Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-16 / 16. szám

s A háború által fölvett és a háború után gyökeresen újra megoldandó kérdé­sek köpött elsőrendű fontosságúak az adókár dések is. A világháború fölforgatott mindent és csak természe tes, hogy az adórendszereket »ein hagyhatta érintetlenül. Áll ez nemcsak a kusza, részint régen elavult, részint fele­más n ődön reformált magyar adórend­szerre hanem a haladottabb európai álla­mok adórendszereire is. Le kell számolnunk azzal a bizonyos­sággal, hogy a háború áldozatai közé ké­ről mostani adórendszerünk is és ez it áldozat talán az, a melyet kgkevésbbé saj­nálunk, énnek romjain fogunk legkevésbbé keseregni. Néni a háború szülte, de a háború növelte szinte mérhetetlenül és legyőzhe­tetlenül naggyá a drágaság kérdését. Ezzel az óriással való birkózásunk nem ér vé­gei a háborúval. Olyan kérdés ez, a mely­nek alapos tárgyalására az eddig lefolyt sok meddő vita után nem árt a jövőben jobban felkészülnünk. És itt lesz iek a részletkérdések válto­zatos és szinte véget nem érő sorozatban. Az ipari demobilizáczió után az iparnak uj mobilizációja. A hadsereg szükségletei­nek további rendszeres ellátása. Ha vala­hol, ezen a téren vannak a háborúnak igazán megszivlelendó és a jövőben okvet- lénül értékesitendő tanulságai, kapcsolatban ezzel a kőzszállitásoknak, a kozépitkezé- seknek a háboiu után roppant szélesre táguló perspektívája. És a habot uban elpusztult kisipari műhelyek restaurálása, a mely hasonlítha­tatlanul fontosabb az elpusztult kárpáti fai - v k felépítésénél. És a háburuból hazatérő kisiparosokkal együtt á háhőruból hazatérő munkások uj elhelyezkedésének rendszerbe foglalt megoldása. Mindezek után sorra kerülnek majd a közgazdaságnak, különösen az iparnak a háború pillanatában félretett, azóta részben feledésbe merült, de részben a háború alatt még égetőbbeknek bizonyult kérdései: a kisipari szövetkezetek ügye, a munkásbiz- tositósi bajok orvoslása, ezzel együtt a szociális biztosítás egyéb ágainak kiépítése, többek között a biztosításnak az öwnálló iparosokra való kiterjesztése és még egész sora a fontos és fontosabb részletproblé­máknak. _____K 0 V 4 R y 1 r> g K __ in n é k. Közgyűlés Nagysomkut nagyközség kép­viselő testületé április hó 16-án d. e. 11 órakor rendkívüli képviselőtestületi ülést tart a községháza tanácstermében.. A gyűlés tárgyai a következők: 1. Köz­ségi elöljáróság bejelentése hogy a nagy- somkuti I ső számú körorvosi állásra feb­ruár 23-án Dr. Kovács Mór körorvos vá­lasztatott meg. 2. A község által jegyzett 3 ik hadi kölcsön jegyzése tárgyában hozott határ ozat- nak a törvényhatóság állal teitánt jóváha­gyásának bejelentése. 3. A múlt évi vásárvám haszonbér elen­gedése tárgyában hozott határozat jóváha­gyásnak bejelentése, ezzel 'egyidejűleg az elengedett haszonbérnek pótköltségvetés utján való megállapítása iránti kérelme. 4. Kovács Dánielné 178 kor. 87 fillér községi póladó törlése iránti kérelme. 5. A képviselőtestületnek az 1Ő12. és 1914. évben befolyt 82 kor. és 24 ko. anyakönyvi kivonat dyjaknak az anyakönyv­vezető részére való átengedése tárgyában hegy az orosz térképek nigyoa rosszak és a né- nia’ek térképei iné# nem készülték el. Elleatétbsn Br«szt-Uitowszkk*l Pmszk nem olyan kihalt. Na­gyon sok a zsidó és a lengyel, akik mind boldo­gan, hogy nincsenek jelenleg orosz uralom alatt. Pim-zkben ha sem is nagyon olcsón, da mégis lé­hát mindenféle cikket vásárolni. Mindenféle cég­táblákén hirdetik áruikat a pinszki kereskedők, természetesen igen rosss németséggel vannak a feliratok készítve. A város kereskedelme sokkal nagyobb és élénkebb mint valaha is volt és ugy- látszik, hogy aapról napra jobban fog fejlődai. Budapesti és wieni élet. Egy nagyobb amerikai lapból ollóztuk ki e cikket, melyet egy Budapestet és Bécset járt tagja irt lapja részére. Szerbiából Magyarország fővárosába: Buda­pestre utaztam. Annyit mondhatok, hogy a mi ná­lunk (már mint Ame-jkában. A szerk.) elterjedt hitek a legmgyobk hazugságok. A város képén egyáltalában nem látszik meg a nagy habotu. Né­hány évvel ezelőtt mar jártam ebben a városban • a határozottan állíthatóm, hogy pompás >n fejő- dött a gyönyörű város. Stjnos, épen vasárnap ér­keztem Budapestre és igy nem a hétköznapi ké­péről számolok be. Nagy örömömre szolgáit, hogy a „jól értesült“ angol és francia hirek mennyire nem felelnek meg a valóságnak, midőn a Monarchia nyomoráról beszélnek. Egy elsőtangu vendéglőben ebédeltem meg kitűnően. Igaz, hogy számi!ásom szerint kérttlbalül harminc százalékkal emelkedtek uz árak a békeirakhoz viszonyítva; do hissen nálunk Amerikában nincs háboiu es az étlapok Bálunk is emelkedtek legalább ugyanannyival, ha Kém többel. Gyönyörű idő volt és igy elhatároz­tak, hogy déíuLán egy kiránduló helyet fogok fel­keresni, A villanyoson olyan tömegekben utazott ki a közönség, hegy majdnem lehetetlen' volt az utazás. Végre ki jutotta)« a „zöldbe“ egy jabb vendéglő helyiségbe meutern, hoi a közönség egy nagyon jó katouazeneaar hangjai mellett szórako­zott. A város lakosságának műdén osztálya képvi­selve volt itt. Sok üdülé katonát láttám családjá­val. Hazugság, hogy itt oly nagy tOuicg sebesült katona volna. Tagadhatatlan, hogy sek a sebesült, de korántsem annyi, mint Pauisbzu, hol igazán ellepik az utcákat a rokkant katonák. Az a hir, hogy Budapesten csak lóhust esznek, olyan LuU entente híresztelés, hogy legokosabb kinevetni e buta, rosszakaratú állítást. Este égy színházban voltam és onnan egy ejjoti szorakoaohelyet kerts- tvui lel. Essken u helyeken, esak a jókedv es a peaz van képviselve. Egy nag>ou ksileuiss nap emlékével távoztam el Budapestről. Az osztrak- inagjar alUuivasuiak egy uiasodtk osalaiyu Kocsi­ján érkeztem meg a Monarchia második fovaresabj: Wmube. Autón robogtam szállodámba, hol legna­gyobb oiözökeuységge. igyéskezieK kiszolgálni. Alin- dvu kelésemet a legnagyobb készséggel luijesuei- tek. fc-bed eou egy ku sétát lettem a varosban es itt gern tapasztaltam valami nagyobb változást. Ep Úgy, mint Budapesten, a közöusag itt is ellepte az utcaKat. Az üzletek épen úgy mint bekében mind aiiit telj Vauu&k vásárló" emoeie.-uei. Az egészben csuk azt a változást találta«!, hogy míg uzeiöU asztalomra holyozték a kuiyerszi.rei.cKct, ; addig most csakis jegy eileneben szolgáljak ki as éttér űrökben a koi.yuot. Az előirányzott kenyér­por cio azonban o yan bőséges, hogy untig elég ogy jo étvágy ú ember részére. Azt Ínszem, — miután sajat szemeimmel győződtem meg, — hogy Ausz- uia.Magy&rország mindenféle tekintetben köauyen kibírja a nagy habotut egészen a győzelemig hozott határozataitól a jóváhagyás roegta- tagadás* tárgyában hozott végh.rtározatoknak bemutatása, 6. Az 1915. évben anyakönyvi kivona­tokért befolyt 2 koronának az anyakönyvve- z«tő részére való átengedése iránti^ előtör jesztés. 7. Az önálló gazdasági iskola 1915, évi számadásának gazdasági szempontból való megvizsgálására a gazdálkodáshoz érlő 4 tag kiküldése. 8. A kórházi 1916. évi költségvetés alapján a napi ápolást dijjaknak felemelése iránt r/.ükséges intézkedés megtétele. 9. Vetsz Mátyásáé községi szülésznő állásáról való lomoud’tsa és ennek alapján az állás betöltése iránti intézkedés, 10. A községi elöljáróság bejelentése a községi földeknek 1916. évre történt bér­beadásának erodinénycről. 11. A községi elöljáróság bejelentése a községi tenyészbikák es tenyészkan tartás végelti kiadása iránt tett intézkedésének be­jelentése. Az 1916. évi várható termés adásvéte­lének t lalma és érvénytelensége. A hivatalos lap legutóbbi számában megjelent rändelet szerint tilos és semmis az olyan szerződés, amely a magyar szent korona országaiban uz 1916. évben válható következő mezőgaz­dasági terményeknek úgy mint búzának, rozs­nak, kétszeresnek, árpának,jtengerinek, zab­nak bűvel, ebeknek, íepcórek átalányban tör­ténővagy az uj termés reményének meghatáro­zott áron való adás vételéi • vonatkozik. To­vábbi intézkedésig tilos az 1916. évben vár­ható mezőgazdasági terményeknek előre el­adási és vétele is. A fent megállapított tilalom nem terjed ki a Hadi Termény lí. T. részére történő előre eladásokra. A Haditermény R T. bizományosai, vagy az ábala íe'hata’ímzott hazai pénzintézetek adhatnak előleget az 1916 évi termésre ás pedig: a termelő gazdasági és háztartási szükségletét meghaladó része ere­jéig — tengerit kivéve — bezárólag 1916, július 25-ig, tengerit illetőleg pedig 1916. no­vember 30-ig. Az előleg métesmáesáuként búzánál 20 koronát, rozsnál, kétszeresnél, árpánál, zabnál, tenget inéi és repcénél 15 koronát meg nem haladhat. A tyúktojásnak husvétkor szokásos fes­tése és más ily kikészítése. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott tör­vény alapján a következő rcndeltt jelent meg: a tyúktojásnak a húsvéti ünnepek al­kalmából szokásos festéke vagy hasouló kikészítése, továbbá az ily festett Vagy kiké­szített tyúktojásnak forgalomba hozatala a* ország egész terűje éré tilos. A ki a jelen rendelet rendelkezését megszegi az amennyi­ben cselekmény« súlyosabb büntető rendel­kezés alá nem esik 2 hónapig terjedhető elzárással és 603 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Rteynyilt az interurban telefon. Keres­kedelemügyi m. Lír. miniszter ur Ő i^gymél­tósága megengedte, hogy az alább (elso­rolt távbeszélő központok, valamint a hozzá­juk csatlakozó környékbeli, illetve törvény- hatósági távbeszélő haiózafok előlzelői egy­más között mindenfaju, — tehát interurban távbeszélgetéseket is, — válthassanak, hí a beszélgetések a felsorolt helyek közt rendel­kezésre álló távboszéiő áramköröi: utján le­hetségesek. ___________________________ április 16.

Next

/
Thumbnails
Contents