Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-13 / 33. szám

3 KÓVARVIDÉK KU gusztus 13 Zárlatfeloldás. Nagysomkulon a szarvas- marhák kőzett uralgott száj és körömfájás megszűnt, az elrendelt zn? lat feloldatott és igy úgy a heti mint a ! gközelebbi országos vásár alkalmával mindenféle állatok felhajt­hatok. « Országos vásár N tgysomkuton e hó 16. és 17-én országos vásár fog tartatni és pedig első napon baro.nváaár, a második napon kirakodó vásár., filindsnféle állat fel­hajtható. Figyelmeztetés. ‘MinJ.tzok a kik a be­szolgáltatandó fémárukat vörös és sárgaréz tárgyakat inég oddig be nem szolgáltatták, figyelmeztetnek, hogy a kitűzött napokra e hó 20-áig minden kedden és csütörtök délután adják be. Korszerű étlap. Egy fővárosi nagy bőr­gyár tulajdonosa néhái y festőművészt hí­vott meg ebédre magához Az ételek össze- válogatása a mai drágaságos időben sem okozott valami nagy gondot, de annál töb­bel töprengett a háziasszony, hogy a divathoz híven micsoda ötletes menükártyával lepje meg vendégeit. Holmi rajz akvareli-festmény szóba se jöhetett, tekirtve, hogy a meghívot­tak festők és igy maguk rajzolnak maguk­nak ilyesmit, ha vágyuk támad rá. De aztán a ház asszony megtalálta azt az ötletet, a mely igazán örvendetes meglepetéssel szol­gált a meghívottaknak. Az ételek nevét ugyanis cipőtalpbőrökre irta iá és pedig min­den egyes fogást külön bőrre. Előzékenyen arra is gondja volt, hogy ne páratlan legyen a fogások száma. Az ebéd hat lógásból állott és igy minden vendég három pár cipőtalpút kapott az ebédje mellé. És ez volt az az eset, a mikor egyetlen szórakozott vendég se felejtette ott a menükártyát. A harmadik háborús vadászati szezon. Nehezebb körülmények között, mint eddig, de talán nagyobb vadbÖséggel és jobb kilá­tásokkal most inár a harmadik háborús va­dászati idény vette kezdetét. A rendes kiadá­sokon kívül is drága passzió lesz az idén a vadászai; puskapor, töltény nehezen és mé regdrágán kapható, de e/eken kivül a hajtok sem fognak az idén 20 -30 krajcárért egész nap szolgálatba állani, mert még a gyermek is 5—6 K-ás napszámhoz van szokva. így aztán nem lehet csudálkozni, ha a nyúl pe­csenye sem lesz olcsóbb, mint egyébb hus- nemü. Gazdasági tanulmányút a Balkánra. A kereskedelmi és iparkamara felhívja az ér­dekeltség, különösen pedig a Balkánra expor­tálni szándékozó ipari vállalatok és kereske­dők, vagy onnan nyersanyagot beszerezni kívánó vállalatok figyelmét a magyar gazda­sági érdekképviseletek által szervezett balkáni gazdasági tanulmány útra. A tervezett bal­káni tanulmányút, amelyet a Magyar Keleti Gazdasági Központ szervez, előreláthatólag folyó évi szeptember 15-én kezdődik és két hétig tart. Valószínű útirány : Budapest—Bel grád—Lom—Palánka (hajóvá Szófia (2 nap), Fillippopoln (1 — 2 nap), Adrianápoly (1—2 nap), Konstantinápoly (3 nap), Belgrád—Bu­dapest. A résztvevőknek módjában áll a konstantinápolzi ut helyeit Szófiából közvet­lenül visszatérni, vagy Tirnovó érintésével Bulgáriába tenni 3 napos körútra. A költsé­gek az eddigi számítások szerint a konstan­tinápolyi úttal együtt mintegy 1200 koronát tesznek ki. A rendező Központ a tanulmány­utat oly módon tervezi, hogy a programm részletes összeállításáról, vasúti és hajóje­gyek, valamint a szobák fenntartásáról gon­doskodnék, az elszállásolás és ellátás azon­ban a résztvevők igényéhez képest külön* külön saját költségre történnék. Az 1200 K költség a várható átlagos költségeket jelenti. Debrecen, 191 <3. augusztus 2. A kerületi kereskedelmi é-iparkamara nevében: Szent- Királyi, elnök, Dr. Bidó, h. titkár. Terményárak. A búzáért, rozséit, Ifétsze- resért, árpáért és zabért követelhető legma­gasabb árak Szaimármegyében a következők: Julius 16 tói—december 15 ig: búza 4rő0, rozs és kétszeres 33.50, árpa 33 K., zab 40 K. December 15-ike után búza 37.50, rozs és kétszeres 30.50, árpa 30, zab 37 korona. A ki magasabb árt elfogad vagy igér 6 hónapig terjedhető elzárással ós 2000 ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Még egy jóslat a háború végéről. Annyi jóslat volt már a háborúról ós békéről, hogy minden napra esik belőle néhány. Eddig egyik sem teljesüli, de ártatlan, ha közöljük, ha egyébért nem egy pillanat reménységéért: hátha . . A párisi Pithia, Madame Thébes asszony legújabban még azt jósolja, hogy t még ez évben véget fog érni a háború. A kopenhágai Berliner Tidente párisi munka­társa előtt mondta el békejóslatait — Tud­hatja, — mondta a párisi jósnó, — hogy én még erre az évre jő ollam meg a békét. Sza­vaimért most is helytállók. A háború 1916. évbon véget ér! Sőt, téli háborúra se kerül a sor. Egy teljesen jelentéktelen esemény fug vetni a világ tusakodásnak Egy homok- szemcse fogja az ágyukat és a fegyvereket elhallgattatni. A sors már a puskák ravaszán tartja kezét, hogy utolszor süsse ei őket. Két hajó csodalatos kala dja. Már a háború elején is óriási feltűnést keltettek az Emdennek hőstettei a keletázsiai ós indiai vizeken. Minden üldöztetés ellenére is hó­napokon át réme volt ellenségeinknek és merészségével, ügyességével mérhetetlen kárt okozo t nekik, mig végül egy nagy angol páncélossal folytatott aránytalan küzdelemben a Szunalratól délre fekvő Keeling szigetek táján elsülyedt. Közben azonban egy 40—50 emberből álló különítmény szétrombolta itt Angliának utolsó taviró összeköttetését Ausz­tráliával. Ez a paitraszálló szakasz Mücke sorhajóhadnagy vezetése melleit egy alig tengerkópes, kizsákmányolt vitorláshajón, az Ayeshan, majd egy kis L!oydéőzösön az angol blukadvonalat áttörve, ezer veszély közöli eljutoil az indiai Óceánon at a Vö röstengerbe. Innen részben vitorlás csóna­kon a tengeren folytatták kalandos Útjukat, részben a hasonlóan vészterhes arábiai siva­tagon át sikerült Törökországba jutniok, mi­közben az angoloktól felbérelt vad beduin­hordákkal több napon át tartó heves ütkö­zetbe is kellett bocsátkozniok. Hőstettekben és a legváltozatosabb kalandokban ebben a háborúban is páratlanul gazdag az ;Emden- Ayesha útja. Szerencse, hogy ezeket a törté­nelem számára olyan iró jegyezte fel, mint Mücke, az Ayesha parancsnoka, aki élmé­nyeit és tetteit egy nagy Íróhoz méltó mű­vészettel tudja előadni. Nem száraz, többé- kevésbbé múló értékű ripoit ez a két könyv, hanem minden időkre szóló gyönyörű regény, teli finom humorral, költői leírásokkal, meg­lepő fordulatokkal. Nincs az a Verne-regény, mely vele veisenyre kelhetne, mert ezekben is sok az elismertterjesztő részlet, a lélek­emelő lendület s mindez nem mese, hanem élő valóság, sőt történelem. A haditengeré­szeti éleinek, a sivatag viszontagságainak élvezetes leírása Gáspár Ferenc tollára emlé­keztet Fz a regényszerüség és a művészi köntös az, ami ezt a két könyvet eddig is oly keresetté tette (5 millió példány fogyott el néhány hét alatt) s ami kiemeli a közön­séges hadi irodalomból és hisszük, hogy klasszikussá fogja tenni. Mások is Írtak ez Emden Ayesha hőstetteiről. Hasonló kalando­kon átesett tengerészek újabban Mücke mód­szere szerint Írják meg riportjaikat, de a mester stílusán ik elevenségét egyik sem tudja megközelíteni Mückének végig érdek- feszitő előadás i utolérhetetlen. S a milyen mohón ma, a világháború izgalmai köze­pette elkapkodlak fiatalok és felnőttek, höl­gyek és férfiak egynránt, olyan érdeklődés­sel ós élvezelettel fogják olvasni ezután is nemzedékről, nemzedékre. Az „Emden“-nek, valamint az „Ayeshá“-nak ára 2 korona 40 fillér. Kapható és megrendelhető a kiadónál Rózsavölgyi és Társa cs. ós kir. udvari ze­nemű és könyvkereskedőnél Budapest, IV. Szervita-tér 5. CSARNOK. Háborús műfordítások. A hadiparancs. A frissen érkezett hadiparancs alábbi pontját olvassa fel a kapitány a század előtt: — Soldaten 1 Schwere Gewitterwolken ziecken über den politischen Horizont. Ein jeder hülle sich in den Mantel des Ruhmes, Wer seine Fache verlässt, den erreicht die rächende Nemesis. De mivel magyarul egy kukkot sera tud, felszólítja az egyik káplárt, hegy a felolvasott pontot magyarázza meg a legénységnek. A káplár, aki C3ak pár szót tud németül, telje­siti a parancsot: — Katonák I A százados ur azt olvasta fel, hogy eső lesz. Mindenki burkolja be ma­gát köpegenyébe és vigyen magával rumot. Aki a Fániját elhagyja, azzal majd el­bánik őrmester ur Nemecsek! (Borsszem Jankó.) A császár katonákat rajzol. Egy vidéki hetilap képmellékk-ttel jelent meg a minap. A szerkesztőség a lap élón hosszú cikkben jelentette be olvasóinak, hogy ezután minden héten közöl egy-egy érdekes harctéri képet ós a képsorozatot Vilmos császár képével kezdi meg. A kép, a mely a haromezőn ábrázolta a császárt, először egy német folyóiratban je­lent meg ezzel a német felirattal: „Der Kaiser zeichnet Soldaten, die sich besonders hervorgetan haben, durch Ver­leihung eisernen Kreuzen aus.“ A fordítás magyarul a következőkép hangzott: „A császár katonákat rajzol, akik külö­nösen előre tolták magukat, vaskeresztek ki­kölcsönzése által.“ (Pesti Napló.) Les Argonnes. Chajim Zwerg háborús híreket olvas fel barátjának Sinüle Toppnak. — Hogy van az — kérdi Topp — hogy olyan sokat olvassuk a franciákról, hogy Argoneszban yannak. Mit jelent az magyarul vagy németül, hogy: Argonesz ? — Nagyon egyszerű: így is, úgy is azt jelenti Argonesz, hegy — Córesz. (r.) Főmunkatársak: Or. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. Eladó. Egy igen jó karban levő bicikli erős turagép eladó László Sámuelnél. ••••••

Next

/
Thumbnails
Contents