott leszerelni (6. §. utolsó előtti bekezdései) vagy amelyeket leszerelni nem kellett (6. §. utolsó bekezdése) az átvételi bizottságnak be kell jelenteni és a beszolgáltatást gátló körülményeket elő kell adni. Nélkülözhetetlenség címén csupán nikkel edények és alumíniumból készült háztartási cikkek menthetők fel a beszolgáltatási kötelezettség alól, de az ilyen nélkülözhetetlen tárgyak birtokosai is kötelesek azokat a lehetőséghez képest még a beszolgáltatási határidő előtt más anyagokból készült tárgyakkal pótolni. 8.§. Azoknak a tárgyaknak a beszolgáltatása vagy a beszolgáltatási kötelezettség alól való felmentése felől, amelyek a 7. §. szerint nélkülözhetetlenségük miatt nem szállíttat tak be az átvételi kizottság dönt. Az átvételi bizottság ezen tárgyak későbbi beszolgáltatására szükség esetén póthatáridőt tűz ki.Ql^ tárgyak leszereléséről, amelyeket azok birtokosuk leszerelni nem tudott (6. §, utolsó előtti bekezdése) az átvételi bizottság intézkedik. Ha a beszállítás illetőleg leszerelés elmulasztása nem volt eléggé indokolt, a bizottság által foganatosított leszerelés és beszállítás költségei a birtokost terhelik. Oly tárgyak beszolgáltatására, amelyek a személybiztonság veszélyeztetése nélkül el nem távolíthatók (6. §. utolsó bekezdése, de amelyek pótlá a azok birtokossának módjában áll, az átvételi bizottság megfelelő határidőt tűz ki. 9. §. Az átvételi bizottság alakítása és eljárása tekintetében az 1915. évi szeptember 25-én kelt 13462|20. b. ein. számú honvédelmi miniszteri rendelet idevágó intézkedései irányadók. A beszolgáltatás alól való ideiglenes vagy állandó íelmeutés tekintetében azonban jelen rendeletem 7. §-a irányadó. 10. §. Aki a jelen rendelettel igénybevett tárgyakat eltitkolja, azokat a kitűzendő határidőn belül be nem szállítja, illetőleg az átvételi bizottság számára az előirt módon készen nem tartja, ezen rendelet és az ennek alapján kibocsátand i hatósági intézkedések egyéb rendelkezéseit megszegi, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezések alá nem esik, kihágást követ el és kéthóna- pig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi áilamrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok sze int erre hivatott hatóságok járnak el. 11 §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe hatálya kiterjed a magyar szent korona országain sk egész területére. A miniszter rendeletéből: Oivashatlan aláirás miniszteri tanácsos. HÍREK. Főispánunk installációja. Jékey Sándort, Szatmár vármegye Uj főispánját múlt hó 30-án iktatták be„hivatalába nagy ünnepélyességgel. A főispánt, ki 9 órakor érkezett Nagykárolyba,-nagy lelkesedéssel fogadták. A közgyűlést pontban 11 órakor nyitotta meg Tosvay Aladár alispán, ki, miután lelket beszédben emlékezett meg a keleti fronton dicsőségesen küzdő és győzedelmesen előrehaladó hadseregünkről, jelezte, hogy a mai ülés tárgyát az újonnan kinevezett főispán esküjének kivétele képezi. Majd dr. Póohy István vm, íőjegyző felolvasta a kormányleiratot és a királyi kinevezést tudató belügyminiszteri leiratot, melyet zugó éljenzéssel fogadtak. Azután dr. Falussy Árpád ny. főispán vezetése alatt egy küldöttséget kért fel, mely a főispán esküjének letétele céljából a közgyűlésbe meghívja s mig ez megtörténik, addig a gyűlést felfüggesztette. Tüntető, lelkes s szűnni nem akaró taps és éljenzés hangzott fel, midőn Jékey Sándor délceg alakja, gyönyörű diszmagyarban az emelvényen megjelent. Komoly, ünnepélyes {. illanat volt, midőn dr. Póchy István főjegyző o.vasása után a főispán az eskü szavait elmondotta és m ndenki érezte, hogy ez alkalommal e y mélyen átérzett és szent fogadalom hangzik el. A letett esküt kísérő tetsző ízaj lecsillapulta után Pechy István üdvözölte a főispánt egy minden izében remek beszéddel. Bőszedét azzal végezte, hogy abban a reményb m, hogy a főispán működése o vármegyére áldást hozó lesz, szive teljes melegével üdvözli akkor, amidőn főispán! székét elfoglalja. A főispán erre igen gyakori helyeslésekkel, éljenzésekkel megszakítva el* mondat'a székfoglaló beszédé". Eg^es kijelentései után pedig valósággal elementáris erővel tört '«i az éljenzés és taps.
