Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-17 / 3. szám

komoly kérésre, s üres hiúságból, vagy alacsony önzésből qlőbbrevalónak tartaná magát a haza érdekénél. A kötelező rendelet kiadása helyett kinek-kinek lelkiismeretére hízzuk a dolgot, s reméljük, hogy mindenki belátja, hogy na most nem tiszta búza-, vagy rozslisztből sütött kenyeret eszik és nem tart vissza több búzát és több rozsot, mint a mennyire, takarékosan számítva, szüksége van, hazafias kötelességet teljesít és — akármilyen kis dolog is ez harcban álló vitéz katonáink hősi vér- áldozatához képest — ezzel mégis igazán mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy ellenségeinken dicsőséggel diadalt arathassunk.

Budapest, 1914 december ÍZ-én.

Báró Ghiliány Imre,

m. kir. földmivelésügyi miniszter.

január 17.

Rendelet a községi polgári bíróságokról.

A belügyminiszter és az igazságügy- miniszter a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi 1. törvénycikkben és az ennek életbeléptetéséről szóló 1912-ik évi LIV. törvénycikkben felhatalmazást kaptak arra, hogy a községi polgári bíráskodásra vonatkozó eljárási szabályokat és az átmeneti rendelkezéseket, továbbá a községi bíróságok ügyviteli szabályait megállapítsák. E felhatalmazás alapján adták ki most az említett miniszterek a 197. * 00 — 1914. és 197:200 - 1914. B. M. szám alatt kelt rendeleteket. Az első a községi polgári bíráskodásra vonatkozó eljárási szabályokat öleli fel, a második pedig az ügyvitelt szabályozza.

A községi polgári bíráskodásra vonatkozó szabályokat megállapító utasítás hat fejezetre oszlik. Az első fejezet a községi bíróság szervezetével foglalkozik mindenek előtt felsorolja a községi polgári bíráskodást gyakorló közegeket. E szerint a közS trad ivari us volt, s értéke uyolevarezer frank közölt ingadozott.

Elindult a kávéházija. Szeme az elvakult mámor és a dicsőség fényében ragyogott.

Ott nagy lelkesedéssel fogadják. Még a Parányi Jakab is meghódolt előtte.

Bizony öreg cigány lett ebből is.

— Hoztál hegedűt, Jakab ? — kérdé tőle a hercegnő cigánya.

— Ugyan hagyd el, szerénykedett ez. Ki memo mérkőzni ily világhírű müvószszel. mint te vagy. Messze kinőttél már te a cigányok közül.

Leültették maguk közé, — ő francia pezsgőt rendelt, egyszerre lucatszáinra, — s engedte ünnepeltetni magit a behódolt fekete hadaku l, akik csillogó szemmel bámultak fel rá, mintha valami íöldreszáliott istent üdvözölnének.

Hajnalra már mámoros lett egészen. A pezsgő a fejébo szállott.

— Nincs nagyobb művész nálam a világon, jelentette ki önérzetesen.

De az ajtó felől, a kávéház másik szóién ahol kivert é3 lenézett cigányok ültek, felállott most egy sovány, beesett álra ifjú. Senki sem ismerte. Mesz- sze földről jöhetett, t’e'retaposutt cipője poros volt az úttól.

Nem szolt semmit, az áiiához támasztotta a hegedűjét és játszani kezdett valami furcsa és szoKÖVARVIDÄR

I ségi polgári bíráskodást gyakorolják: I. j törvényhatósági joggal felruházott és ren- I dezeit tanácsú városokban a közgyűlés ré- i széröl e célra rendéit egy vagy több köz- igazgatási tisztviselő; 2. nagyközségekben a bíró az elöljáróság egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével; 3. kisközségekben a bíró elöljáróság két tagjával; 4. Budapest székesfőváros kerületeiben a ke- riileli városbiró; 5. Fiume városában és kerületében Fiume város tanácsa részéről erre a célra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő; 6 olyan városban vagy I községben, ahova békebiró vau kinevezve, a békebiró. Hatáskör tekintetében az az általános szabály, hogy a községi bíróság azokban a polgári perekben jár el, ame- i lyeket a polgári perrendtartásról szóló 1911.

| évi I. törvénycikk a községi bíróság hatáskörébe és illetékességéhez utasít. Az eljárásra az a községi bíróság illetékes, amelynek területén a panasziott lakik. Ha a pa- naszlottnak több lakhelye van, a pert bármelyik lakóhely szerint illetékes községi bíróság elölt meg lehet indítani. Oly sze- j mély általános illetékességét, akinek lakó- | helye nincsen, az a hely állapítja meg, hol tartózkodik, ha pedig tartózkodásának helye ismeretlen vagy külföldön van, akkor az utolsó lakhely. A harmadik fejezet a felek személyes eljárásának, a meghatalmazott utján való képviseltetésnek szabályait tartalmazza és megállapítja, hogy szegénység címén kik részesülhetnek bélyegmentességben. A negyedik fejezet a községi bíróság előtti eljárásról szól. {(íme- | ritő útbaigazítást ad ez a fejezet a panasz I előterjesztésére, alakjára, tartamára, az idézésre, a kézbesítésre, a tárgyalásra, a bizonyításra, az Ítéletekre és végzésekre, a perköltségekre, az ügynek a járásbíróság elé vitelére és a felfolyamodásra nézve. Az ötödik fejezet a végrehajtásról szól, a hatodik fejezet pedig kimondja, hogy a

moru mezei nótát, — mit még soha senki nem hallott. Talán ebben a pillanatban fogant meg a dal füstösképü tiu leikében.

Egy pillanatra halálos csend támadt.

De azután felluirrogták.

— Elhallgatsz te szemérmetlen! Nem látod, ki ül itt köztünk!

Csend támadt. A fin visszakuporodott a helyére, csak loppal pislantott fel különös szemével, amely vészjóslóan lobogott, miut egy fekete mécses lángja.

De a hercegnő urának elment a kedve a to- 1 vábbi mulatozástól.

— Hazamegyek, — mondotta szomorúan.

Ez a nevetséges, szánalmas fin nagyobb művész, mint ő, — tudta, megérezte. Ez az igazi király, ő pedig csak a szolgáló cselédje lehetne. S ezt i*t in\r tudj i mindenki, —látta a míiértő, füst- bemerült ábrásatokról. Csakhogy éppen a szemébe nem vágják. S ő meg a művészet királya lehet az egész világon, csak a Stiétrom kávéházban nem lesz igazi nagyság. Most már tudta.

Milyen szomorú !

A földhöz vágta volna híres hegedűjét, — hogy ezer darabra menne szét, — ha nem került volna százezer frankba.

rendelet 1915. január 1-én életbe lép s ezzel a nappal a községi bíróság hatáskörébe tartozó polgári ügyekben követendő eljárásra vonatkozó eddigi jogszabályok j (különösen az 1377. évi XXII. törvénycikk 'és a 443 — 1878 I. M. rendelet hatályukat vesztik.

A községi polgári bíróság ügyvitelét a tizennyolc szakaszból álló i 97.200—1914 B. M. számú rendelet állapítja meg. Kimondja ez az .utasítás, hogv a községi bírósági ügyeket a többi ügyektől elkülönítve kell kezelni és külön iktatókönyvbe kell. bejegvezni. Amennyiben az utasítás másként nem rendelkezik, a községi bíróság elé tartozó ügyekben is a községi bíróságként eljáró közigazgatási hatóságra irányadó általános iigwiteli szabályokat kell követni. A községi bíróság eljárás inuk és ügyvitelének szabályszerűséget és törvényességét kis - és nagyközségekben a főszolgabíró, városban a polgármester, Budapesten pedig a kerületi elöljáró ellenőrzi, akik ebből a célból a községi bíróság ügyvitelét a rendszeres vizsgálatok alkalmával és a szükséghez képest más alkalommal is megvizsgálják. A békebiró eljárását és ügykezelését a törvén) hatóság első tisztviselője vizsgálja meg. Ez az ügyviteli szabályzat is január I én lép életbe.

II I R E K,

Átéli háború borzalmai elten katonáinknak prémre volna szükségük, akinek van ködje e czimre. Hadse- gélyző hivatal Budapest Váczi-utcza 33. sz. A posta ingyen szállítja.

MegyeLiizottsági tagválasztás. E hó 11-én Révész János elnöklete alatt megyebizottsági tagválasztás volt Hagymásláposon ; Halmágyi Lajos uradalmi tiszttartót, aki mint főhadnagy a harctéren van, — egyhangúin me- gyebizottsági taggá választották.

Szatmári Hírlap név alatt indult meg az 1915. évben a „Heti Szemle“ a névcserére az szolgált okul, hogy ezután kétszer íog megjelenni hetenként, t. i. szerdán és vasárnap. Szerkesztője tovább is a jeles iró: Bodnár Gáspár lesz,

Szatmár vármegyében Avasujfalu községben működő postai ügynökséget 1915 évi január hó 11-én postahivatallá alakítom át. Ezen postahivatal postamesteri kezelésben teljes fel és leadó szolgálattal és a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt fog működni s postai összeköttetését az Avasuj- faluból Avasfelsőfaluba és vissza naponként egyszer közlekedő gyalogküldöncpostajárat utján az avasfelsőfalusi posta és távirda hivatallal fogja nyerni. A posta hivatal forgalmi körébe Avasujfalu községhez tartozó Lajos- volgyhuta és Vonnier telepet osztom be. Igazgatóság.

Az ellenség fegyvereit és felszereléseit tilos kiállítani. A belügyminiszternek tudó mására jutott, hogy egyes kereskedők kirakataiban az ellenségtől zsákmányolt fegyvereket és felszerelési cikkeket kiállították. A miniszter a mult év végén kelt leiratában felhívta a vármegyék alispánját és a városok polgármestereit, hogy ezeket a tárgyakat sem a kirakatukban, sem pedig egyébként forgalomba hozni nem szabad, hanem azokat a legközelebbi katonai parancsnoksághoz, vagy közigazgatási hatósághoz kell beszolgáltatni.