Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-09 / 15. szám
1 ‘-------------------:—*-----------------------------------------------------Uj áralu-e és kőzjogilag kevésbé lehorgonyzón legyen. Féllékenykedések és súrlódások akkor is lesznek és hogy ha a forma nagyon laza, akkor futólagos hangulatoknak igen könnyen áldozatul eshetik. Az uj szövetségnek azonban felbonthatatlannak kell maradnia, hogy ilyen házi civódásokah túlélhessen. Az egyesülés teljes sikert és azzal összefüggő előnyöket csak évek inul tán és hosszabb együttműködés nyomán hozhat és ha a kötelék hamarább elszakadna, mert nagyon laza volt a szerkezete, akkor mindegyik fél csak áldozatokat hozott vala. Asszonyokról és gyermekekről: Az ifjú nemzedék, melynek hivatása a népesedésünkben beálló háborús vér- veszteségeket pótolni, sok gondot okoz. As a nemzedék, mely legközelebb fog a rmitikátvégzö férfiak helyébe lépni, erkölcsi szempontból — egészben réve — kifogások alá esik. A fiatal csemetékre nem ügyelhetnék a harctéren levő apaik, az anyáknak többnyire kenyérkeresetre kellett magukat adutok és igy nem lehet csodálni, hogy a jelenlegi rendkivüii viszonyok-ijesztő módon rontják a gyermekek erkölcsiségét. Ennél még nagyobb gond a lakosság szaporodásának fokozása. Erkölcsi, szociális és gazdasági feladatok várnak itt a társadalomra és vezetőire, az asszonyok leg - «nágasztosabb kötelessége pedig az lesz, hogy az erkölcsileg fejlesztésére törekedjek. Az asszonyok gondja lesz, hogy a nemzetnek elegendő polgárokat adjanak és hogy a fiatalságot morális nevelésben részesítsék. A magukrahagyás, a nevelés hiánya a gyermekek zülléséhez, elvadulásához vezet és az asszonyok vétkes mulasztásainak következményét az egész társadalomra zúdítja. Az sszonyoknak különösen a leányokra gOUHVIPülK____________ ke ll gondot forditaniok, hogy őket becsületes anyákká neveljék és ezzel beliegeszszék a háború ütötte sebeket. Szól ez különösen a falusi asszonyoknak, mert tőlük még lehet remélni, hogy a kérő, figyelmeztető szónak foganatja lesz. Eleddig legalább a legtöbben úgy gondol koffáV, hogy minél finomabb a hölgy, annál kevesebb a gyermeke. A gyermeksirás- rivás elvonja a hölgyet az élet előkelő és pazar élvezeteitől, időt rabol, pénzbe kerül, gondot okoz a jelenben és a jövőben. Mennyi bálról, társasestélyi ől kán) telének a hölgyek anyai gondok miatt elmaradni, nem is szólva arról, hogy a fü/öínrmák szépsége mennyire eltorzul szülés és gyermekek szoptatása állal! Mennyire kell takarékoskodnia a szegény családapának, ha egy sereg hu meg leány iármázik körülöile. hiszen épp elég sokba kerül az asszony divatszámláit kiegyenlíteni és a férfi bizony sokszor sóhajtva gondol vissza elmúlt le géuykprára. Akárcsak az olasz »szent önzés« jelszavát követve, a saját személy végtelen nagyrabecsülése és féltő kímélése tartotta vissza a müveit osztályokat attól, amit a szegény emberek nyomoruságukbah maguknak megengedhetőnek tartottak. Igaz, hogy ma már ebben a tekintetben is a közfelfogás némileg megváltozott. Nem tartják már illetlennek, ha egy hölgynek féltucat gyermeke van. Reli is, hogy a hölgyek eddigi nézetei gyökeresen megváltozzanak. Az öröm, melyet épen — szépén serdülő gyermeksereg házba — szívna varázsol, sokkai. nagyobb, sokkal nemesebb mindén más ölömnél. EzekiőJ az édes örömöktől fosztja meg magát meggondolatlanul az a hölgy, aki luu éivezetvágy bői el- djianyagulja anyai kötelességeit, melyeknek hűséges teljesítésével- hazájának a legua gyobb szolgálatul tenné. [(emeljük, hogy a háború után ez is másként lesz, mint eddig volt. ______________________________április 9. II IHEK. Az idei termés lefoglalása. A szombati hivatalos lap szálba a kormány 1092,1916. M. E. sz. rendeletét közli az 1916. év folyamán várható lermé* lefoglalásáról és az erre vonatkozó adásvételek eltiltásáról és érvénytelenítéséről. A rendelet értelmében tilos és semmis az olyan szerződés, a mely búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak, tengerinek, hüvelyeseknek és repcének átalányban történő, vagy az ily termés reményének meghatározott áron való adásvételre vonatkozik. Továbbá tilos az ilyen termény« knek más módon történő előre eladása és vétele is. A már létrejött szerződések érvénytelenek és az adott előlegek és egyéb szolgáltatások visszaköve- telhetők. Nem terjed ki a tilalom a Haditermény Részvénytársaság állal történt előrevételeknél. A Haditermény Részvény- társaság bizományosai, valamint a Haditermény Részvénytársaság által erre felhatalmazott hazai pénzintézetek a termelők íek az említett cikkekre előleget adhatnak, de csak a gazdasági és háztartási szükségletet meghaladó részére. Az előlegek csak 1916. július hó 25-ig, a tengerit illetőleg pedig november 30 ig adhatók. Az előleg méter- mázsánkint búzánál 20 koronát a többinél 15 koronát meg nem haladhat. A termelők a kapott előlegről kötelezvényt adnak a melylyel felhatalmazzák a Hrditermény R.- Társaságot, hogy az ekként megvett termény árából az előleg összegét levonhassa. Az előleg elfogadásával a termelő azt a mennyiséget, a melyre előleg adatott, a hatóságilag megállapítandó legmagasabb áron eladásra is lekötötte a h. T.-nck. A H. T. az előleggel lekötött termények átvételével bizományosait fogja megbízni. Az elölegnyujiásnál közreműködő pénzintézetek a termények átvételével nem bízhatók meg. A termelő azt a termény mennyiséget, a melyet a kapott előleg fejében lekötött, többé el nem adhatja és azzal többé nem rendelkezhetik. Az ‘dőltnek a termelő kezéhez kifizetése és a terményeknek ez alapon eladásra lekölése a hitelezőkkel és az ingat-* lan árverési vevőivel szemben is hatályos. A rendelet megszegése hat hónapig [erjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Polgári hadiérdemkereszt. A király a mostani háború alatt polgári téren önlel- áldozó odaadással teljesített sok kitűnő szolgálat hálás, méltánylásául polgári hadi- érdemkeresztet alapított. Az ui érdemkeresztet a polgári érdemek méltatására hivatott hatóság előterjesztése folytán azok- n ik adományozza Őfelsége, akik kiváló buzgalommal és áldozatkészséggel teljesítettek polgári téren különösen hasznos szolgálatokat. A hadicélokra kijelölt fémtárgyak beszolgáltatására a honvédelmi miniszter az első rendeletben megállapított határidőt 1916. év julius hó 31 ig hosszabbította meg. A hadifoglyoknak szeszes italt adni tilos. A hadifoglyoknak korcsmákban, italmérő üzletekben, avagy ezen helyiségekből bármiféle nemű szeszes italt kiszolgáltál i j tilos. Továbbá nem szabad a hadifoglyo- j kát akár nyilvános helyén, akár magán [ házban tartott mulatságokon, lakomákon, tak, hogy feleségüket háziállatnak tekintsék. A íeform tehát nehéz tesz, hacsak az uj háború •— mety mindenütt annyi változást idézett elő, — mm fog Portugáliában is változtatni a dolgokon. Harctéri levél. (A napokban kaptuk az alábbi levelet lapunk egy barátjától, ki a» északkeleti harctéren miut tüzérzászlós vesz részt a világháborúban) Ágyúink dörgése közben irom e levelem. Hálom napja, hogy itt vagyunk és mondhatom, sohasem fogom sajnálni, hogy idekerüllem. Először is gyönyörű vidéken vagyunk, fegyveres erdőkkel teli hegyek között egy vögyben. Innen lövünk 3—4 hegyen át az oroszokra 10—lt kilométerre. Az oroszok azt sem tudják, honnan lövünk. Tegnap lőttünk először, ón nem vo'tatn zz ágyuknál, Innern a megfigyelő álh máshoz közel, az ágyútól 6 — 7 kilométerre egy hegyen. Innen lehetett látni, amint a mi tüzérségünk fejünk, felett ellőve, tüzelt az oroszokra. Soha el nem lehet felejteni, amikor a srapnelhk robbannak, a gráná’oka földié jutva, fejtik ki hatásukat. Én tartalék állomás vezető voltam,! de akik a vonalat fektették tőlem 2-3 kilométerre, azokra lőttek a muszkák, rőt fejünk fölött is eltévedt golyók röpködtek, 2—3 darab, de mi egy kőrakás, mögött ültünk, ahová nam lehetett belőni. Az előbbi már említett helyemen az ut sok szép és borzalmas képet is mutatott. Először láttunk elhagyott lövészárkokat, mellettünk eldobott patroutáskákat, hornyukat, véres ingeket, kiztyükct és több liehen ep lö.tényeket garmadával a mienkből, majd gek orosz goi\< t is találtunk, kilétüket, vau is «gy nálam. Lóhullákat is láttunk elvétve. Az utat környékező erdőben őzeit és mókusok szaladgálnak. „Itt nyugszik egy houvéd“ feliratú kereszt is volt útközben. Eeljutva a hegyre, leültünk és gyönyörködtünk a Különböző fajú ágyuk dörgésében, majd a puska ás gépfegyverek is megszólaltak itt-ott. Egyszerre fejünk fölött megjelent egy német repülőgép és röviddel utána az oroszok fölé ment, lm nem amit akkor hallattunk, az fenséges volt. Csak úgy zúgott a hegyo dal a puskák, gépfegyverektől, majd az ágyuk is megszólallak, amelyok nappal nem igen működtek, csak éjjel bömbölnek folyton. A gyalogsági támadások is éjjel történnek, nappal csak ritkán lövöldöznek. Visszatérve a repülőgéphíz ez mintha nem is neki szólna, körülbelül 15 -0 ibéUr magasságban szépen elsiklott az ellenség fölött. Nemsokára ezután, hogy ott ültünk s a repülőgép elment, egy tompa boinböiés messzi ő!, majd sivitás a levegőben, azu- 1 tán a hang <.yeu..ült, majd tijra erősödött s a végén a h>gyoid.d mtgiemögett: ez a mi ágyunk volt! Egy lövésre 400 oiosz. Az o^oszoxat támadó gyalogság értesítése szerint fejek, lábak, kezek repkedtek a lövészárkokból, ahová beletalált és az ott maradottak kiugráltak, mire a mi könnyű tü zérségünk és gyalogságunk rájuk tüzelt. Még több fényeshutásu lövést tettünk és este már holdvilágnál hazaértünk az üteghez, A mai lövések hatását- még nem tudom, de azt hiszem egy falut szétlőttünk tiz lövéssel.
