Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
rövArvidRK mérem* 19. Nem marad tehát más hátra, mint eddigi ! közvetett és egyenes adóinknak alapos átalakítása, a mellyel az adóemelés is reie jár. Látszó'ag legkönnyebb az emelkedés az úgynevezett közvetett adóknál, amelyek azonban a valóságban sokkal erősebben érik a gyengéket, mert a csekély vagyoni fogyasztó, vagy a munkásosztályból való fogyasztó aránytalanul erősebben sujiatik, j mint a gazdag ember. A szeszes italok és j a hús tömegfogyasztóit a dolgozó osztályokban kell keresni. És az állam mégis legelsősorban a dohányt, a szeszt, a bort, a húst fogja elővenni: ezeknek a cikkeknek a mint Németországban mondják : »erősebben kell vérezniök.* Az állam továbbá igyekezni fog a világiló cikkeket a petroleum- | lói és a gyufától kezdve, egész az elektromos lángig megterhelni és esetleg meg sem all a monopóliumig. És mi mindenhez fog még az állam hozzányúlni, mielótt az egyenes adóknak sorát ejti? Valószínűleg fel fogja emelni az öaszes teheráru-tarifákat és nem fogja kihagyni az emelésből a posta-, telefon- és távirati illetékeket sem. Ha most mindezeket az adóemeléseket szemügyre vesszük, akkor az egész termelésnek akkora megterhelése áll előttünk, amely rendkívüli erőfeszítést kivan valamennyi termelőtől, aki az uj helyzetben meg akarja állni a helyét. Aki azt hiszi, hogy -mindez má ólholnapra lehetséges lesz, az illúzióknak adja at magát, a melyektől nem lehet eléggé óvnunk. Mert az egyenes adókra is rá kell térnünk, ámbár a lakosság ezeket már eddig is elég súlyosan erezte, hogy vájjon ezeknek az egyenes adóknak állandó jellegük lesz e, vagy csak átmeneti megterhelésekként fognak jelentkezni hadi nyereségadó vagy vagyoni adó alakjában, azt nem iehet tudni. De mindenesetre nagyon nyomasztóknak keil lenmök és súlyukat csak egy dolog enyhítheti, ha a törvén) hozás a kormánynyal együtt arra fog törekedni, hogy a tériteknek egy valóban igazságos megoszlását vigye keresztül. — Nein-v?— felelte a baka, de azért ment. A parancs parancs s a haditörvényszék előtt azzal nem igen vódekezhetik az ember, hogy megtagadta az elgedelmességet, mert reggel hulló ült a sapkáján. Panaiieszku elment. A hadnagy, ak* az előbb nevetett, mikor messzebb voltak, azt mondta: — Nem adok az életéért egy fabatkát I Da nem engedhetem meg, hogy itthon maradjon. Huva lenne a fegyelem, ha valakit lemientenőü a szolgálat alól, mert holló ült a sapkáján? Panaiieszku Juont többe nem i itta seRki. Másnap reggel nem volta posztján. Keresték, nem találták. Mostanában olyan olcsó az emberélet, hogy egy-egy eltüntet nem keresnek napúkig. Ha két három nap alatt neiu kerül elő, egy emberrel kevesebbet írnak bele a stanillUtaba s eggyel többet a veszteségi lajstromba. Azzal vége. Panaiieszku nem került elő. M.vsuap tevét jött számára a Retyizát aljáról: — Reméljük, hogy édes apánk is jó egészségben van, mint ahogy mi is jó egészségben üd. vözötjük. A levelet felolvasták a tiszti menászban. Mindenki elkomorodott. Az ezredorvos szólalt míg •Isinek: — Eh, csodák nincsenek! Az az az ember rémületében megzavarodott és beleszaladt valamelyik szakadékba. Lehet. A szászvárosi bakák azonban usm hiszik és azóta még kevésbbé szívelik a hellót. Mennyibe kerül egy hősi halott? A hősi halál szomorú tényét az emberek igen természetesen mindig a lelki momentumok szempontjából nézik. A katonaság számára azonban minden ka’ona csak egy szám, e számoknak van költségvetése és e költségvetésben szerepel a hősi halál is. Az 1870 7i-es porosz-francia háborúban Franciaország kerek két milliárd frankot adott ki a háború alatt és egv milliárd frankot a szétrombolt tárgyak helyrehozására, valamint a polgáremberek kálinak megtérítésére. Ezenkívül öt milliárd frank hadikárpótiást is adott Franciaország Németországnak és legalább két milliárd frankra lehet becsülni Franciaország veszteségét kamatokban és egyébb jövedelmekben. Már most a németek a háborúban 28,001) em- bernyi veszteségük volt, tehát a iranciák* nak minden egyes hősi halott 280.000 márkába került. Az orosz-törők háborúban 1877-ben 17,000 oroszt öltek meg a törő kök és igy minden egyes orosz 220,000 márkájába került a tőrök államnak. Viszont Oroszországnak az orosz-japan háborúban minden egyes j^páu elcsen katona szintén 280,000 márkájába került. így számit V. J. Baumann, neves né met statisztikus a frankfurti Umschau leg utóbbi számában. Perein tábornok irja Baumann tovább, akit nemrégiben rögtön- itétő bíróság lövetett agyon és aki különben a francia tüzérség megszervezője volt, egyik régebbi cikkében azi állotta, hogy ezek a számok kissé magasak. Ez azonban Baumann szerint tévedés. A jelenleg f<*iyó háborúban a költségek meg inkább fognak emelkedni, mert egyrészről az őlés művészete sokkal magasaoD nívóra fejlődőit, u háború eszközei megdrágultak és a védekező eszközök yrősen megszaporodtak mi lökelelosöbbck letiek) úgy hogy a most föl) ö háborúban aránylag kevesebben fognak elesni, mint az eddigi háborúkban. Természetesen ezt teljes pontossággá! és hatarozultsaggal nem lehet megállapítani, mell lehetséges éppen a hadisze ek lokeie- tesedésenel lógva, hogy a halottak, illetve elesettek szama a vüagháboi uban ismét no vekedm log. Alig Perein tábornok uilitasa szerint Nagy Frigyes katonáinak ti százaléka eseti el, addig már a napóleoni háborúkban ez a szain 3 százalékra, az 1870 es habomban pedig mindössze 1 százalékot tett ki. Pedig Nagy Frigyestől a mandsuriai hadjárat hadieszközéig nagy haladas mutatkozik. A hadviselés jellege azonban a porosz- francia háború óta lenyegeseu megváltozott. | Annak idején a rövid, néhány napig tarló csaták közölt hosszabb szünetek voltak, természetesen azonban a kiadások tovább is folytak, anélkül, hogy egyetlenegy katona elesett volna. Alaiidsuriában azonban már egész : inás volt a helyzet. Majdnem mindennap ! voltak többé-kevésbbé vesztescgteljes harcok, amelyek hetekig tartottak. A csaták is soká tartottak. A mukdeni tizenöt napig, a Sha-ho melletti tizenkét napig és a LLo-yang melletti csata nyolc napig Ezek a hossza ideig tartó csaták lermészetesen nagyon emelik a halálozási arányt. A világháború ismét F> vábbi fejlődést mut.it ebben az irányban. A csalák, amelyek igen nagy kiterjedésnek, betekig, sőt hónapokig tartanak, mint például a jelenlegi Aisno melletti csata, amely a németek szeptemberi tftVnzivája idején kezdődött és csak a legutóbbi napokban csendesedett el. Természetesen lehetetlenség előre megjósolni még távolról is a háború veszteségeit és hogy mennyi lesz egy-egy hősi halott költsége. De mindenesetre érdekes, hogy Perein tábornok, aki sok cikkben foglalkozott ezzel a kérdéssel, már a habom elején kijelentette, hogy nem az ágyuk és a fegyverek. hanem a tífusz, koleia és a kimerültség lógja a legtöbb áldozatot szedni a katonait soraiból. A német és osztrák-magyar hadseregek azonban ebben a tekintetben is kitünően vannak szemezve és sémin leseire sem fog előállni az a helyzet, ami a krimi háborúban előállt. aliOl a szövetségesek négyszer annyi katonai veszteitek betegségek következtében mini fegyverek revén. IMIIÉ K. Adakozás a helybeli veres kórházban épeit katGHfck uzsorájára és cigarettára Páiyt Giziké es Szálka Erotika urleanyok gyűjtő ivén adakoztak: Szálka Jenő, Ávrám Janó« hadnagy 5-—5 koronát. Nyilván Sándorné és fíadocsa Györgyire 3—8 koronát. Halász M. József, Dr. Kovács Morné, Hosszú nővérek, Ur. Olsavszky Gyuláné, N. N., Bocsánczy Mártonné, Rosenfeld lgnácné, Özv. Sebő Paine, Palyi Bélálló. özv. Darai lgnácné, özv. Sommer Edéné, Bogdándy Vince, 2—2 koro. uát. Goldstern József, Vohlberg Berta, Novj Piri, Eck< r Béni, Markovits Sámuelné, Fölüllek Aurel, Novi Rózsi, özv. Medan Endrené, Lov Piri és Gizi 1 — 1 koronát. Mersch Lenke es Hangea Elviia 60—00 fillért, N. N. és Lengyel Juliska 40—40 fiilért. Barna Benő községi jegyző és Butlyán János községi bíró gyűjtése n.idt segély kiosztás alkalmával 25 kor. 47 fill. — A torok tál vi bíró gyűjtő ivén adakoztak: Hangea Izidor gór. kath. lelkész, J -cznie Anna áll. tanítónő és Maires, Gábor 1 — l koronát. Bunbucz Jnon és Ávrám János áll. tanító 00 filléri. Sauber Zéiig 50 füléit. Nelata Onuc, Barlis Janos, Indie Maria, Dale Mária, Goldstein Márton 40—40 fi.lért, Álb Todor, Zsugye Janos és Zsugye Vaszalika 30 — 30 filiert. Indre Juli, Bunbucz Juon, Ilidre Juli, Mihutz Anyiska, Bartis Juli, Pap Gáíia 20—20 fillért. Élelmi cikkeket adtak: Takács Erzsi bet 1 klg. cukrot, Herskovits Izsák 2 és fel liter takele kávét, Bogdándy Vinca l klg. cukrot, SzáLa Jenő 2 liter kávét, Sebő Andi ásná 1 kenyér. Cián Patáé 2 liter feketéire kávé éa 1 klg. cukor. Buttyán János a Tobi 1 kenyér, lilyea Janos gór. kaih. esperes 1 kény ér, Keresztény fogy. szövetkezet fél klg. szemes kávé, Lukács Kálmán, Argy.Ián János fel klg. cukor és Pap Gávriisné 1 klg. cukrot. Az adakozóknak a katonák nevében hálás köszönetét mond: Jeszenszky Béláné, Radó A ntalné. Országos vásár. Nagysomkuton a legközelebb országos vásár e hó 22 és 23-áu lesz megtartva, a mikor is mindenféle állat felhajtható. Az iskolai év befejezésére) Jarkovies Béla vsüi a es közokt. mtuiszteiíieií u miit
