Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-02 / 14. szám
2 KflViRVIOfffC legye« mivel kivívni a győzelmet, legyen mivel kivívni a békét is. A nagyedik hadikölcsőn lesz az utolsó erőfeszítés, amit hoznunk kell a béke érdi*,bében, és ha íudluuk áldozatokat hozni h diadal, a győzelem érdekében — és az áldozat ugvlátszik jó volt, mert hiszen iweg- hozta a diadalt — akkor még mennyivel szívesebben kell mindnyájunknak áldoznunk a béka kedvéért. A központi hatalmak vezetői becsületes líferánsok. A győzelem h'-idikölcsŐMéért íiferáiták a győzelmet, a béke hadikölcsönért biztosan szállítási fogják a békét. A facipo. A háború folyamán már sok újdonsághoz, sok változáshoz kellett hozzászoknunk, és ezek az uj változások semmiben sem ártottak meg annak, hogy akik it'.bon- maradtak. boldogan élvezzék ezt az áliapo- 1i>t, és űrüljenek az életnek. A facipő is ezek közé a változtatások közé tartozik. De amint ai eddigi változások ős uj alakulások is mindig szimbolizáltak valamit a háború ♦ ♦Iramán, úgy a facipő is szimbóluma yaks minek. Voltak már eddig rossz és jó szimbólumok, a kukaricakeuyér például egyrészt jó, másrészt rossz szimbólum volt. Szi »boltim a volt annak, hagy wem voltunk berendezve a háborúban, a háborúra, hogy a nogyszsrö termés mellett is ilyen kétiyszer- r<íH«3zabállyal kellett segítenünk májunkon, da egybe* szimbolizálta azt is, lio-y a nagy győzelem, a végleges diadal érdekében tudunk küzdeni és harcolni saját magunkkal is, lo tudunk mondani, nélkülözni tudunk. A facipő most szimbolizál. A/J, hogy « háború valóban gazdasági háború, amelynek soráa a legmagasabbra keli felfokozni, minden gazdasági erőnket és technikai ké- szüítségünkit. Az élelmiszerekben — ha rendszerint mesterségesen előidézett — drá gaság van is — wen vagyunk fogytán és tx központi hatalmak 6 eimeréss teljesen rondbep folyik, tehát az entente nemoslalkü kiéheztetési politikája rgyszarsmiodeukorra ciődSt mondott. Da az ipari termékeknél a nyersárukban már bizonyos hiányok mutatkoznak. Ez az azonban, amit pótolni Iahst. Ha élelmiszereink volnának elfogyótiau, azon nem tudnánk segíteni, vagy legalább is nagyon nehezen, de az ipari tsrwielás akadályain könnyen keresztül kell hogy segithassök magunkat. És meg is fog történni azért, mert Németországgá! és Ausztriával most teljesen ögy az érdekünk. De képzeljük el, hogy Magyarország ma egymaga volna, vagy vem volnának mellett* erős ipari államok, mit csinálnánk ipari termékeink nélkül. Ei a szimbólum, emit elöltünk a ía- cipö rejteget, legyen nagy és fontos tanul- *ág a háború utáni időkre uézva számunkra. Ki keli fejlesztenünk az iparunkat is, mert egyedül a mezőgazdaság nem tud egy országot erőssé, önállóvá tenni. Iparfejlesztési programúiul kell kidolgoznunk a jövőre nézve és az az iparfejlesztési programúi adja meg a jövő Magyarországának az alapját és erős fundamentumát, fia iparilag $ erősek, mindenesetre erősebbek Észtünk mint ma vagyunk, akkor meg vagyunk róla győződve, ez az országot lényegesen fogja poziró szempontjából, de ellenálló képesség szempontjából is emelni. A magvar kormány, amely most háborúban mutatta meg valóban, h< gv van érzéke az ország szükségletei és érdekei iránt, bizonyára foglalkozik már ezzel a problémával. A facipő problémáját csak iparilag fejlett ország tudja megoldani és ilyen problémák egy állam életében igev gyakran és tömegesen fordulnak dó. \ cipó- probléma még egvik? a könnyebbeknek, de el tudjuk képzelni, hogy még a bábom folyamán is. sőt azután is előállhatnak sokkal súlyosabb problémák, amelyet c-*ai< fejlett iparral rendelkező, technikailag is erős álln* lúd megoldani. Gondoljunk erre már most, gondoljunk erra akkor, mikor az első facipő felkerül a lábunkra és bizonyos, hogy akkor látni fogjuk, hogy a facipő problémája szimbolizálj*. n jövő Magyarország, a jövő erős és hatalmas Magyarország problémáját is. I 11 R IC K. Gyászasst. Su’voj csapás érle Jeszenszky Béla főszolgabíró!, a nugysomkuti járás hivatalvezető főszolgabíróját édzs apjának kisjeszeni Jeszenszky Sándornak /Mátészalkán a í. évi március hó 2ö-án Íorítuí el- j halálozása folytán. Járásunk vezető ib. főszolgibiráját ért eme súlyos gvászesetbői kifolyólag ezutoa is őszinte igaz részvétünket fejezzük ki. A család az alábbi gyászjelentést adta ki: Fájdalom mai megtört szívvel tudatjuk magunk és az összes rokonság nevében, a M*j'het*tl«« jó apa. uagyápi, testvér, após nász él rokon kisjeszeni Jeszenszky Sándor «yugaimazott járásbirósági tisztviselőnek élete 72 ik évében f. évi március hó 26 án reggel fél 7 órakor hosszas betegség u*án történt elhunytét. Drága halottunk földi tetem* f. évi márc. hó 28 án délután 2 órakor a rcí. egyház szertartása szerint Mátészalka községbe« a családi sirk^rtban fog örök nyugalomra helyeztetni. Mátészalka, • 1916. március hó 26-án. Áldás 6s bfk-3 hamvaira I kisjeszeni Jestenszky Sándor várnagy és neje Polán Mariska, kisjeszeni Jeszenszky Zsigmond népf. főhadnagy és neje Taj'hy Katalin, kisjeszeni Jeszenszky Béla tb. főszolgabíró és neje Veskóczy Budabázy Erzsébet, kisjeszeni Jeszenszky Mária és férje dőmsödi Magyar Endre főjegyző, kisjeszeni Jeszenszky Ferenc halárrendőrségi tisztviselő és neje Kcresztesy Ilona, kisjeszeni Jeszenszky Gusztáv közős Indseregbeli főhadnagy- szá/adparancsuok gyermekei, kisjeszeni Jeszenszky BéU, ki^jjszaai Jeszenszky László, kisjeszeni Magvar Sárika, kisjeszeni Magyar Bözsike. Jeszenszky Ri-nke. Jeszenszky Liliké, Jeszenszky Hennin, Jeszenszky Sa- uyika unokái, kisjeszeni Jeszenszky Kati«lin, kisjeszeni Jeszenszky Anna őzv. Komoró- czy Lajosáé, kisjeszeni Jeszenszky Ilona özv. Komoróczy Petemé, kisjeszeni Jeszenszky Erzsébet őzv. Ilosvay Endrédé testvérei, Veskő'dzy Budaházy Sándor á« neje szö'lősi Sző íősy l!'na násza és ;iá>z asszonya és gyermekeik, nagyilosvai Jlos- vai Sándor cs. és kir. alezredes és neje Rozanóer Sofia, özv. Ilosvai Perencné szül. Wonvermans Leone sógora és sógornője. Figyelmeztetés. Tekintettel a községben fellépőit 3 liimlömegbetegsdásrtí főszolgabírói hivatal intézkedést tett, hogy a felnőtt szegénysorsu lakótok is beoltlistók legyenek. Az oltásokat Dr. K°vács Mór kö/s. orvos ur végzi mindennap 8—9-ig rendelőhelyiségében. Saját érdekében cselekszik az, a ki ujraoifatja magát, különösen a/, a ki 6-7 év óla ujraoltva nem volt. Au oltás díjtalanul történik. Dr. Takács Sándor járási tiszti orvos. A kártékony állatok pusztitisa A kártékony állatok (rovarok) és élösdi növények ellen való védekezés a jelen rendkívüli viszonyok mellett — a midőn a termelés lehető fokozása érdekében minden tényezőknek vállvetve kuli do'goznia, különösen fontos teendőit képezi a gazda közönségnek. Ebből kifolyólag különösen felhívjuk ;♦ gazda közönség figyelmét a hernyó, cserebogár, vértéin, darazsak, mezei pócokok, (egerek) aranka irtására, a melyre a termelés megmentése érdekében igen nagy szükség van. eltekintve altól, hogy az >k irtására mindenki törvénnyel is kötelezve van. . A járd» tisztán és épségbsn íarttsa. Számtalan panasz és nz elöljáróság személyes meggyőződése «lapján tapasztaltatott, h 'gy a lakosság a járdának épségben és j tisztántartásával egyá't »Iában nem törőük, holott községünk minden lakójának érdekében áll, hogy a járda épségben és tisztán tartassák. Ebből kifolyólag feih vjuk Nagysomkut község közönségén« k figyelmét a vonatkozó szabályrendelet 9-ik § ára, amely szerint a járdát kocsizásra, tovag- tásra, szánkózásra, taliga vagy targonca j általi terhek tóvá szállítására, biciklizésre, avngr antsak szállítására használni, továbbá j ■. *' í arra lábas jószágot és egyáltalában bármiféle barmot hajtani tilos. Nem külömben a szabályrendelet 14 ik § ára, mely szerint mindenki köteles a leik« előtti járdát és folyókát állandóan tisztái tartani. A ki ez ellen vét 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, beveh.’tétlenség esetén 5 napi elzárással büntetendő. Figyelmeztetünk tehát mindenkit a fent említett rendelkezések pontos betartására és ne kényszeritessék a községi elöljáróság srra, hogy a mulasztóval szemben az el járást megindítsa. A lakosságot pedig felkérjük, hogy a netalán tapasztalt rendellenességekről » községi e'őliáróságot értesíteni szíveskedjék, hogy a megfelelő megtorló intézkedést megtehessük. Elöljáróság. R3 freius végs az az időpont, amikor az újságolvasó közönség a maga újságjáról gondoskodni szokott. Évnegyedkor minden újságot olvasó ember azon gondolkodik, melyik budapesti napilapot rendelje meg a maga városának újságja mellé. Épen azért időszerűnek tartjuk, hogy megmondjuk olvasóinknak, miszerint manapság a iegolva- sottabb Budapesten megjelenő újság Az Est. Ez az újság épen a héten tette köz é mérlegéi és abból latszik, hogy mennyire
