Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-09-24 / 39. szám
*> KÖVÁRVIDÉK szeptember 24 A szövetkezet feloszlik ha a tagok kétharmad része a feloszlatást kívánja. Ebben az esetben az árukészlet értékesíttetik és a tagok által befizetett biztosíték, illetve részjegy a végelszámoláskor mutatkozó nyereség, vagy veszteség figyelembe vételével visszatériitetik. A Jeszenszky Béla által előlegezett 16000 korona a felszámoláskor a tagok követeléseit elsősorban megelőzi tekintet nélkül az esetleg mutatkozó nyereség vagy veszteségre ez fizetendő viss a. Nagysomkut, 1916. szeptember 17. Lasin s. k. Jeszenszky s. k. ig. tag elnök. „Kövárvidéki1' románság hűség nyilatkozata. A nagysomkuti és a szomszédos járások összes gór. katli. román lelkészei, román intelligentiája és román népe e hó 18-án Nagysomkuton a községháza tanácstermében gyűlést tartott. A gyűlésen román polgárisainkon kívül megjelentek még Qróf Teleki Sándor, Jeszenszky Béla főszolgabíró, Mán Lajos országgyűlési képviselő, Pilcz Ede róm. kath. plébános, Pap István ref. esperes, Veress József állami isk. igazgató taniló, Barna Benő községi jegyző, Kjein Antal nyugalmazott adótárnok, Husch Ignátz kővárremetei uradalmi intéző stb. A gyűlést lilies János helybeli gör. kath. esperes nyitotta meg, ismertetvén a gyűlés célját, majd Dr. Nyitván Aur'él hely beli ügyvéd igen hatásos szavakban ecsetelte a Kövárvidéken lakó román nemzetiségű lakosság hű ragaszkodását a magyar földhöz, amit a jelenvoltak helyesléssel és éljenzéssel fogadtak. Ezután D*\ Rákóczy Sándor ügyvéd terjesztette elő, a Főispánhoz Intézendő és egyhangúlag elfogadott alábbi emlékiratot: Méltóságos Főispán ur I Dicsőséges dinasztiánk és hazánk évszázadokon át képviselte igaz érdekeinket és megteremtette a Kárpátokon túli Romániát, hogy védgátat emeljen a mindnyájunk létét fenyegető orosz terjeszkedésnek. Kárpátokon túli fajrokonaink könnyelműen elárulták most a románság igaz ügyét és ellenségeinkhez csatlakoztak. —- Fokozott mértékben döbbent meg minket ez a régi nemes Kővárvidék fiait, kiknek szivében apáról -fiúra szálló hagyományként öröklődött és él ma is országunk és földünk és a haza védelmében katonai erényekkel szerzett ősi jogaink iráni hűség és ragaszkodás. Ezen érzelmeket hazánk évszázadokon át viselt háborúinak összes csata terein 7 .. • :/»U ‘ 4 X '* vérukkel pecsételték meg' őseink, s a több mint két év óla dúló nagy harcban, mely hazánk összes népeit a haza szeretőiében annyira összeforrasztotta, a magyarországi románság úgy a harctereken, mint a polgári élet összes vonatkozásaiban fényes tanujelét adta megingathatatlan haza sze- retetének és hűségének. A Nagysomkuton 1916. szeptember 18 án egybegyült Kővárvidék intelligenciája és népe a múlt hagyományaihoz következetesen egyhangú lelkesedéssel hozott határozattal kinyilatkoztatja, hogy úgy mint a múltban mindég hűséggel ragaszkodik a hazai földhöz és népének életét, vallását és kultúráját hazánk ősi intézményeinek keretein belül óhajtja és fogja fejleszteni és boldogulását elősegíteni. Kinyilatkoztatjuk, hogy hazánk összes ellenségei nekünk, is ellenségeink és mint szabad hazának szabad polgárai sem felszabadítottak, sem meghódítottak lenni nem akarunk és nem is leszünk. Hodoló szeretettel viseltetünk Ö Felsége Apostoli Királyunk és ezeréves Hazánk iránt, s szent meggyőződéssel hisz- szük és valljuk, hogy népünk igazi érdekeit ezentúl is úgy, mint eddig csak ők fogják képviselni. Hazafias tisztelettel kérjük Méltóságos Főispán urat, hogy ezen nyilatkozatot a Miniszterelnök ur Ö Keg>’messége és ennek ulján a trón zsámolya elé juttatni kegyeskedjék. 11 termelők búza. rozs, kétszeres, árpa és zableíeslegének közszükségleti célokra igénybevétele. % §• A törvényhatóság első tisztviselője az 1914: L. t.-c. 5. §-a és az 1915: XIII. I. c. 2. §-a alapján a szükséghez képest bárkit kötelezhet az igénybevételnél való közreműködésre s az illetőket a 10. §. alapján befolyó összegből díjazza. Azokat a bizományosokat, akik a Hadi Termény részvénytársasággal és azokat az albizományosokat, .akik e bizományosokkal a jelen rendelet életbeléptének napján szerződéses viszonyban állanak, a Hadi Termény-részvénytársaság által kijelölt körzetre nézve már a jelen rendelet erejénél fogva az 1914: L. t.-c. 5. §-a és az 1915: XIII. t.-c. 2. §-a alapján az igénybevételnél való közreműködésre kötelezetteknek kell tekinteni. A bizományosoknak és albizományo- soknak ezért a közreműködésért a nekik szerződésszerüleg járó jutalékon felül külön térités nem jár. 10. §• A jelen rendelet alapján közszükségleti célokra átvett készletek után, ameny- nyiben átvételük a községi elöljáróság (polgármester), illetőleg a községi (városi) közegek közreműködésével történt, a Hadi Termény-részvénytársaság a törvényhatóság pénztárába métermázsánkint 50 fillér jutalékot fizet. Az e cirnen befolyó összeg elsősorban az igénybevételnél közremü ködő és a 9. §. első bekezdése szerint díjazásra igényjogosult személyek díjazására fordítandó. Díjazásuk nem lehet kisebb, mint az a térítés, amely őket az 1914: t. c. 6. §. alapján megilleti. A fenmaradó többlet a törvényhatóság közélelmezési alapjára fordítandó. 11. §• Azon területre nézve, ahol a termények igénybevétele a jelen rendelet alapján elrendeltetett, az 1,750/1916. M. E. számú rendeletem alapuló vásárlási jogosultság és az annak igazolására a 2,117/1916. M. E. szánni rendelet szerint kiállított vásárlási igazolványok hatályukat vesztik. Az igénybevétel elrendelése elölt ott történt vásárlásokat ez a rendelkezés, amennyiben a 2. §. utolsó bekezdéséből más nem következik, nem érinti. A rendezett tanácsú városok lakossága részére a saját háztartási szükséglet beszerzésére a város területén kívül eső területre adott vásárlási jogosultság és az ez alapon kiállított vásárlási igazolványuk, amennyiben a jelen rendelet életbeléptéig nem érvényesítettek, hatályukat vesztik, U §. A termelő köleles a jelen rendelet ha tálya alá eső terményeknek kicsépléséröl kellő időben gondoskodni. Ha a cséplés a termelőnek felróható okból idejekorán meg nem történt, a cséplésről a termelő költ ségén a törvényhatóság első tisztviselője gondoskodhatik. 13. §. Aki a jelen rendeletet vagy a ható Ságnak a jelen rendelet alapján kibocsátóit valamely rendelkezését megszegi, vagy megszegésénél bármi módon közreműködik, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A készlet fel nem tárásával elkövetek kihágás miatt nem büntethető az a termelő, aki mulasztását a 6. § ban meghatározott módon a kellő időben pótolta. Azon Résziét tekintetében, amelyre nézve a termelő a kihágást elkövette, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egy ötödé a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendelkezések értelmében saját házi és gazdasági szükséglet címén megilleti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi allamrendör- ség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát Szlavonországokban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivalott hatóságok járnak el. 14. §. Aki a jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra igénybevett búza, rozs, kétszeres, árpa vagy zabkészletét akár egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti vagy a közszükséglet kielégítése élői egyéb módon jogellenesen elvonja, arra a törvényhatóság első tisztviselője a fél meghallgatása után az 1916: IV. t.-c. 2. §-a értelmében a közszükséglet kielégítése elöl elvont készlet értékének kétszereséig terjedhető kártéritő összeget szabhat ki, amelyet a felmerült eljárási költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára kell ford.tani. A marasztaló határozat ellen, közlésétől 15 nap alatt íelebfrezés- nek van helye a belügyminiszterhez. A kárlérilö összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. 15. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ettől a naplói kezdve a termelők búza, rozs és kétszeres feleslegének közszükségleti célokra igénybevételéről 2,836. 1916. M. E. szám alatt kiadott rendelet (I. Budapesti Közlönynek 1916. évi augusztus hó 25. napján megjeleni 194. számában) helyébe a jelen rendelet lép. Területi hatályára és végrehajtására nézve az 1,750/1916.. M. E. számú rendelet (I. a Budapesti Közlöny 1916. évi május hó 31. napján megjelent 125. számában) ^2. §-a irányadó. Budapesten, 1916. évi szeptember hó Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök,
