Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-21 / 8. szám

K 0 V A R V f [i ft K

2

február 21.

zottság hogy 3 hónapra hány métennázsn tengerire van szüksége s igv már előre tud gondoskodni a még hiányzó tengeri beszerzéséről.

Ezután elnök úgy a főszolgabírói hivatal, mint felügyeleti hatóság, valamint az elöljárók ellen elhangzóit és naponta megismétlődő vádak és rágalmak megszüntetése és ezzel szemben veendő elégtétel s a közigazgatási tiszti kar reputátiójának megóvása indokából a következő javaslatit teszi.

Minthogy nap nap mellett úgy a főszolgabírói hivatalhoz, vármegyei alispánhoz, vármegyei főispán úrhoz, Belügyminiszter úrhoz és honvédelmi Miniszter úrhoz a járásnak majdnem minden községéből panaszok érkeznek be, a melyben az állittatik, hogy elöljáróság indokolatlanul segélyre jogosultakat segélyezésre ki nem mutatta, töllük a kiutalt segélyeket jogtalanul vissza tartja, sőt egyesek akiknek segélyezésre egyáltalában igényük nincs, s akik segélyezésre véleményezve sem leltek, az állittatik, hogy a részükre járó segély az elöljáróság s felügyelő hatóság között oszta- lik ki, ennélfogva a tényállás megállapítása, az elöljáróság állal esetleg elkövetett mulasztás megtorlása s a panaszlók által tett vádpontok megvizsgálása céljából elnök mint felügyelő hatóság a járásiioz tartozó jegyzöségek székhelyeire panasz napot tűz ki, a melynek ideje az értekezleten végié, gesen meg is állapíttatott, s erre minden körhöz tartozó úgy segélyezett, mint segélyben nem részesült, de hadba vonult csa ládtagok hozzátartozói az elöljáróságok utján szabályszerűen meghivatnak azzal, hogy mindenki akinek a segélyezendők közzé valő fel nem vétel vagy a segélyezett összeg nagysága ellen kifogása van, panaszaikat előterjeszthetik, s ott a helyszínén mindjárt intézkedés fog történni, véglegesen a felvétel, elutasítás a már megállapított segélynek felemelése, vagy lejebb szállítása tekintetében.

Panasz napok a következők: Kővár- hosszufaluban február 16-án. Nagysomku- ton febr. 17-én. Jeden’ körben Nagysom- kuton febr. 22-én. Hagymásláposon febr. 23-án. Pribékfalváu febr. 24 én. Nagynyi- resen febr. 25-én. lyováson március 3-án. Szakállasfalván március 4-én.

Eelhivatnak ezúttal is a körjegyzőségekhez tartozó községek lakosai, hogy fenti panasznapokon az illetékes körjegyző székhelyen jelenjenek meg, a hol panaszuk meghallgattatni, megvizsgáltatni és véglegesen kérelme felett döntésük meg fog történni.

Körjegyzők felhivatnak arra is; hogy községeikből a már eddig kiérkezett össze Írások alapján a segélyezettek névsorát, a napi segélyösszeg feltüntetésével kirnuta tásba foglalva ide sürgősen terjesszék be, hogy ennek alapján az esetleg később beérkezett s különböző hatóságokhoz beadott panaszokra azonnal felsőbb hatóságoknak uyilatkozhassak, s ezzel úgy a sa^t magain munkáját, mint az elöljáróság munka sza porulatát kevesbítsem, bárkinek hivatalomhoz történt bejövetele alkalmával kellő fel - világóriással szolgáljak. Ezen összeírásokra

szükségem van azért is, hogy ezekbe be- vezelhssem, a panasztevőknek neveit s a jegyzet rovatba feltüntethessem,a helvszi- I nén beszerzett megállapításoknak végleges eredményét.

Elnök tudomására hozza a tiszti értekezlet tagjainak, miszerint sajnosán tapasztalta azt, a már eszközölt segélykiosztásek s a segélyre igénnyel birólc vagyoni és családi körülményeinek megvizsgálásánál, hogy igen sok aaya, gyám, vagy gondnok nem tölti be ezen történelmi időben azon feladatot, a mely reá háramlik, és pedig több alkalommal tapaszthatott, úgy a vidéken mint Nagy- somkut székhelyen, ahol minden hét hétfő- | jen heti vásár tartatik, hogy a nők korcsmába járnak, ott a segélynek nagyobb ré- j szét megisszák, lerészegeeednelc, s minden ; hétfői napon Nagysomkulról kivezető országutakon dülöngő asszonyokkal, az utaknak jobb és bal oldalán pedig földön fetrengő botrányos állapotban lévő asszonyokkal tehet találkozni. Tapasztaltatott az is, hogy egyes asszonyok lakásaikban összejöveteleket rendeznek, ott a legényekkel mulatnak és dor- bézolnak. Több alkalommal panasz tárgyává tétetett az, hogy az itthonmaradt anya, gyám, vagy gondnok a gyermekeknek részére járó segélyösszegekből sem élelmi szert sem a legszükségesebb felső ruhákat nem szerzik be, a gyermekek nevelésére gondot nem fordítanak. Őket iskolába neiu járatják, minden felügyelet nélkül az utcán csatangolnak. Tapasztaltaid* az is, hogy úgy Nagysomkuton valamint a hozzátartozó 40 községben lakó mintegy 98 százalékban románajku anya közül igen sokan az eddig általánosan viselt és házilag otthon készített ruházati cikkek helyett magas sarkú cipőben, selyem kendőben, selyem blúzban járnak, a melyet a hadisegély folyósítása óta a családjuk részére járó segélyösszegekből vásároltak be mint olyat, a melyre egyáltalában szükségük nincs, Tapasztaltatott az is, hogy igen sok gyermektelen feleség, akinek férje hadba vonult, s ezon címen segélyeztolik, semmi nemű munkával nem foglalkozik, sem cselédnek nem megy, hanem otthon henyél és igen sok erkölcstelen életet folytai. Ezek a jelenségek egyrészt a háború végén visszaállandó házastársi viszonynak megszakítására, a do- loglalanság, erkölcstelenség, pazarlás és tékozlásra vezet, másrészt kivetkózteli a lakosságnak legnagyobb részét az eddig megszokott életmódjától, s az önállóságot megbénítja. Éppen ezért szükséges a fenti kóros tünetek radikális gyógykezeliieíése és végleges kipusztilhatása céljából olyan erkölcsi és megszégyenítő londszabalyokat a legsürgősebben éleibe léptetni, a melyek ezen kóros tüneteket csiráikban elfojtsák. Ezen cél elérésére a legalkalmasabb eszköznek látszik az, hogy minden községi elöljáróság éber figyelemmel őrködjön a felett, hogy látogatják e akár Nagysomkuton akár járáshoz tartozó 40 községben az asszonyok a korcsmákat, gondoskodott e minden anya, gyám vagy gondnok a gondozása alatt levő gyermekek tiszteséges ’ellátásáról és ruházatáról, felügyel e a gyermekek testi é3 lelki neveléséről vásárol e valamelyik anya a luxus s körébe tartozó ruházati cikket, foglalkozik e a gyermektelen és munkaképtelen feleség valamelyes a családi köt höz tartozó munkával, jár e napszámba, beállott e cselédnek. Ha az elöljáróság azt tapasztalja, hogy az anya, gyám vagy gondnok korcsroázik, a segély- összeget elissza, a gyermekeknek ellátásáról és ruházatáról, tesli és lelki neveléséről nem gondoskodik, a gyermektelen munka biró feleség pedig nem dolgozik, ide azonnal tegyen jelentést, hogy meglehessem a szükséges intézkedést arra nézve, hogy a gyermeket meg felelő gondozásba a gyer- mekmenhelvbe helyezzem el, vagy pedig a községi elöljáróság utján szerezhessem be a gyermekek részére az élelmi szert és ruházati cikket. Addig is mig rendelkezésem megkapja, a segélyösszeg a segély felvételére jogosultnak kezéhez ki nem fizethető.

Hatóság felhívja az összes községek elöljáróit, jelen tiszti értekezlet) jegyzőkönyv kiadásával, hogy annak tartalmát minden községben a szokásos módon többször tegve közhírré, s figyelmeztesse az érdekelteket, hogy az értekezleten hozott és ezen preventív rendszabályokat saját jól felfogott érdekükben annyival is inkább tartsák be, mert a hatóság a tegkérlefhe- tetlenebüi fog minden mulasztást megtorolni s igyekezni fog azon, hogy az arra okot szolgáltató antákat. gyámokat és gondnokokat községekben etkölcsileg megbélyegezze, amire feltétlen oka is van, mert a családfő, aki életét a haza szent oltárán feláldozza megkívánhatja azt, a feleségétől, vagy gyermekeinek gondozójától, hogy Ö személye révén nyert segélyösszeg ártatlan és munkaképtelen gyermekeinek testi és lelki ápolására és nevelésére fordittassék. Nagvsomkut, 1915. február 16.

Jeszenszky Béla főszolgabíró.

II I R E K.

Hamvazó szerda. Ez évben nem volt farsang: a remény és kétség közt vergődő emberi szív nem tud vigadni. Talán soha seiu értette és érezte az ember a hamvazó szerda jelentőséget oly bensőségesen mint ez évben érzi. A múlandóság sötét szárnyú angyala ott lebeg minden család gondolatában és mig mnskor kétségbeejtő érzelmeket oke- zo t most szomorú, de kibékítő megnyugvást ad. A hazáért minden áldozat kevés. Memento ...! hangzik az irás szava. Hajtsuk meg fejünket a tékozló fiú bűnbánatival rebegjük a: mea kulpát. A megtérő bocsánatot. uj élet kedvet, szebb jövőt, boldogabb napokat remélhet. Isten megadja.

Jegyzői tiszti értekezlet. A nagysomkuti járás jegyzői e hó 15-éu Jeszenszky Béta hivatal vezető tb. főszolgabíró elnöklete alatt tiszti értekezletet tartott, melynek fő tárgya a hadbavonultak családjai segélyezései mérve és a kiosztott segély a kitűzött célnak megfelelően való mikénti felhasználásának ellenőrzése volt.

Tárgyalta továbbá a hadba nem vonultak és segélyre szorult családok miként segélyezés módozatait.

Az értekezlet lefolyásáról külön cikkünkben számolunk be.