Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-29 / 35. szám
augusztus 29. KŐVÁR VIDÉK 3 Polgári hadi érdemkereszt. A hivatalos lap mai száma a királynak gróf Tisza István miniszterelnökhöz és oáró Burián külügyminiszterhez intézett kéziratát közli, mely polgári hadiérdemkereszt elnevezéssel uj díszjelvényt alapit. A legfelsőbb kézirat szerint a királyt a mostani háború alatt polgári téren önfeláldozó odaadással teljesített sok kitűnő szolgálat indította a polgári hadi ér- demkereszt alapítására. Az uj hadi érdem- kereszt mindazok jutalmazására szolgál, kik e háborúval kapcsolatban kiváló buzgalommal és áldozatkészséggel, különösen hasznos szolgálatot tettek s ezáltal kitüntetésre méltóknak bizonyultak. Felfegyverzik a hivatalszolgákat. A királyi táblák elnökéhez érdekes igazságügy- miniszteri rendelet érkezett. A rendelet arról intézkedik, hogy a törvényszéki és járásbi- rósági szolgákat felfegyverzik s börtönőri szolgálatra osztják be, a hivatalszolgák teendőit a háborúban megrokkant katonákkal végeztetik. Az igazságügyminiszter rendelete kifejti, bogy a munkásliiány enyhítésére több ipartelep és mezőgazdasági üzem a raboknak a munkára való igénybevételét kérte. A minisztérium a termelés zavartalan befejezése érdekében nem zárkózott el a kérelmek elől s a csekélyebb büntetési! rabokat munkák végzésére rendelte ki. Mi sem természetesebb, mint hogy az igy kirendelt rabok őrzésére jóval nagyobb őrszemélyzet szükséges, mint akkor, midőn a rabokat fogházakban őrizték. Ehhez járult még az, hogy a börtön- őrök nagy részét, kik a katonaságnál többnyire altiszti rangot értek el, katonai szolgálatra hívták be, aminek következtében az őrző személyzet pótlására van szükség. Az igazságügyminiszter ennélfogva felhívja a tábla elnökét, hogy azokat a hivatalszolgákat, akik annak idején katOHai szolgálatot teljesítettek, írassa össze és terjessze fel. A törvényszéki és járásbirósági szolgákat legközelebb felfegyverzik és a rabok őrizetére osztják be őket, helyüket pedig rokkant katonákkal töltik be, akiket napidijban fognak részesíteni. Lassúbb lesz a tábori posta. A közel jövőben az eddiginél valamivel késedelme sebb lesz a harctér és a békés területek között való postai közlekedés. Ennek magyarázata az, hogy az egyes helyeken feltámadó járványok elterjedésének meggátlása végett, a katonai parancsnokságok a harctérre küldött levelek, levelezőlapok és csomagok minden egyes példányának vegyi és technikai utón való fertőtlenítéséről gondoskodnak. Ne okozzon tehát a posta késedelmessége felesleges, hiábavaló aggodalmakat az iühonma- radoitak körében ; a késedelmet helyes egészségügyi követelmény okozza. Katonás nevelés a középiskolában. A vallás és közoktatásügyi miniszter nevezetes újítást léptet éleibe az uj tanév kezdetén a középiskolában. A miniszter a honvédelem fokozódó követelményeire való tekintettel kívánatosnak tartja, hogy az ország ifjúsága a hadköteles kor előtt bizonyos katonai kiképzésben részesüljön. Egyelőre csupán kísérletről van szó, amelynek tanulsága alapján a katonai gyakorlatot végleg beillesztik a középiskolai tanítás keretében. A katonás nevelés módját a rendelet részben a rendes tanórákon, részben a játékdélutánokon és a kirándulásokkal kapcsolatban akarja megoldani. Tűzvész Nagykörtvélyesen. E hó 24-én óriási tüzvészpusztitott Nagykörtvélyesen, melynek következtében 16 gazda maradt hajlék nélkül. Ezen kivül a gör. katli. templom és a felekezeti iskola is földig égett, lévén az összes épületek fából építve. A kár épületekben, terményekben és takarmányban hivatalos becslés szerint 82.400 kor. Biztosítva semmi sem volt. A tűz Petrán György a János csürjé- ben keletkezett a hol gyermekek játszottak és állítólag gyufákat gyújtogatlak. A gyermekek apja orosz fogságban van, anyjuk pedig a mezőn volt. Hozzájárult még a tűz nagyfokú terjedéséhez azon körülmény is, hogy a lakosság majd nem összes fér fiai az éppen akkor Nagysomkuton megtartott 43—50 éves népfelkelők sorozása volt és éppen Nagykörtvélyes község került sor alá, tehát nem csak a férfiak, de az előállítottak feleségei is majd nem mind Nagysomkuton voltak, s igy nem volt a ki a tüzet oltsa. Küldönc jött jelenteni Nagysomkutra a tűzesetet és innen vittek ki egy fecskendőt. Lasin Tivadar tb. szolgabiró, Kadó Antal h. jegyző, Szeraíin Elemér tűzöl ó «[parancsnok és többen mentek ki a helyszínére, a hol különösen Lasin Tivadar tb. főszolgabíró fejtett ki kiváló tevékenységet és csak nagy nehezen siket ült a tüzet lokalizálni. A károsultak a legnagyobb nyomóiban hajlék nélkül maradtak, mert betakarított terményük mind oda égett. Szaímármegye kárpáti faluja. Az oroszok garázdálkodása Mugj arorszag északkeleti megyéinek sok virágzó községét tette tönkre. A garázda ellenséget inár légen elűztük gálád bűntetteik színhelyéről, hol a visszavándorló szerencsétlen lakosság immár megkezdte a romokon az uj fészekrakást. Magyarországnak megkímélt városai és vármegyéi a legbensőbb részvéttel nézik a szomorú sorsot ért honfitársak helyzetét és testvéries áldozatkészséggel vesznek részt azon csapások elviselésében, melytől megkímélte őket az Ég. Az országnak minden törvényhatósága rendre mozdul és csatlakozik alioz a mozgalomhoz, hogy a háborútól megkímélt magyar községek és városok építsék fel az elpusztított lalvakat. Szalmárvár- megye törvényhatósága a legutóbbi közgyűlésén foglalkozott ez akcióval s egy felvidéki község fölépítésére 40.ÖU0 koronát szavazott meg a közgyűlés. A község kijelölése fölött később döntenek. Szatmárvármegye a hódoló díszküldöttségben. Szatmárvarmegye törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésében az Őfelsége előtt tisztelgő küldöttségbe Csaba Adorján főispánt, Domahidy István, dr. Fa- lussy Árpád, Kende Zsigmond, Szentiványi Gyula és Szuhányi Ferenc bizottsági tagokat jelölte ki, — Bay Lajos országgyűlési képviselő Szilágyvármegye küldöttségében vesz részt. Huszonegy hadüzenet. A legutóbb olasz- török hadüzenettel a világháború kitörése óta történt hadüzenetek száma huszonegyre amelkedett. A hadüzenetek sorrendje a követkéz ö: 1U14. julius 28-án Ausztria-Magyar- ország Szerbiának ; augusztus 1-én Németország Oroszországnak ; augusztus 3-án Németország Belgiumnak ; augusztus 4-én Anglia Németországnak ; augusztus 5-én Ausztria-Magyarország Oroszországnak; augusztus 6 án Szeib’a Németországnak; augusztus 11-én Montenegró Auszttia- Magyai országnak; ugyancsak augusztus 11-én Franciaország Ausztrla- Magyarurszágnak; augusztus 13-án Anglia Ausztria-Ma- gyarországnak ; augusztus 23-án Japán Németországnak ezzel szemben ugyancsak augusztus 23 án Ausztria-Magyarország Japánnak : augusztus 28-án Ausztria-Magyarország Belgiumnak ; november 2-án Oroszország Törökországnak : november 5 én Anglia és ugyancsak november 5-én Franciaország is Törökországnak ; november 7-én Belgium és szintén november 7-én Szerbia is Törökországnak ; 1915, május 25-én Olaszország-Ausz- tria Magyarországnak és végül augusztus 21 én Olaszország Törökországnak üzente meg a háborút. Teliát bét esetben a központi hatalmak tizennégy esetben pedig az.ántánt párti államok voltak a hadrzenőlc. Tamássy Irénke. Sebők Zsigmond ifjúsági regénye, mely most folyik a Jó Pajtás-ban hétröt- liétre nagyobb érdeklődést kelt pompásan rajzolt alakjaival, kedves meséivel, a melybe belejátszik a mostani háború is. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyenneldapja e legújabb augusztus 22-iki számában, ezenkívül verset írtak Lévay József és Eudrődi Béla, elbeszélést Madarassy Erzsébet, mesét Elek nagyapó, érdekes természetrajz; apróságot Gyula bácsi, vidám mókát Zsiga bácsi, regény-folytatást Faragó Jenő. A rejtvények,- szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évié 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány - számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem-utca 4. Főir.unkatársak: Or. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Kór. Laptulajdonos : BARNA BENŐ. Szabadalmazott és törvényesen védett vetőmag-csávázószer „ANTíSPQRA-VIT A“ Hazai és külföldi szaktekintélyek megállapították, hogy az Antis- pora-Vita az összes /eíömag félék, de első sorban az i szeg által hazánkban állandóan fenyegetett búzának csávázásra a legmegfelelőbb és igy a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen. Kilója i korona 40 fillér. Részletes ismertetővel és használati utasítással szolgálnak a vezérelárusitók : S c h w arz és Ta ube r nagykereskedők, NAGYKANIZSA.