Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-01 / 1. szám

2 RÖVARVlDßR janii í r 1. ' ’ , \ <v y-> : ^NXí E gondolatokkal köszöntjük az uj évet és bizton hisszük, hogy ha véres lobogó alatt is, de az Isten akaratával való együtt­működésben elvezet bennünket a várvavárt békéhez; hazahozza gjözdmes hadainkat s megszenvedve a múltat, dicsőséggel, bol­dogan kezdhetünk uj nemzeti életet. Ujesztendőre. Egy évvel ezelőtt a bizalom, a remény ült sziveinkben, most az önérzet és az ön­tudat mosolyog le arcunkról. Nagy külömb- ség, nagy eredmény. Vége annak a lidérc­nyomásnak, amelyet a háború első néhány hónapja mellünkre ültetett és felszabadul­tan, ha a nehéz időkhez illő gonddal és komolysággal is, de már mindenesetre köny- nyedén nézünk az uj év elé. A régi, sablonos boldog uj évet kí­vánság ugyan — valljuk meg — még ma sem aktuális. Ri tudja, hogy az egyének közül kire virrad valóban boldogan az uj év, kinek hoz bánatot, szerencsétlenséget, kinek jeient örömet. Mert, hogy a nemze­tek közül ez az uj év, amely most hajna- lodik felénk, reánk -és szövetségeseinkre lehet csak valóban boldog, azt senki sem vitathatja el már tölünk. A nemzetek azon­ban egyes egyénekből állanak és az embe­rek még soha, amióta a világ fennáll nem voltak ennyi veszélynek kitéve, életük nem volt annyira labilis, mint a világháború folyama alatt. Az emberiség mai generációja minden bizonnyal igen nagy és szép időket élt át. Mert ha szomorú is a világon végigvonuló vérzivatart, Int el is fogja a keserűség szi­veinket és minden gondolkodó ember szivét akkor, midőn a százezernyi áldozatra gon­dol, bizonyos, hogy nagy pillanatokat élünk át a nemzetek és világok történetében. Nemcsak apró politikai problémákról van most szó, nemcsak Anglia féltéktmy- ségéről és kapzsiságáról, hanem valóság­gal uj világok születéséről. Ezért terjed folytonosan a háború, ezért von be érdekkörébe mindig újabb és hazugságot gyűlölte. A katonai bírálatoknál soha­sem használt térképet, hanem kitűnő emlókezőte- •líötségére támaszkodva, eiőbb betanulta azt és így kezdőit a megbeszéléséhez. Ismerte is azután ki­tünően a terepet. Megtörtént gyakran, hogy a vo­nató:! olvasásközbnn hirtelen kinézve, rögtön meg tudta mondani a szalonkocsijából látható falvak meveit, sőt az egész terepet képes volt megma­gyarázni. újabb területeket és eddig semleges nem­zeteket. Az uj világ kialakulásából és ezzel í kapcsolatban a nemzetek nagy megosztó- dásából és osztozkodásából ki akarna váj­jon kimaradni. Mindnyájan érezzük ezt a feszültséget, és' ezért van az, hogy a mind gyakrabban fellépő békehírek még mindig nem tudnak pozitívumokat adni és mondani. A békévágy ma már megvan úgy a népekben mint az irányadó tényezőkben, azonban ez a békevágy nem vihet egyelőre eredmény re. Nem vihet eredmém re ma azért mert az elfogla-It területek tulajdonképen csak szimbólumok. Meg vagyunk győződve róla, hogy ha csak az elfoglalt területek el­vesztéséről lenne szó, akkor Anglia, a mely eddig megbombázott londoni házai kivéte­lével eredetileg intakt, nagyon szívesen bele menne egy békébe, amelyben ő alig veszítene valamit, csak a szövetségei vesz­tenének sokat, sőt némelyik szövetségese mindent. Anglia azonban érzi, hogy uj világ van kialakulóban, egy uj európai koncert, amely­ben a primhegedüt már nem ö fogja ját­szani és ezt nem akarja elismerni. Az el­foglalt területek tehát, amelyeket a közép­ponti hatalmak szövetségese tart kezében, nem a győzelem jelei, hanem annak a szim­bólumai, hogy a világ újjászületésében a döntő szót és a bírói széket mi már joggal magunknak fogjuk fenntartani és fenntart­hatni. Reméljük, hogy az ujesztendő erre a fájdalmas önvallomásra és önbeismerésre rá fogja kényszeríteni'ellenfeleinket is. Ne­héz lesz, de, ha a békehírek nem is mon­danak még igazai, bizonyos, hogy előbb utóbb ke kell látniok a világváltozást. Hogy már kissé lisztül ellenfeleink gondolkodása, azt misem bizonyítja jobban, mint hogy a hadvezérek és generalissziuiuszok egymás­után buknak és hagyják el vezéri he­lyüket. Remélhetőleg, ahogy karácsonyi aján­dékul megkaptuk Joffre, French és Ruszkij tábornokok bukását, úgy újévre is része­sít bennünket az entente valami kellemes meglepetésben. És bármi legyen ez a meglepetés, min­denesetre hozzá fog járulni, hogy az uj- esztendőt még szebb, még jobb auspiciumok között kezdjük meg. A vidéki kamarak tömörülése. A világháború kitörése idején hidtestpa- rancsnok volt. Danzig parancsnoka volt és augusztus elsején elhagyva állomáshelyét, első ■főhadiszállását DeutschEylauban ütötte fel, Hadtei-to augusztus 1 .-Ilién került először ■ütközetbe. A tulerős, miül ismeretes eieiutén diadalmaskodni látszott, de a gorlicei átlöréssel éppen Mackensen fordította inog a hadisze- rencsét. Gorlice óta egymásra aratta diadalait és ez­zel kapasolatban egymásután kapta a legszebb és legnagyobb kitüntetéseket. Valószínű azonban, hogy Mackensen, aki to- tőtől talpig katona, legnagyobb kitüntetésének mégis azt tartja, hogy Sz rbia leveretését és a Balkán kérdésnek karddal való kibonyolitását őrá bízták. Hogy a választás nem volt rossz, azt az eredmények bizonyítják. A vidéki kamarák vezetői Pozsonyban értekezletet tartottak, melyen egyhangúlag kimondották, hogy munkaképességük foko­zására országos kamarai központot alakí­tanak, mely működését 1916. január 1-én fogja megkezdeni. Az uj intézmény feladatait Szávay Qyula, a debreceni kamara titkára, aki az egész akciónak egyik kezdeményezője volt, az értekezleten felolvasott előterjesztésében a következőkben ismerteti: A vidéki kamarák a maguk számára, habár a legszerényebb módön is, de egy közös keretet, egy köteléket alkotnak, melybe rendzzeres érintkezésük és tevékenységük szálait bevezetik. Ahol közős terveiket meg­i beszélik, ahol egymásnak bizalmasan min- j dent elmondanak s egymástól mindent meg­kérdeznek. Ahol az ország egymunkáju s egymásról alig tudó kamarai vezetősége1 és az ipar-kereskedelmi élet gyakorlati fér- fiai találkozni tudnak s kölcsönös érdekai- ket együttesen megbeszélhetik. Áltól egy kis hivatal lesz számukra berendezve, melv — mint otthon saját kamaráik, — minden tájékoztatást megadni képes, s amely hiva­talnak őrtornyából jelezni tudnak mindent, ami szakbavágó dolog történik országban, világban. És ahol pái huzamosan a társas érintkezés megfelelő berendezkedése is nyitva áll a belépőnek. Bizonyára nagyon egyszerű dolog, de nagyon szükséges és csak az a csodálatos, hogy a vidéki kamaráknak ez az országos házi berendezkedése mindeddig hiányzott, hogy a testvériutézmények ve­zetői ritkán tartott közgyűlések későn meg­jelenő jegyzőkönyveire s véletlen találko­zásra bízták érintkezéseiket, az ekként szer­vezkedett vidéki kamarák majdnem passzív leltári függelékei lesznek a budapesti ka­marának. hanem legalább is vele egyen­rangú, ejyensulyu társai, akik baráti kezet nyújthatnak neki váll vetett szövetséges mű­ködésre. A kamarai központ létesítését kivánó tizenhét vidéki kamara az értekezlet kere­tében elhatározta a vidéki kamarák köz­pontjának megalakítását, annak vezetésére a kezdeményező kamarák elnökeit és tit­kárjait mint igazgatóságot megválasztotta és a központ életbeléptetésével megbízta. HIKE K. Boldog uj évet kivártunk lapunk olvasóinak. Lapunk előfizetőihez. Lapunk inai szá­mával a XIV. évfolyamba lép. Az elmúlt 13 év alatt meggyőződést szerezhette k la­punk t. olvasói, hogy törekvésünk mindig oda irányult, hogy a közügyet tehetségünkhöz képest szolgáljuk, olvasó közönségünket mindenről tájékoztassuk. A község és a járás fejlődésére irá­nyuló törekvéseket mindenkor előmozdítot­tuk, a mely irányban már több ízben meg­felelő eredményt is ériünk el. A tizenhat hónap óta tartó világhá­ború dacára, költséget és fáradságot nem kímélve, lapunkat fenntartottuk. A midőn tehát ígéretet teszünk, hogy lapunk továbbra is a közügyéi fogja szol­gálni, arra kérjük a közönséget, hogy tá­mogassa lapunkat, mert a jelenlegi rendkí­vüli viszonyok között csak akkor tudjuk lapunkat fenntartani, ha minél'többen fizet­nek elő lapunkra és az előfizetési dijjakat pontosan be is fizetik. Lapunk mai számáhez — a vidéki elő­fizetők részére — egy postautalványt mellé­kelünk. a melyen ki van tüntetve a régi elő fizetési hátralék és a következő évnegyedre járó előfizetési dij összege. Kérjük teljes tisz­telettel előfizetőinket szíveskedjenek a kitün­tetett összeget részünkre utalványozni. Reméljük, liogv azt a csekély anyagi áldozatot mindenki megfogja hozni és la­punkra előfizet, melynek Egy évi előfizetési díjjá . . 8 R Fél évi » » . . 4 R Egynegyed évi » » . . 2 R

Next

/
Thumbnails
Contents