Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-19 / 38. szám
vi } V u XIII. évfolyam. Nagysomkul 1915. szeptember 19. 38-ik szám. A JA Előfizetési ár: Egís* évre . . . 8 K Negyed évre . Fél évre ....................... 1 K Egyes síéin én . 2 K 20 eiiér Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadőhivstai: NagySOfllkut,Teleki-tér 484 Telefon szám 2. MFÜéJÜLHNIU MIKUIIN Y t$.4lt.V4l’ A hadsegélyző hivatal feladatairól. A háborús jótékonysági intézmények homlokterében kétségkívül a magyar királyi honvédelmi minisztérium által felállított Hadsegélyző Hivatal áll, amely mindjárt a háború kitörése után a király parancsára létesült, hogy központi szervek legyen Magyarország területén önkéntes segélynyújtásnak és irányítója a jótékonysági cselekvéseknek. Miután a háború ez alkalmi alakulásra rendkívüli kötelességeket hárít, az elengedhetetlen együttműködés érdekében szükséges, hogy a társadalom figyelmét ismételten rátereljük a Hadsegélyző Hivatalra. A Hivatal tevékenységi és működési köre főbb vonásaiban az, hogy alapot gyűjt a katonák özvegyei és árvái valamint a rokkantak részére, segíti a harctéren küzdő katonákat és eljuttatja hozzájuk az áldozatkész közönség szeretelado- mányait, ruhanemüeket oszt ki a rokkantaknak; a katonai özvegyeknek és árváknak és minden téren segítője, gyámoiitója a háború szerencsétleneinek. A Hivatal által kezelt jótékonysági alapok összege már meghaladja a két milliót — természetbeni gyűjtésének eredménye pedig a három millió koronát. A direkt gyűjtéseken kívül a Hivatal céljainak szolgálatában állanak : I. A Magyar Nők Korona Alapja, melynek tagja lehet minden magyar asz- szony és leány, aki legalább egy koronát fizet az alap pénztárába. A teljes be vétel mint a többi gyűjtésektől elkülönülő alap, a katonai özvegyeké és árváké. Az adományok hivatalos emlékszelvények ellenében történnek, 1 amelyek a Hadsegélyző Hivatalnál a vidéken a Hadsegélyző Hölgybizoltságná! szerezhetők be. 2. A Nemzeti áldozat- készség szobrának alapzatára és a lovasok páncélzatára illesztendő bronzlemezek jövedelme felerészben az özvegyeké és árváké, felerészben a rokkant katonáké. Ezt az akciót a Gyorssegélyző Auguszta-alappal együttesen viszi keresztül a Hadsegélyző Hivatal. E bronzlemezek az adományozó »nedveiellát va, két korona minimális áron foglalhatók le. 3. Az alakulóban levő Hadsegélyző Szövetségbe beléphet mindenki, aki öt éven keresztül évi egy korona tagsági dij fizetésére vállal kötelezettséget. Ennek a szövetségnek teljes jövedelme felerészben az özvegyeké és árváké, felerészben a rokkantaké. Vidéken a szövetség akcióit tagsági ívvel a tanítóság hazafias áldozatkész- séggel végzi. 4. Családi és egyébb gyüjtőperselyeket hozott forgalomba a hivatal a családi perselyek 40 fillér árban Budapesten, IV., Kossuth Lajos-u. 12. szám alatt; vagy a Hadsegélyző hivatalnál (Képviselőház) rendelhetők meg. Vidéki megrendelések utóbbi helyre intézendők. A befolyó összegek fele az özvegyeké és árváké, fele pedig a rokkantaké. 5. Gyűjti a Hivatal a közönség természetbeni szeretetadományait élelmi és élvezeti cikkekben, pénzbeli adományokat a harctéren levő és Magyarország területén kiegészülő közös , honvéd- és népfelkelőcsapatok részére és az adományokat eljuttatja a harctérre. 6. Elfogad és gyűjt mindenféle pótruházatot és felszerelési tárgyakat a harctéren levő csapatok részére. 7. Forgalomba hoz jelvényeket, emlékérmeket, csataképes levelezőlapokat, egyébb mü-, disz- és használati tárgyakat, melyek a Hadsegélyző Hivatal jelvénnyel diszitvék. Jótékonysági bélyegeket és számoló cédulákat ad ki, üzleti számlákat levélpapírokat és névjegyeket jótékonysági bélyegzővel lát el. Mindezek jövedelme az özvegyek és árvaalapé. 8. Gyűjt férfiruházati tárgyakat a katonai kötelékből elbocsájtott rokkantak részére. Női és gyermekruhát a katonák özvegyei és árvái számára. 9. elfogad készpénz, arany, ezüst és egyébb értéktárgyat, képet, szobrot stb. az özvegy és árvaalap javára. 10. Azokat a hozzá érkezett élelmicikkeket amelyek a harctérre való A „kőv&rvidbk“ tárcája. A pópa. Világos, enyhe nyári nap. Tüzes paripáinktól vontatva gyorsan robog végig könnyű kocsink a tikit tauroggeni régi országúton. Még feliér harmat csillog a fűszálakon és a nap első sugarai most aranyozzák be az erdős hegyláncot, mely a távoli láthatár szélén az orosz határt őrzik. A pacsirták énekelnek és a széles, hullámzó búzaföldekről illatos áram terjed szét a levegőben. A mezőket színes virágok tarkítják. Fehéringes férfiak és taikaruliás asszonyok szorgoskodnak serényen az aranykalászok közt. A német határfánál egy határrendőr katonai tisztelgéssel köszönt bennünket. A túlsó oldalon lévő orosz határfánál felhangzik az orosz határőr durva megszólítása : — Sztoj 1 A határrendőrség altisztje a kocsihoz lép. — Nincs valami eivámolni való ? — Nincs I — Az irataik ? Útlevelük ? — Itt van, altiszt ur! — Rendben van I Iván Ivánoviís . .. prots ! mars 1 Egy kozák bozontosszőrü lóra ül, miközben az altiszt még átkutatja a kocsi mieden részét és ládáját, hogy nem talól-e benne valami tiltott portékát ? Kézen-közön eltűnt ujjai közt egy felbontott palack vörös bor. A kozák a kocsi elé vágtat és hosszú lándzsáját fenyegetőleg felénk tartja. — Mit akar ez a kozák ? — kérdezte az atyám. — Elkíséri magukat Tauroggenig, nehogy útközben eladhassák a kocsit adózás nélkül. — Hisaen a kocsi nélkül nem folytathatnánk utunkat! — Azt nem tudora ... de igy parancsolták ! — Akkor hát, Isten nevében, menjünk ! A kozák majd a kocsi elé, majd a háta mögé került és úgy vigyázott ránk, mint a szeme- világára. Szálas, szép fickó, de lustán ül a nyeregben. Hirtelen kiegyenesedik és tiszteleg, az ut szélén álló lakatlan ház előtt, melynek ablakfüggönyei le voltak bocsátva. — Kmek köszöntöttél, kozák ? — A tiszt ur házának ; — És te az üres háznak is szalutálsz ! — Muszáj ... ez a parancs 1 Sajátságos, hogy az orosz határfán túl meny- i nyíre megváltozik az egész világ. Az országút megkeslcenyedik és úgy tele van kátyúkkal és gödrökkel, hogy a teherrel megrakott szekereket valóságos veszély fenyegeti. Majd az első, majd a hátulsó kerekek valamelyike kerül kátyúba; kocsink ide-oda himbálódzik és egyik sarokból a másikba dobál bennünket. A környezet is egészen megváltozik, A harctéren innen lévő litváni falvakban is alacsonyak a szalmával fedett házak, a határon túl azonban még kéményük sincs és az útról látható alacsony agyagviskók valamennyien a pusztulás képét tárják elénk, Szuhnafedelükct a szél megtépázta, betört ablaktábláikat papirossal ragasz oiták be, falaikról ie- hámiik a meszelés és kerítésük darabokra törve rohad a földön. Az ut szélén szegélyező erdők nagy részben ki vannak pusztítva és csak kiszáradt lönkjük emelkedik ki a földből, A gaz és bozót közölt vadgesztenyebogyók piroslanak és a rezgő nyárfa ezüitszinü levelei megzizegnek a legkisebb széi- áramlatnál a mocsaras talaj felett. És ebben a kietlen, rideg vidékben is éies leveleket és füveket kutatnak az éheseu leg-, lésző, lesoványodott állatok. Tüzes paripáink sebesen vágtatnak és a kisérő kozákunk ugyancsak izzad lován, hogy egyenlő lépést tarthasson velünk. Ez a kozák még-a cár birodalmában is kiváló és a maga nemében különös, eredeti példány. A leghíresebb tolvaj tizméi't-
