Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-21 / 21. szám
A . * sc* ■ XíV. évfolyam. Nasysom'fuf. 1916 m^jus 21 2!-ik szám. Kltriirléii ár: F.gMti *vr» . I I k Ktfyi'd (mi , , 1 K ?&'■ évi* 4 K Y-ty* i*«m áit It' Főszerkesztő: wilcz Ed«. Feleli»* szerkesztő: Barna Bánó. A gazdasági közeledés. Irl«: dr. Földes Bála orsr. képviselő egjet. tazér. A kö/ponti hatalmak gazdasági köze- ledéfrének kérdésében és főleg a külktres- ktdelmi együttmiiköJés kérdésében kezdettől fogva megvolt n magam álláspontja. A háború és azok a koloszális jogtalanságok, amelyeket a* entente nataimak elkövettek, elsőseit bun az izolálást tekintették a gazdaság- politika vezérfonalául a legközelebbi jövőt illetőleg. Ez a törekvés különben is szükségszerű következménye annak a törekvésnek, amellyel minden egyes állam igyekszik a maga felkészültségét és a közvetlen é* m közveteit háborús szükségleteit minden más illámtól függetlenné tenni. Hogyha azonban ezt az irányt teljesen és minden következményében keresztül lehelne vinni, akkor rz emberiség rengeteg kárt szenvedne. Izolálás hely élt közeledésnek kell történnie. Ez a kőzetedéi» tg\előre csak a szövetségesek közt válhat valósággá. így kerülök a logika szerint arra a következtetésre, hogy Németország, Ausztria és Mngvarország elsősorban birtokoljak azokat u feltételeket, amelyek a gazdasági vonatkozások benső kifejlődését megadják. Ez a bensösége az áruforgalomnak különösen Magyarországra nézve jelent nagy eltolódásokat, miután Magyarország fúrqElSW'J L'LiIJBfJilt#Wl1 gi.fÜLH PE.1»" 1' I. 1WJI1 _ «MIJ ! gíilma az entente hatalmakkal behozatalban alig 5 százalékot, kivitelben pedig alig 8 százalékot tesz ki. Magyarország mezőgazdasága valószínűleg nem károsodna, sőt a feltétlenül szükséges többtermdés piacot talál««. Sokkal nehezebb az ipar helyzete, j de itt is arányosítani lehet az előnyöket és 1 hátrányokat, természetesen ugy, hogy egyik 1 fél se élvezzen kizárólagos előnyöket, Ez lehetővé f »gja tenni a magyar ipar feltétlenül s/ökséges fejlődését és terjeszkedését, ami a német tőke és mi erősebb német vállalkozószelíem révén köny* \ nyebbé is válik, határozottan elutasítandó véleményem szerint az a felfogás, amely a német és magyar gőzgazdasági élei olyan együttműködését célozza, hogy Németország és Ausztria legyen kizárólagos ipari alla.-o és Magyarország csakis mezőgazdaságában kvresse boldogulását. Liszt ideálja, amit most gyakran idéznek Németországban, hogy t. i. minden nagyobb közösség egyesilse az összes nagyobb termelési ágakat és hogy a három központi hatalom s igy Magyarország is, mint független, önálló gazdasági egyed lépjen be a nagyobb közösségbe, Ilyen nagy és szorosabb állam- j szövetségben, amelybe esetleg Bulgária és I Törökország is belép, Magyarországnak, ! mint egyenjogú államnak, mint önálló vám4 JÉÍMIDÉK" TÁRCÁJA-----------*——■—■ — ------------------ j A lövészárok berendezése. A világháború a hadvezetésnek egy telj sen «i Í'0MP**1 ismertette meg » világot: a lövenáruk bábui uv»l. Az orosz japán háborúban atka;mázták lege öször eat a harcrimdnit a japánok és tőlük vették ál a* CHrópai hatalmak hadseregei ezt a hate n;.-dort, am« ly min lem set re nagyobb vádéi «et nyújt «* euibtreivnek, mint az eddigi háborúk vezetéséit, k bői milyen módja. Az aL.bbial.bsn néhány vonásai 1 köpet aVs runk adui arról, bo^y mi a lövószárí.ok és « hi- ' at.dos jelentésekben annyit szereplő .Elii" és „második“ vonal beroudeaésc. A lövészáikokban vannak sz cl ő von»! katonái. Melyen és leskeayoti vannak bevágva a tőidbe, hogy nv. ellenséges tüzérségi tti* ellen n i- nél nagyobb védelmet uynj-sauak, Rendszer nt osak eppen olyan «éle ek, bogy a liUvoaalban Ul*e- íssre kesíta álló k&'wsák mögött közlekedni lehessen. A tűt vonal lehetőleg oly magasra van helyesre, hogy a lözilesnek minél n gyobb hatása tegyen. Egyben azonban a .őrészáikot lehetőleg el kell rejteni az ehe«,ség elél és igy a * kivédnek csak oly nógatnak szalad lenni, amilyet maca6 Ságot a vidék megenged. Ahol leket, ott a lövész- arkokat egyenesen beássák a földbe, hogy a mellvédet maga a föld széle adja. A mellvéd nincs meredeken e'határolva, hanem mint minden fülhányás, le dén ereszkedik lo a földre és rendszerint füve!, vapy bokrokkal van befedve. Hogy az olda- lozó tűz ől védjék a lövészárkokban álló katonákat, o'tí ívédekot készítenek, amelyeket vagy a lövészárok kiásásakor meghagynak, egy hogy eiekei az uidalvédekot megköti ik, vagy homokzsákokból ál- litj.-ik őss;e és a levészárkwkat egy kis kitérővé! vezeti* tovább. I yen o’dalvédek 8-16 m.ternyire <6jmástól állnak. A mellvéden van egy bevágás, amelyre a katonák a JövísBél karjukat láit-ajaljak és a melyre a munieiöt elhelyezhetik. A léveazek rendszerint egy lépcsőn állanak, amely kiemidkedik a levíszáiok talajáról lg n sok helye® a lövészál ek hátsó falába ülések varrnak bevajva, hogy a lövészek kipihenhessék magukat, A melvédbe vasnak b< építve a gépfegyverek is, term szelesen lehetőleg jéi elmaszkí- rozva. A lövészé) kokat igen sói szer befedik, hogy egyrészt az időjárás másrészt és fő eg a trap- nelitüz dien védjék a lövészeket. Miután a lövészek nem állanak állandóan a tüívonalban, hanem rendisei int csak az érszemek flgye ik az ellenség 8l*rZ*Htőaé| M Nagy sora kát, T •lákl-kér 464 Telefon szám 2. MH«JKLBlll(t IIIKKMftl VáSÁRNér területnek kell résztvennie, anélkül, hogy a fennálló külön elvet sértené. Althoz new férhet kétség, hogy a mai közjogi berendezésen nem eshet változás. Ezeken a kereteken belül a központi hatalmak közeledését, amely természetesen nem zárja ki őrök időre a más államokkal való összeköttetést, — a háború logikus következményének és a központi hatalmak eminens érdekének tartom. A szövetség időtartamát illetőleg, valószínű, hogy tekintettel a nemzetközi kereskedelmi vonatkozások jövő alakulásának, a termelés és fogyasztás teljesen kiszámi- tathatatlan voltára, nem lehet hosszabb, st»kkal hosszabb időről van szó, mint amit az eddigi gyakorlat mutat fel a kereske- ; deltni szerződéseknél. A fő az, hogy minél előbb valósuljanak meg Goethe 'szinházdirektarnak szavai: Der Worte sind genug gewechselt. L.;sst mich auch endlich Ttanten sehen ! A tenkóró-, a kikészit jtt len és len- kóc-, a lenfonal- és I nkócfonai készletek bejelentése, valamint a kikészitett len és lenkóc felhasználásának korlátozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szó'ó kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: mozdulatait, a loréísárok hátsó falába, kis fedezékeket vajnak, amelyeknek falait bndeszkázzák ás amelyek igy bizonyos meleget és védelmi nyújtalak. A lövő*zárokba vagy szók közelébe szokták a mef figyelőn!lom,sokai beépíteni, amelynek harc alatt is biztos és jó meg ágy elésre adnak lehetőséget A lövíszárkek mögött vannak a fed ’zfi, vagy tartalókárkok, ezek alko ják as úgynevezett bA- sedik vonalat. Esnek a legénysége c-uk tartalék i részben azéit, h gy szükség esetén azonnal az első vonalba legyen kti'dhelő, rés.ben pedig azért, hogy esetleges visszavonulásnál, vagy rt első átok kiürítésénél a hUraló legónjségít megerősítsék <* az ellenségül a uiásedik vonalnál uiegíillit- lussák. Itt mnr s >kk;tl nagyobb fedezékek vannak a földbe vájva, itt találhatjuk azokat a Lkásszerii fedezékeket, amelyekről a hadi'ud&itások beszámolnak. Itt már kályha és bútorzat is van és lehetőség szerint kényelmessé van téve az éle’. Itt in vannak természetesen megfigyelőhelyek, hogy cgy- egy őrszem Állandóan figyelhesse t% első vonalban történél! «léket. A további tartalékok fedezékei és táborai oly ruasszire vannak az első és második vonaltól, begy a két állásra szórt ellenséges lüzéiségi tűz egyáltalán no élhesse őket. Ezekkel a tartalék-táboibe-
