Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-03 / 36. szám

_2 Ha azután Anglia még mindig az örök szakítás álláspontján lesz, akkor magára fog vethetni, ha az emberiség, amelynek egyrésze már eddig is alaposan megismerte Nagybrittániát, teljesen ki fogja közösíteni magából az elvadult, szűk látókörű kalmár­népet. A termelők búza-, rozs- és kétszeres feleslegének köz­szükségleti célokra igény- bevétele. A m. kir. minisztérium a háború ese­tére szóló kivételes intézkedésekről alko­tott törvényes rendelkezések alapján a kö­vetkezőket rendeli: I. §• Az a termelő, akinek a község (város) területén 400 kataszteri holdnál kevesebb szántóföldje van, köteles a jelen rendelet életbelépte, illetőleg a cséplés befejezése után vagy annak netaláni félbeszakításakor búza-, rozs- és kétszeres-készletének a házi és gazdasági szükséglet számításba vétele után maradó feleslegét a községi elöljáróságnál (polgármesternél) ezen ren­delet erejénél fogva bejelenteni és azt e hatóság felhívására közszükségleti célokra átadni. A felesleg mennyiségét vita esetében a községi elöljáróság (polgármester) az ér­vényben levő rendeletek értelmében álla­pítja meg. Ebben a kérdésben — a hatá­rozat közlésétől számított három nap alatt - a vitás mennyiség átengedésére halasztó hatályú fokozatos feilebbvitelnek van helye; v^gsö fokon a belügyminiszter határoz. 2- §• Az 1. §-ban megszabott átacás kote ezettsége nem akadályozza a termelőt, ab­ban, hogy búza , rozs és kétszeres kész létéből mindaddig, mig annak feleslege a jelen rendelet értelmében tőle át nem vé letett, az érvényben álló rendelkezések ér telmében vásárlásra jogosultaknak elad hasson; köteles azonban ezeket az eladá sokat a községi elöljáróságnak (polgármes temek) a vásárlási igazolvány bemutatása mellett bejelenteni. K 0 V A R V I D fi K ________ tá rsaság, illetőleg a bizományos — az fel­szólítani és a Hadi Termény-részvénytár­saság által megállapítandó birság terhe alatt — köteles a szóban forgó termény- mennyiséget a termelőtől átvenni. 4. §. A 3. §. alapján átvett és a Hadi Ter­mény-részvénytársaság bizományosának rak tárába szállított, avagy a Hadi termény* részvénytársaság'cimére vagy utasítása sze­rint vasúti vagy hajóállomásra egyébként feladott búza-, rozs- és kétszeresmennyi ségek után a Hadi Termény-részvénytár­saság a községnek (városnak) métermá- zsánként 20 fillér jutalékot fizet. A község (város) az e címen befolyó összegeket a munkálatokat teljesítő közegek díjazására fordíthatja. 5. §. Az a termelő, akinek a község terüle­tén 400 kataszteri hold vagy ennél több szántóföldje van, köteles minden hónap második és utolsó vasárnapján az addig 3. §. A községi elöljáróság (polgármester) 1 köteles az 1. §. értelmében a termelő álial átadandó búza-, rozs- és kétszeres-mennyi­ségek átvételére a Hadi Termény részvény- ! társaságot, illetőleg e társaságnak a köz­ség (város) területére megjelölt bizomá­nyosát felszólítani és a Hadi Termény­részvénytársaság, illetőleg a bizományos — az utóbbi a Hadi Termény-részvénytár­Helena hercegnő menekü­lése Szerbiából. Az egyesült német és magyar osztrák csa­patok váratlanul gyors előretörése Szerbiában pá­nikszerű meglepetést okozott a szerb lakosság kö­zött és menekülésre késztette azokat. Helena her­cegnő — Péter „volt“ szerb király leánya — fér­jével együtt szintén menekülni volt kénytelen. JBrutzo nevű városkában tartózkodott, midőn a katonai parancsnokság értesítette, hogy azonnal hagyja el a várost, mert különben nem vállalhat' érte semmi felelősséget. Mar haliam lehetett az osztrák-magyar ágyuk bömbölóset, midőn a hercegi pár, kíséretével, két autóba ült, hogy megmenekül­hessen. Csak egy utón juthattak ki a varosból, még pedig a Kraljovo Roska völgyében vezető or­szágúton. Alig egy pár kilométer után találkoztak a visszavonuló szerb hadsereg egyes részeivel. Az országút azonban nem volt szabad, mert tele volt menekülőkkel, sebesültekkel, foglyokkal, asszonyok­kal, gyerekekkel, ^kocsikkal, hadiszerekkel, Nagy nehezen áthajtanak e szomorú meneten és elju­tottak Baksába. lunen Mitrovicába tartottak, ahova körülbelül három óra alatt kellett volna eljutniok. Azonban utjok első órajaban egy óriási akadalyt kellett legyőzuiök. Egy folyó elöntötte az ország­utat, úgy, hogy a víz körülbelül másfél méter ma­gasságban állott. Az autókat részeikreszedték, de nem sikerült átvinni azokat. Két ökrös szekeren folytatták tehát az utat csomagjaik és szemólyze tűnnek tetemes hátrahagyásával. Késő éjjel érkez­tek Mitrovicaba. Itt a legkülönbözőbb hirek rop- elestek. Majd azt hallották, hogy a franciák elfog­lallak Üszküböt, majd elterjedt, hogy Szalonoki feie menekült a megvert hadsereg. Majd újra z a itir kapott szárnyra, hogy a második szerb hadsereg visszafoglalta a Nisch-Konstantihápolyi vasúti vonalat. Végre azonban megjött az igazi hir, szomorú valóságban, hogy két nap múlva várható a győzelmes szövetséges csapatoknak Mitrovicába való érkezése. A szerb vezérkar erre a hirre ter­mészetesen azonnal elhagyta a várost és ajánlotta a hercegi párnak, hogy kövesso példáját, Mitrovicából, Prizren-be menekültek, hogy on­nan folytassák utjokat az Albán hegyeken kérész tűi Moaasztirba. Midőn Monusztirba értek, lovakat nyergeitek fel a hercegi pár részére, de Helena hercegnő azt hallotta, hogy a hótól és esőtől alá- mosott hegyi utakon rendkívül veszélyes az utazás. Az aibauonnak baratságtalan magaviseletétől pedig annyira megijedt, hogy elhatározta, hogy Monte- negroa Keresztül folytatja útját. Visszameatek Prinzbe es lpjken keresztül megkezdték vándorlásukat a „leite hegyek“ birodalmában, A nagy hidegekkel majd dermesztő, havas viharokkal kellett megküz- domóK. Midőn több napi vándorlás után Podgori- caba ertea, nagy kimerültségtől valamennyien ágy­nak dőltek úgy, hogy néhány napig kellett itt ma­radniuk. A hercegnő szenvedései ezzel korántsem értek véget, lákucariba akarlak menekülni, hogy on­nan az olasz partokra hajózhassanak. Az Albanian való kérésztüíutazas, a menekülés legnehezebb része volt A hercegné aggodalma nem volt alaptalan. Az aibauok ahol csak tehettek, mindenütt kellemetlen- kedtek a szerb menekülőknek. Élelmiszert semmi pénzért nem vehettek maguknak. A lovak gyakran hasig erő sárban vonszolták láradt és kimerült tag- jaikat. A legborzalmasabb meredek hegyi ösvényeken kellett keresztül vergődni, úgy, hogy a hercegné sú­lyos idegbajt kapott, iátakba találtak csak ennivalót és innen vezetett az első rendes országút Durazzóba, ahonnan egy olasz torpedo átszállította a hercegi ; párt Briudtsibe. kicsépelt buuíának, rozsnak és kétszeres­nek feleslegét és pedig a megelőző szom bati napon volt állapot szerint a Hadi Tér mény részvénytársaságnak (Budapest. V., Nádor uíca 9.) megvételre Írásban fel - ajánlani. A termelő köteles ajánlatában megje­lölni az addig kicsépell készlet egész meny nyiségét, valamint azt, hogy abból saját ! ázi és gazdasági szükséglete címén meny­nyit tartott vissza és a vevőknek, valamint az eladott mennyiségeknek feltüntetésével azt, hogy mily mennyiséget adott el kész leiéből a fennálló rendelkezések értelmé­ben vásárlásra jogosultaknak. 6 §• A Hadi Termény részvénytársaság kö teles az 5. §. alapján megvételre felajánlott terményeket átvenni, illetőleg az elvételre bizományosát a 3. § ban említett bírság terhe alatt kötelezni. 7. §­Ha az 1. §. alá eső termelő búza-, rozs- és kétszeres-készletének feleslegét az ott említett felhívástól, az 5. §. alá eső ter­melő pedig az utóbbi §. alapján a Hadj Termény részvénytársaságnak felajánlott terménymennyiségeket a felajánlástól szá­mított három héten beiül nem szállítja, az elszállításról a termelő költségen a törvény • hatóság első tisztviselője gondoskodható és pedig a szükséghez képest a közerő igénybevételével, 8. §. Az a termelő, aki a jelen rendelet va* lamely rendelkezését megszegi vagy meg­szegésénél bármely módon közreműködik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereség­nek a mennyisége, amelyet a tettes cse­lekményével illetéktelenül elért, az alkal­mazandó pénzbüntetés kétezer koronán fe­lül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény ér­telmében elkobzásnak van helye. Az elkob­zott készlet értékének egyötöde a feljelen­tőt, töobi része a felmerült költség levo­násával a rokkant katonák segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szük­séglete címén megilleti. E kihágás miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőr- seg működési területén pedig a m. kir. al- lamreudörségnek hatáskörébe tartozik. Horrat-Szlavonor zágban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivaiott hatóságok járnak ei. 9. §. Ezen rendelet 1916. augusztus hó 26. napján lép életbe. Területi hatályára és végrehajtására uézve az 1,750/1916. M. E. számú rende­let (I. a Budapesti Közlönynek 1916. évi május hó 31. napján megjelent 125. szá­mában) 22. § a irányadó. Budapesten, 1916. évi augusztus hó 24. napján. Gróf Tisza István s. k., in. kir. miniszterelnök, sz ptember 3

Next

/
Thumbnails
Contents