Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-01 / 31. szám
Kifizetett hadi segély. Az egy év óta tartó világháború ideje alatt a községünkből hadba vonultak családtagjai részére 1914. augusztus 2-ikától 1915. augusztós 1-ig terjedő egy év alatt a községi elöljáróság 59.154 kor. 66 fillér hadi segélyt fizetett ki. Az apró pénz. A váltópénzek elrejtése és azoknak a forgalomból való kivonása tárgyában a községi elöljáróság által lapunk mai számában közzé tett hirdetményére ez utón is felhívjuk lapunk olvasóinak figyelmét. A névtelen feljelentések. Ugylátszik, hogy községünkben egy egész szervezel működik a névtelen feljelentések gyártásával. Legfőbb ideje volna már azoknak kinyomo- zása, a kik napról-napra, különböző hatóságokhoz küldik be névtelen — illetve ál név alatt — feljelentéseiket. Hogy kell a sebesültek áthelyezését kérni ? A katonai kórházak vezetőségéhez napról-napra érkeznek kérvények, amelyekben sebesültek hozzátartozói kérik, hogy más város kórházában fekvő betegeik áthelyeztessenek. Természetes dolog, hogy a kérelmek mindig hatalmas indokokkal vannak támogatva és oldalukon át érzelegnek, hogy meghassák az illetékes körök szivét. Dr. Dasek Bálint, ezredorvos, a szatmári cs. és kir. tartalékkórházak parancsnoka, akinek feltűnt, hogy gyámoltalan asszonyok, szegény emberek hosszan stilizált, kaligrafikusau, vagy gépen irt kérvényeket adnak be ebből a célból, rájött, hogy élelmes, de lelkiismeretlen emberek 30 és 50 koronákat csalnak ki ilyen kérvények megírásáért a tanácstalan kérelmezőktől. Éppen ezért felkért bennünket annak a közlésére, hogy az ilyen kérvényeket elég egy levélpapíron megindokolás nélkül a következő formában megírni: X. Y. kéri, hogy Z Z sebesült, aki jelenleg a .... i kórházban fekszik, a szatmári cs. és kir. tartalékkórházba helyeztessék át. Egy szóval sem kell több. [Aki hosszú koiuentációkat fűz kérelméhez, az csak megnehezíti és késlelteti kérvénye elintézését. Aki pedig az effajta kérvények „szerkesztéséért“ pénzt kér, azt fel kell jelenteni. Hogy szerezze be a város a gobonát? Szatmár város közgyűlése elhatározta, hogy a város gabonaszükségletét a Hitelbank utján szerzi be. Ez alkalomból egyik szakértő a következő megjegyzéseket teszi közzé, mely élénken rávilágít ama körülményre, hogy a tulmagas maximális árakon kivül még mi drágítja meg az amúgy is drága gabonát. Az érdekes megjegyzéseket itt közöljük: Nem helyes a város illetve a szakbizottság .azon érvelése, hogy a Fi'elbanknak az államtól erre külön engedélye volna. Sőt ellenkezőleg a 2072—1915. számú miniszteri rendelet és ennek pótrendelete értelmében sem a Hitelbanknak, sem bizományosnak nem szabad a város részére terményt venni, hanem a fenti számú rendelet értelmében, a város felterjesztésére kaphat engedélyt. szükséglete fedezetére, de akkor is csak arra, hogy közvetlenül a termelőnél vagy a város területén lakó nem bizományos kereskedőnél fedezhesse. Mert ha a Hitelbank vagy más bizományos közbejöttével direkte a Haditermény r.-t.-nál fedezné szükségletét, akkor ez például Szatmár városára legalább is 100.000 koronával több kiadást jelontene, mintha azt a termelőnél vagy a helyi kereskedőnél fedezné. Mert a augusztus I. ______________________________ H. T. mm.-ként 1.50 fillérrel többet számit mint a maximális ár. Azonkívül felszámítja a gabona összértékének 6 és fél százalékát a megbízástól kezdve, úgyszintén a magtárbért és egyéb költséget. Hol van még a közbenjáró bizományosnak a fáradsági és munkadija? Mert azt a koronás jutalékot, amit a bizományos kap, megkapja akkor is, ha egyszerűen bejelenti a vételt a H. T. nek és nem kell tovább semmivel sem törődni. Ellenben, ha helybeli kereskedő utján vagy a termelőnél biztosítja a város a szükségletét, akkor nemcsak, hogy elesik az 1.50 korona, amit a H. T. a maximális áron felül számit, hanem a termelőnél vagy kiskereskedőnél legalább is 1 kor. a maximális áron alól fogják megvenni, mert ezek a városok sokkal olcsóbban adják, mintsem egy négyoldalas súlyos kikötéseket tartalmazó köt- levelet aláírjanak és hetekig és hónapokig várjanak, mig a H. T.-tól zsákot, dispozitiót és pénzt kapjanak. A közgyűlés azon érvelése, hogy a városnak se pénz, se magtár a szükséglet befogadására nem áll rendelkezésére, még nem elegendő ok 100.000— 120.000 korona kidobására. Hiszen ezen könnyen segíteni lehet. Lépjen a város érintkezésbe egy helybeli intézettel, mondjuk pl. a Vármegyeivel, melynek pénze is közraktára is van. Hisz ezen költséget a H. T. is felszámítja, sőt még többet is, mert például ha a H. T. készlete véletlenül Szegeden lesz, a fuvar is a várost fogja terhelni. Okulhat a város a múlt évről, midőn az Országos Gazdasági Bizottság a maximális áron látta el a várost tengerivel és midőn ideérkezett, 100 kilónkén 4—5 koronával drágább volt. Mindezekből eltekintve is a városnak erkölcsi feladata volna 25—30 adózó polgárát, kiket egy elhamarkodott és semmivel sem megokolt rendelet a keresetüktől megfosztott, támogassa és azt a kis mozgási kört, melyet a rendelet részükre meghagyott, ne szűkítse. Mihalyka. Ez a .címe Faragó Jenő kedves, uj regényének a melyet julius elején kezdett közölni a Jó Pajtás. Az érdekes regény bájos jele- netekbeu, jóizü humorral mondja el egy kis fiú történetét. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjába ezenkívül verset írtak Benedek E'.tk és Fövényessy János, elbeszélést Madarassi Erzsébet, mesét Elek nagyapó, Sebőc Z-igmond folytatja Tamássy Irénke oimii uj regényét, a lap egy fiatal olvasója ügyes cikkben mondja el tavalyi nyaralása történetét, Zsiga bácsi kedves mókával mulattat} A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fé év.e 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem-utca 4. ________KOVARYIPftK_______________ Fő iuuukatársak: Or. Glsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 32/Iái5. ügyszám. Árverési hirdetmény. A fenti ügyszám alatt felvett jegyzőkönyvben foglalt megkeresés folytán ezennel közhírré teszem, hogy a Mózes Marton gazdálkodó kővárhosszufalvi lakos álul Brecher Dávid felsőbányái lakosnak eladott, de általa többszöri felhívás dacára ki nem fizetett és át nem vett és 780 métermázsát kitevő széna mennyiségből 270 metermázsa Pusztahideg- kúton Péter Sándor lakásán 1915- évi augusztus hó 4-ik napján délután 3 órakor, 80 mó^rmázsa ugyanott Péter János lakásán, ugyanazon napon d üután 4 órakor, továbbá 180 méterül izsa ugyan3 csak Pusztahidegkuton Száva Kelemen lakásán ugyanaz nap délután 5 órakor, végül 250 métermázsa Kő vár hosszú falván a vasút állomásán 1915. évi augusztus hó 4-én délután 6 órakor köz- benjöttém mellett az 1875. évi $37 ik törvénycikk 352. §-ában foglalt engedély alapján a 347. §. rendelkezéseinek megfelelőleg nyilvános árverésen azonnali készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek eladatni fog. A 270 métermázsa széna kikiáltási ára 2295 korona, a 80 métermázsóé 680 korona, a 180 mé- teimázsáé 1480 korona, a 250 métermázsáé 2125 korona. Bánatpénz a kikiáltási árnak 10 e/0-a, mely az árverés megkezdése előtt alulírott királyi közjegyző kezeihez teendő le. A vételi illetéket a vevő viseli, s tartozik a vevő az árat a vétel után illetve vételkor azonnal átvenni és 24 órán belül elszállítani. Nagysomkut, 1915. julius 28. Dr. Olsavszky Gyula, királyi közjegyző. 1465/915. Hirdetmény. A nagykárolyi kir. Pénzügyigazgatóság 45967/915. sz. intézkedése folytán figyelmeztetjük a lakosságot, hogy a váltópénz érceket ne rejtsék el és a forgalomból ne vonják ki, mert a bankjegyek a koronaérték pénzérmeivel ennélfogva a váltópénzérmekkel rs tejesen egyenértékűek, azok ériékcsokkeuésél’öl terjesztett híresztelések minden alapot n lkülöznek, továbbá, hogy a váltó- pénzérmeknek elrejtése, felhalmozása és ez által azoknak a forgalomból való kivonása a hazai közgazdaság, a pénz és értókforgalom, nem különben a hazai kereskedelem megbénítását okozó haztfiatían cselekedet, amely a legszigorúbb megrovást és megtorlást érdemli meg. De ettől eltekintve az elrejtett ércek forgalomba hozatala a jelen körülmények között hazafias kötelesség és első sorban a nagyközönség összes rétegeinek érdekében áll. Elvárjuk tehát, hogy községünk lakossága hazafias cselekedetnek készséggel fog eleget tenni. Egyben értesítjük a lakosságot, hogy a községi pénztárnál minden kifizetés ezután bankjegyekben fog történni, bankjegyekből visszajáró aprópénzt mindenki hozza magával. A hadis- gély kifizetésénél hasonlóképen ez az eljárás fog alkalmaztatni, miért is mindenki a bankjegyekből visszajáró aprópénzt hozza magával, mert ettől a községi elöljáróság nem fog eltérni. Njgysomkut, 1915. julius 28. Barna Benő Buttyán János községi jegyző. községi biró. Bérbeadó üzlet- és mellékhelyiségek, A tulajdonomat képező itteni nagyven- déglöben lévő bolt, pince és raktár helyiségek, melyeket ezidő szerint még Bocsánczy Márton ur bérel, ez évi november hó 1-tól kiadók, együttesen, vagy részletekben. Nagysomkut. Gróf Teleki Sándor. Bérbeadó belsőség Nagysomkuton levő (Buda Lászlóné- féle) lakóházam gazdasági épületekkel az ugyanott levő 6 Itat. hold 885 □ öl kerttel együtt a f. 1915. évi november l-tcl egy esetleg több évre bérbe kiadó. Értekezni lehet vélem minden hétfőn délbe a Növi Izidor korcsmájában. Csőre György kővóraljai lakos.
