Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-26 / 39. szám

•'*»**.*<*’

i

*

2____________________________________________

dezését célzó uj megállapodásoknak. E részben az önálló magyar vámterületre — ahogy az az ellenzéki pártok programm- jába szerepelt — aligha gondolhatunk ma, de nagyon jól el tudnám képzelni, hogy bizonyos közbenső vámok állíttassanak lel Ausztriával szemben is oly cikkekre, melyeknek istápolására különös súlyt helyezünk, mert gyártásukhoz az országon belül a szükséges előfeltételek meg vannak ugyan, de amelyek közbenső vámok nélkül az erősebb osztrák iparral szemben érvényre nem tudnak jutni. Ha ily módon specializált vámokat léptetnénk életbe, ezzel az osztrák ipart nem érné érzékeny veszteség, a mi számunkra azonban, mint jövendő gazdasági önállóságunk kiindulási pontja, megbecsülhetetlen előnyt jelentenének. Németországhoz való viszonyunk szabályozásánál — a vámsorompó fenntartása mellett — lényegében ugyanezek az elvek érvényesülhetnének. Amely cikkben nekünk vagy Ausztriának szüksége van behozatalra, ott a német iparnak minden lehető kedvezményt meg kell adnunk más államokkal szemben, ott azonban, ahol a szabad behozatal fejlődésben levő iparágak existen- ciáját fenyegeti, a vámokat természetesen fenn kell tartanunk.

A társadalom és a háború.

Meleg óvóruhát a katonáknak.

Az Országos Hadsegélyző Bizottság II. (ruházati) albizottsága gróf Serényi Béla elnöklete alatt szeptember 15-én a honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatalának kiküldötte jelenlétében tartotta első őszi ülését és elsősorban elhatározta, hogy megköszöni a hazafias közönségnek azon mesz- szemenő áldozatkészségét, melylyel a múlt télen hősiesen küzdő katonáinkat meleg felszereléssel ellátta. Egyben a közönség j tájékoztatására az albizottság a következő- ;

______K ö v A 8 YIP ft 8 _________

ké

t teszi közzé : A hadjárat múlt téli tapasztalatai alapján megállapittatolt, hogy hősiesen küzdő katonáink a hadvezetőség részéről mindennemű szükséges meleg ruházattal el vannak látva, de mindazonáltal a közönség áldozatkészsége részéről a következő adományok ismételten kívánatosak még a hadvezetőség által nyújtott kincstári felszerelés kiegészítésére:

I. Qyapjufonálból készítendő volna:

a) Sál, circa 250 cm. hosszú, 25 cm. széles legyen, a fül és nyak betakarására.

b) Érmelegitö, 30 cm. hosszú, oldal- nyilassal a hüvelykujj számára.

c) Kötött térdvédő, 45 cm. hosszú, középen megfelelő kidudorodássul a térdkalács számára.

Az Országos Hadsegélyző Bizottság által a meleg óvócikkek készítéséhez biztosított gyapjufonál gyári árban, kilogrammonként 15 koronáért rövid időn belül a következő helyeken lesz beszerezhető: Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület főintézeté nél, V., Deák Ferenc utca 5. és a következő fiókintézeteknél: i., Krisztina-tér I.,

II., Fő-utca 10., IV., Egyetem utca 2., V., Szabadság-tér 4., V, Lipót körút 31., VI., Andrássy ut I., VI., Teréz-körut 1., VII., Erzsébet körút I., VII., Baross tér 20—25. és Vili. Muzeum körút 18., a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank főintézeténél, V., Dorottya utca 6. és a következő fiók- intézeteinél: II., Margit-körut 3., IV., Mu- zeum-körut I., V., Nádor-utca 25., V., Li- pót-körut 32., VI., Andrássy ut 30., VII., Erzsébet-körut 4L, VII., Károly-körut 13., Vili., Rákóczi ut 75. és Vili., József-körut 50. — Vidéken gyapjufonalat a főispánok, illetőleg a járási főszolgabíróknál lehet megrendelni.

II. Selymet vagy puha gyapjúból készített szövetet (ruhadarab, bélés stb.) akár uj, akár használt állapotban, küldje az áldozatkész közönség az Országos Hadsejvet kellett kitöltenie, el nem mulasztotta oda függés zteni „Frau Smoler Königlichesrath gatten“. Hiszen azért adta azt a király, liogy ne szégyenkezzünk vele.

És mióta Fricike mindinkább közeledett a nagyobb leányok stációjához, Smolerné is gyakrabban élt ezzel az alkalommal, hogy utazzék. Hol Drezdába, Münchenbe, Berlinbe, Bícsbe akadt ütjük. Gyakoribb esetben egy-egy előre jelzett prémjéért végig nézni vagy egy saisou kiállítás megnyitására. Majd valamelyik világhírű művész ritkán kínálkozó vendégfelléptét meglátni, de néha fontos értekezés a divat uj alakulásai terén vonzották a négy birodalom fővárosába.

Pompás helyre beákelve feküdt ez a Chemnitz, hogy inegterhelőbb nehézség nélkül négy ország szivéhez ért közel. A milyen kitünően bevált mint kereskedelmi ős iparszellemet fejlesztő gócpont a merkantilizmus teréu az exportban, éppen úgy míltáuyolták az asszonyai ezt az eléggé ki nem aknázható előnyt, hogy annyi fővároshoz vannak közel.

Különösen pártoló szellem nyilvánult Smoler* nóbon, aki éppen olyan otthon érezte magát a vasúti fülkék piros bársony vánkosain a milyen közönyösen siklott végig tekintete a neki már megszokott képen, a világ legszebb vasúti indóhá* zán, mikor Drezdába, a virágok e fejedelmi városába érkezett.

Elvégre egyszer mégis megunta mindazt, amiből a jól ismert német szellem áradt s mint a kinek nagy leánya van, azt nem lehet véka alatt tartani, hanem világot koil vele láttatni s igy — mert a Frici vágya tenger volt — hát mindenféle fehér ho mik kerültek a ctnfectiós üzletek pultjára, ahol Smolerné a yacht, stand és más alkalmi tengeri toillettek felett tartott szemlét.

Pers-ie nem az északi tengerről esik a szó. amely a német partot szeli, mert Frici langyos, melegítő hullámokat akart, csillogó fényben sütkérezni, ahol a nap heve barna foltokat csókol hár- matgyönge bőrére.

így kerültek Ostendébe, ahol még a fővény ezüstfénye is perzsel, mig a tenger hullámaiban az egész világ élvhajhászó mámorban úsznak,

A Strand hotel peHSiójában két orosz hölgygyei ismerkedtek meg. A francia nyelv veit az ismeretségük közvetítője és a tenger iiaádásuk a barátságuk kapcsa.

Az esteli „Mondschein partiban“, a melyet a hajós társaságok — világító holdas estéken, a katonai zenekar lármás instrumentálásával tett élénkebbé — el nem mulasztották, hogy részt ne vegyenek. De az éjjeli hüs levegő kezdte Smolernét fárasztani, kücnyü gége catharral küzdött minden ilyen kirándulás után, úgy, hogy Fricit az oresz hölgyekre bizta és 5 a Hotel terraszáról, indiai swalhjaiba burkolva, csipkekendőjét mind addig lengette utánuk, amig a hajó orra más fordulatot vett s csak a vizon vágott ezüst szallagban futó esik maradt a hajó nyomából.

És ilyenkor a két orosz hölgy elkezdte magasztalni az ők tengerüket — a fekete tengert, amelynek homokja mint a folyó ezüst és arany csillám vakító fényben pompázik.

Nem mint az olasz és belga partokon csikós vászon kapónak nyújtanak hűsítő árnyat, hanem fejedelmi pompával, keleti kényelemmel bélelt sziszeptembőr 2P.,

gélyző Bizottság ti. számú albizottsága címére (Budapest Képviselőház.) A selyem vagy szövetdarabokat a II. száinti albizottság a jótékony nőegyletek foglalkoztatói utján fogja a hadvezetőség által esetrői-esetre szükségesnek jelzett cikkekre a katonaság részére feldolgoztatni.

A közönséget felkérik, hogy a lehetőségig az itt jelzett cikkek készítésére szorítkozzék, mert őzen cikkek előírása tapasztalatok alapján történt. A múlt évben szállított hósapkákból még elegendő készlet van, a hósapkák a jövőben inkább a selyem és gyapjusáilal lesznek helyettesíthetők.

A gyapjufonálból kötött kész cikkek a honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatalának címére (Budapest, IV., Váci-utca 38.), mig a selyem- és gyapjúszövetek, mint előbb említettük, az ^Országos Hadsegélyző Bizottság II. számú albizottsága címére (Budapest, Képviselőház) küldendők. Mindezeknek szállítása a hovédeimi minisztérium Hadsegélyző Hivatalához postán 20 kilogrammig és vasúton bármily súlyban, az Országos Hadsegélyző Bizottsághoz pedig postán 20 kilogrammig díjmentesen történik, ha a szállító vagy fuvarlevélen fel van tüntetve, hogy »Táborba szállt katonák részére szereteiadomány.« A közönség részletesebb útmutatás végett rajzokkal ellátott tájékoztatókat küld a honvédelmi minisztérium Hadse- gélyzö Hivatala a községi elöljáróságokhoz.

ii i n e k.

Elesettek emlékezete. A helybeli izr. templomban e hó 18 ári az engesztelő napon (Jom kipuer) Keller Harsch főrabbi megemlékezett a harctéren elesett hősökről és a kántor imát mondott azokért.

A katonák szabadságolása az őszi gazdasági munkára. Az év folyamán még teljesítendő mezőgazdasági munkára a honvédelmi miniszter a legénység szabadságolását

báriai szőrmék, indiai szőnyegek 3átor táborai veni nak a fövénybo építve, a hol a műdet* emberek kultúrájában nomádszerü életet élnek e sátor lakói. Es olyun szindus képet festettek a fekete tenger gyönyöreiről, hogy Frici mint aféle sentimontáiis germán lélek mellancholicius lett a vágytól, hogy a fekete tengert láthassa.

„Tenger-tenger“ szólt laconikus rövidséggel a Smolerné iogicus ellenvetése és már kezdte bánni ezt az erős barátkozást az orosz hölgyekkel, hogy az ő igénytelen kisleányát ennyire átformálták. Aztán meg számot vetett a pénztári maradvánnyal, amelylyel sehogy sem volt összeegyeztethető a tovább utazás még ha az öreg Smoler papa a beleegyezésével nem is fukarkodna, de a hiáoyzó költséggel — bizonyosan.

Mikor az orosz hölgyek észrevették, hogy Smolerné már anyai szoreleteiben ingadozik, szívesen engedné a leányát — az idősebb orosz bölgy — fess, alig negyven éves asszony, a kaukázusi faj jellegével, koromsötét haj és fényes barna bőr, átlátszó kék erekkel, csillogó fehér fogakkal egészítették ki szinte cigányos külsejét titokzatosan feltárta Smolerné előtt, hogy ő és a nővére, Wanda, orosz főrangú hölgyek. Kézügyben levő papírjaival igazolta azt, amelyek cirill • s latin betűkkel, orosz és francia nyelven voltak kiállítva és- azért éltek itten incognitóban, hogy kipihenjék azt I a társadalmi állásuk állal reájuk rótt terhet, amely- ‘ tői — otthon nincs alkalmuk szabadulni és ha Smolerné nem kisérheti — kötelessége haza szállítja — ők szívesen látják vendégül Fricit.

(Fo'yt. köv.)