Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-29 / 35. szám

augusztus 29. KŐVÁR VIDÉK 3 Polgári hadi érdemkereszt. A hivatalos lap mai száma a királynak gróf Tisza István miniszterelnökhöz és oáró Burián kü­lügyminiszterhez intézett kéziratát közli, mely polgári hadiérdemkereszt elnevezéssel uj dísz­jelvényt alapit. A legfelsőbb kézirat szerint a királyt a mostani háború alatt polgári té­ren önfeláldozó odaadással teljesített sok kitűnő szolgálat indította a polgári hadi ér- demkereszt alapítására. Az uj hadi érdem- kereszt mindazok jutalmazására szolgál, kik e háborúval kapcsolatban kiváló buzgalommal és áldozatkészséggel, különösen hasznos szol­gálatot tettek s ezáltal kitüntetésre méltóknak bizonyultak. Felfegyverzik a hivatalszolgákat. A ki­rályi táblák elnökéhez érdekes igazságügy- miniszteri rendelet érkezett. A rendelet arról intézkedik, hogy a törvényszéki és járásbi- rósági szolgákat felfegyverzik s börtönőri szolgálatra osztják be, a hivatalszolgák teen­dőit a háborúban megrokkant katonákkal végeztetik. Az igazságügyminiszter rendelete kifejti, bogy a munkásliiány enyhítésére több ipartelep és mezőgazdasági üzem a raboknak a munkára való igénybevételét kérte. A mi­nisztérium a termelés zavartalan befejezése érdekében nem zárkózott el a kérelmek elől s a csekélyebb büntetési! rabokat munkák végzésére rendelte ki. Mi sem természetesebb, mint hogy az igy kirendelt rabok őrzésére jóval nagyobb őrszemélyzet szükséges, mint akkor, midőn a rabokat fogházakban őriz­ték. Ehhez járult még az, hogy a börtön- őrök nagy részét, kik a katonaságnál több­nyire altiszti rangot értek el, katonai szol­gálatra hívták be, aminek következtében az őrző személyzet pótlására van szükség. Az igazságügyminiszter ennélfogva felhívja a tábla elnökét, hogy azokat a hivatalszolgá­kat, akik annak idején katOHai szolgálatot teljesítettek, írassa össze és terjessze fel. A törvényszéki és járásbirósági szolgákat leg­közelebb felfegyverzik és a rabok őrizetére osztják be őket, helyüket pedig rokkant ka­tonákkal töltik be, akiket napidijban fognak részesíteni. Lassúbb lesz a tábori posta. A közel jövőben az eddiginél valamivel késedelme sebb lesz a harctér és a békés területek kö­zött való postai közlekedés. Ennek magya­rázata az, hogy az egyes helyeken feltámadó járványok elterjedésének meggátlása végett, a katonai parancsnokságok a harctérre kül­dött levelek, levelezőlapok és csomagok min­den egyes példányának vegyi és technikai utón való fertőtlenítéséről gondoskodnak. Ne okozzon tehát a posta késedelmessége feles­leges, hiábavaló aggodalmakat az iühonma- radoitak körében ; a késedelmet helyes egész­ségügyi követelmény okozza. Katonás nevelés a középiskolában. A vallás és közoktatásügyi miniszter nevezetes újítást léptet éleibe az uj tanév kezdetén a középiskolában. A miniszter a honvédelem fokozódó követelményeire való tekintettel kí­vánatosnak tartja, hogy az ország ifjúsága a hadköteles kor előtt bizonyos katonai kikép­zésben részesüljön. Egyelőre csupán kísérlet­ről van szó, amelynek tanulsága alapján a katonai gyakorlatot végleg beillesztik a kö­zépiskolai tanítás keretében. A katonás ne­velés módját a rendelet részben a rendes tanórákon, részben a játékdélutánokon és a kirándulásokkal kapcsolatban akarja meg­oldani. Tűzvész Nagykörtvélyesen. E hó 24-én óriási tüzvészpusztitott Nagykörtvélyesen, melynek következtében 16 gazda maradt haj­lék nélkül. Ezen kivül a gör. katli. templom és a felekezeti iskola is földig égett, lévén az összes épületek fából építve. A kár épületekben, terményekben és takarmányban hivatalos becslés szerint 82.400 kor. Biztosítva semmi sem volt. A tűz Petrán György a János csürjé- ben keletkezett a hol gyermekek játszottak és állítólag gyufákat gyújtogatlak. A gyer­mekek apja orosz fogságban van, anyjuk pedig a mezőn volt. Hozzájárult még a tűz nagyfokú terjedéséhez azon körülmény is, hogy a lakosság majd nem összes fér fiai az éppen akkor Nagysomkuton megtartott 43—50 éves népfelkelők sorozása volt és éppen Nagykörtvélyes község került sor alá, tehát nem csak a férfiak, de az előállítottak feleségei is majd nem mind Nagysomkuton voltak, s igy nem volt a ki a tüzet oltsa. Küldönc jött jelenteni Nagysomkutra a tűz­esetet és innen vittek ki egy fecskendőt. Lasin Tivadar tb. szolgabiró, Kadó Antal h. jegyző, Szeraíin Elemér tűzöl ó «[parancsnok és töb­ben mentek ki a helyszínére, a hol különö­sen Lasin Tivadar tb. főszolgabíró fejtett ki kiváló tevékenységet és csak nagy nehezen siket ült a tüzet lokalizálni. A károsultak a legnagyobb nyomóiban hajlék nélkül maradtak, mert betakarított ter­ményük mind oda égett. Szaímármegye kárpáti faluja. Az oro­szok garázdálkodása Mugj arorszag északke­leti megyéinek sok virágzó községét tette tönkre. A garázda ellenséget inár légen el­űztük gálád bűntetteik színhelyéről, hol a visszavándorló szerencsétlen lakosság immár megkezdte a romokon az uj fészekrakást. Magyarországnak megkímélt városai és vár­megyéi a legbensőbb részvéttel nézik a szo­morú sorsot ért honfitársak helyzetét és testvéries áldozatkészséggel vesznek részt azon csapások elviselésében, melytől megkí­mélte őket az Ég. Az országnak minden tör­vényhatósága rendre mozdul és csatlakozik alioz a mozgalomhoz, hogy a háborútól megkímélt magyar községek és városok épít­sék fel az elpusztított lalvakat. Szalmárvár- megye törvényhatósága a legutóbbi közgyű­lésén foglalkozott ez akcióval s egy felvi­déki község fölépítésére 40.ÖU0 koronát sza­vazott meg a közgyűlés. A község kijelölése fölött később döntenek. Szatmárvármegye a hódoló díszküldött­ségben. Szatmárvarmegye törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésében az Őfelsége előtt tisztelgő küldöttségbe Csaba Adorján főispánt, Domahidy István, dr. Fa- lussy Árpád, Kende Zsigmond, Szentiványi Gyula és Szuhányi Ferenc bizottsági tago­kat jelölte ki, — Bay Lajos országgyűlési képviselő Szilágyvármegye küldöttségében vesz részt. Huszonegy hadüzenet. A legutóbb olasz- török hadüzenettel a világháború kitörése óta történt hadüzenetek száma huszonegyre amelkedett. A hadüzenetek sorrendje a kö­vetkéz ö: 1U14. julius 28-án Ausztria-Magyar- ország Szerbiának ; augusztus 1-én Németország Oroszor­szágnak ; augusztus 3-án Németország Belgi­umnak ; augusztus 4-én Anglia Németországnak ; augusztus 5-én Ausztria-Magyarország Oroszországnak; augusztus 6 án Szeib’a Németországnak; augusztus 11-én Montenegró Auszttia- Magyai országnak; ugyancsak augusztus 11-én Franciaország Ausztrla- Magyarurszágnak; augusztus 13-án Anglia Ausztria-Ma- gyarországnak ; augusztus 23-án Japán Németországnak ezzel szemben ugyancsak augusztus 23 án Ausztria-Magyarország Japánnak : augusztus 28-án Ausztria-Magyarország Belgiumnak ; november 2-án Oroszország Törökor­szágnak : november 5 én Anglia és ugyancsak november 5-én Franciaország is Török­országnak ; november 7-én Belgium és szintén november 7-én Szerbia is Törökor­szágnak ; 1915, május 25-én Olaszország-Ausz- tria Magyarországnak és végül augusztus 21 én Olaszország Törökor­szágnak üzente meg a háborút. Teliát bét esetben a központi hatalmak tizennégy esetben pedig az.ántánt párti álla­mok voltak a hadrzenőlc. Tamássy Irénke. Sebők Zsigmond ifjúsági regénye, mely most folyik a Jó Pajtás-ban hétröt- liétre nagyobb érdeklődést kelt pompásan rajzolt alakjaival, kedves meséivel, a melybe belejátszik a mostani háború is. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyenneldapja e legújabb augusztus 22-iki számában, ezenkívül verset írtak Lévay Jó­zsef és Eudrődi Béla, elbeszélést Madarassy Erzsé­bet, mesét Elek nagyapó, érdekes természetrajz; apróságot Gyula bácsi, vidám mókát Zsiga bácsi, regény-folytatást Faragó Jenő. A rejtvények,- szer­kesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tar­talmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évié 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány - számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem-utca 4. Főir.unkatársak: Or. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Kór. Laptulajdonos : BARNA BENŐ. Szabadalmazott és törvényesen védett vetőmag-csávázószer „ANTíSPQRA-VIT A“ Hazai és külföldi szak­tekintélyek megállapí­tották, hogy az Antis- pora-Vita az összes /eíömag félék, de el­ső sorban az i szeg által hazánkban állan­dóan fenyegetett bú­zának csávázásra a legmegfelelőbb és igy a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen. Kilója i korona 40 fillér. Részletes ismertetővel és használati utasítással szolgálnak a vezérelárusitók : S c h w arz és Ta ube r nagykereskedők, NAGYKANIZSA.

Next

/
Thumbnails
Contents