Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-08 / 41. szám

•» RÖVARVIDÉK október $ Mivel csávázzunk? Nagyon sokan fordulnak hozzánk av­val a kéréssel, hogy őszi búzánk csávázá- sánál milyen szerrel helyettesítsük a réz- gálicot. A rézgálic h.lyett csávázzunk az idén formaldehiddel. A formaldehid 40 szá­zalékos hígításban formalin néven kf rül kereskedésbe. E formalin vízzel megfele­lően higitva kitűnő csávázószer, amely a magon tapadó Oszökspórát tökéletesen megöli. Használata kővetkező: A kereske­désben kapható 40 százalékos formaimból 300 liter vízhez öntünk 1 (egy) kg. meny- nyiséget, összekeverjük és kész a csávázó folyadék. Ebben a folyadékban mosnunk kell a búzát. E célra zsákvászonnal bélelt íüzfakosarakat használunk, melyekbe \2— 15 liter búzát öntünk. Egyik munkás meg­menti a kosarat a folyadékban, a másik a benne levő magot két keze közt dör­zsölve, jól megmossa a folyadékban. A fel­színre kerülő léha és üszkös magvak kis szitával lemeritendők. A megmosott búza vékony rétegben kiterítendő megszáritás végett. Amint látjuk, ennél egyszerűbb el­járás alig képzelhető. Az oldat elkészítése semmiféle nehézségbe nem ütközik, hisz mindössze annyiból éli, hogy a pontosan lemért 3ü0 liter vízbe beleöntjük a ponto san lemért 1 kg. ormaiint (40 százalékos formaldehid) és a folyadékot megkeverjük. A most leirt csavázas teljes védelmet ad a köüszök ellen. Nem hagyhatom említés nélkül azt se», hogy ez a csávázasinód minden más esávázásmódnál olcsóbb, sőt annyira olcsó, hogy annak költségei alig számbavehetók. fcftgy kilogramm formalin ára a Magyaa mezőgazdák Szövetkezeté­nél (valószínűleg más üzletekben is) 1.35 korona, vagyis 3 hektoliter csávázóoldat tnindőssce 135 fillérbe» 4terül. Ez a folya * 1 Vélemény« Bzerint egy entente állam sem kap Né­metországtól területi kárpótlást. Ugyanis háború után miuüegyiK aliatnuaK annyi baja és gondja tesz saját állami kezelésével, iiogy nem fog ráérni a;* bar barhordanak nevelésével és oktatásával.“ Chesterton kérdést intézett angol politikai faktorokhoz, hogy mi a véleményük „Poroszország letöréséről.* A feleletek többsége szerint az a leg­jobb megoldás, ha Poroszországtól egyszersmiudeu- Korra elveszik a fegyverkezés jogát. Nagy hadi- kárpótlásra kell Ítélni a „bűnös országot es mind­addig míg a miiliardokat meg nem űzeti, országát megszállva kelt tartani,“ Másik mod sierint az sem lenne utolso do­log, ha Németországgal úgy bénának ol, mim Ame­1 mában egy indián laata területekkel. Chesterton ur ezt a modot nem ajanja, mert hátha valamelyik európai hatalom újra háborút kezdene, egyik mostani szövetségesével és akkor esetleg Németország abból újra előnyt huzhatua- Tehát mégis a legjobb lenne az indiánus barbar­bocke-okkal leszámolni valahogy véglegesen. V?gül is azt ajanlj«, hogy Franeiaorszag nem­csak Elszaszt és Ltiharingiát kapja meg, hanem a Rajnától halra esi területeket is. egeszen a hol­landi határig. Lengyelországot egyesíteni keil Po- sen-usl es Sokiesiaval es orosz fenhatóság aia kell helyezni Haunovert szintén önnállűsitja,; Francia es Aügoiorszag fog ellenőrzést gyakorolni. Anglia visszakapja HeJgolandot 6s a kapcsolt gyarmatokat. Az Eszaktengeri csatornát meg kell semmisíteni vagy Dániának visszaadni, hogy a regi nagyságát es hatalmat visszanyerje. A német flottat lel kell osztani az entente államok közt. Szóval Chesterton ur valahogy feitudná osz­latni a Német birodalmat, most mar csak az a kérdés, hogy Németország belő fog-e egyezni Ausztria Magyarországot nem akarja Chesterton mostan bántani. Amiért rendkívül halasak va­gyunk néki, dék kb, 10 hl. búza csávázásához elegendő, vagyis egy hektoliter búza csávázása 18 és tél fillér ára formaiint igényel. A for malin hazai gyártmány s abból bőséges mennyiségek állanak rendelkezésünkre. Meg­említem még azt is, hogy Németországban évek sora óta állaláuos elterjedtségnek örvend a formalincsávázás. Ezek után ön­ként kínálkozik az a kérdés, hogy ha ez a szer oly olcsó és jó, vájjon miért nem aján­lottuk azt már korábban a magyar gazda- közönség figyelmébe? Válaszunk: azért, mert e szer kezelése óvatosságot igényel, vagyis szigorúan be kell tartani azt a szabályt, hogy 300 liter vízbe pontosan 1 kg. formalint öntsünk. Nálunk a csávázó­oldat elkészítése többnyire a béresgazdára bizatik, aki túlbuzgóságból rendesen erő sebb oldatot készig hogy »jobban használ­jon.« Ezt meg lehet tenni a rézgáliccal, mert ha abból ami kívánatos 1 százalékos oldat helyett 2 vagy 3 százalékos oidatot használunk is, legfeljebb anyagpazarlást végzünk, de lényegesen nem ártunk a búza «sirazóképességeuek. Ha azonban a for­maimból készítünk erősebb oldatot a fent- emiiteUnél, akkor a mag csirázóképessége esősen szenved, sót teljesen meg is ölhet- jüb a magot. Aki tehál formalinnal csáváz, az ne bízza az oldat elkészítését béresgaz­dára, hanem legyen jelen maga is és ügyel­jen arra, hogy 300 liter vízhez tényleg csak 1 kilogramm formalin adassék. Végül még azt jegyzem tneg, hogy legújabban többféle csodaszert ajánlanak csávázásr# a a rézgálic helyettesítésre, A napilapokban és szaklapjainkban is ügyesen helyeznek el, tárgyilagos íátszatu közleményeket e szerek die.-'ereiére. Felhívom a gazdakő zönség Ügyeimét, hogy az efajta aján­lásokat tartózkodóig togadja. Hegyi De­zső s. k­iiiUtí K. Főszolgabíró választás. A legutóbb tar­tott megyei közgyűlésen, sztuérvaraljai fő­szolgabírónak dr; Konuróezy Ivánt, válasz­tottam meg koztekialiassal. A ketté vágott bankjegyek. Mint isme­retes, az aprópénz htanya következtében az a szokás honosodott meg, hogy egyesek a kei koronás bankjegyeket kette vágják és a tel bankjegyeket egy koroua helyett használ­ja^ illetve hozzak forgalomba. Az ilyen fél - oaukjegyek eitogadása nem kötelező ugyan mindamellett a monarchia sok helyéu kifogás­talanul edugadjak. A leibankjegyek uépsze- ruaeget belyasona az a körülmény, hogy eltcro íiíkk kerültek forgalomba abban a kérdésén, hogy vájjon az Osztrák-Magyar bank levonás nélkül fogadja-e el ezeket a leibankjcgyoket vagy sein. Arról is bszéltek mai. hogy az O. M. B. o, illetve 10 száza­lékot von le a kettészelt kétkoronások be­vallásánál ezea értékéből. E híresztelésekkel szemben Becsből azt jelenük, a Magyar Távirati Irodának, hogy ezen bankjegyeket az ü. M. B. is minden levouás nélkül eiíogadja. Addig is tehát, mig a tervezett uj egy Koronás bankjegyek kibocsátása meg­tol léink, a Ketté vágott 2 koronás jegyeket adudén skrupulus nélkül fel lehel használni a penzióigalomban. Mit szenvedett Galicia a háború allatf? Galíciai lapok jelentése szerint 19J 1-től 1916 ig Galíciában a habom hövetkeztében szenvedett károk és pusziitok a követke­zőkben állapíthatók meg: elpusztult 10 000 lakóház, 175.000 gazdasági épület. Hajlék nélkül maradt 58.225 csalad. Elpusztult a gabonából 70 a főzelékféléből 75, a burgo nyavetésből 50 százalék. Mindezek az ada­tok Galicia nyugati részéről vonatkoznak Galícia keleti részében nem lehet a kár. pontosan megállapítani. Az egymilliónyi ló állománynak felét részben rekvirálták, rész­ben elpusztult a kisgazdák állatállományának 80, a kistdrtokosokénak k. b. 50 százaléka veszett el. Elpusztult ezenkívül 30/000 gaz­dasági gép, 30’000 gazd. felszerelést tárgy és több mint 400.000 kocsi, szán és egyeb hasonló eszköz. ♦ Felemelt postadijak. Úgy a belföld, forgalomban, mint az Ausztriával és Német­országgal való forgalomban drágább díjsza­bás lép életbe okt. l-én. A levél bórmentesi tési dija a belföldön a távolsági forgalomban 20 grammért 15 f. mtnden további 20 gr. ért 5 í. a levéllel egyenlő díjszabás alá esik a zártlevülezölap dija az eddigi 5 f. helyett 8 f. minden más levelezőlapot 10 fillérrel kell bérmentesíteni, a nyomtatvány dija a beltöldi forgalomban 10 grammig 2 f. min­den más nyomtatvány dija 50 grammokint 3 f. A nyomtatvány legmagasabb súlya 20oO gramm. Az üzleti papír bérmentesítési dija 50 grammonkiut 5 í. Ajánlást díj minden­féle forgalomban 25 f. A pénzeslevelek leg­kisebb dija 60 f. és frankókényszer alá es­nek. A csomag dija értéknyilvánitás nélkül 5 kg-ig 70 f, 10 kg ig 150 f, 20 kg-ig 360 i. Ez a díjszabás csak a belföldre all. Ausz­triába es Boszniába 5 kg-ig 80 f el Német­országba 5 kg-ig egy Kor.-val kell teher­mentesíteni a csomagokat. Az értéknyilváui- tássa! ellátott csomagokért a sulydijou fölül értékdíj is jár. A postautalvanv dija a bel­földön 10 K ig 15 f, alapdíj bői és az utal­vány összegének minden 50 K-ja, vagy en­nek töredéke után 5 f értékdíj aiakul. Német­országba szóló postautalványokért a díj 50 K kint 25 fillér. Az erdélyi menekültek segélyezésére az elmúlt héten adakoztak; Pap István magyar- berkeszi ref. esperes — Vatnfalvi Sándor és Derecskey Janos 10—10 koronát. Az eddig begyült összeg tehát 493 kor. 50 fillér. A Csíkszeredái kir. pónzügyigazgatésag a in. r. számvevőség, továbbá a Csíkszeredát és gyergyószentuiiklósi kir. adóhivatalok szék­helyüket Debrecenbe tették át, s folyó évi szeptember ho 24 e óta a debreceni peuzüg)- igazgatóság épületében működnek. A nemet márka elfogadása. A pénzügy­miniszter a német markai a nyilvános ke­reskedelmi forgalomban elfogadandó pénznek nyilvánította. 100 márka (ezüst, nickel, bronz, vagy papírpénz) értéke 143 koroua 50 fillér. Kitüntetés. Dr. Pintye Lásríó erdőara­nyosi illetőségű orvos az ellenség előtt ta­núsított kitűnő szolgálata elismeréséül a ko­ronás arany érdemkereszt és annak szalag­jával lett kitüntetve. A huszfllléres nikkelpénzek bevonása. A pénzügyminiszter a húsz filléres nikkel- pénzek bevonása felől akkép intézkedett, hogy a nikkel váltópénzéi meket a magán- forgalomba fizetési eszközként bezárólag csak 1916. évi december 3l-ig lehet használni, az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents