Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-24 / 4. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. A „NAÖYSOMKÜTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. HliriirUsi ár: Sgén im» . . . 8 K Negyed évre . 2 K FAI évi* ..... é K lígyts sídin ár* 20 fillér Iparosok és kereskedők segélyezése. A debreceni kereskedelmi és iparkamara a habom állal sujiott iparosok és kereskedők segélyezése érdekében az alábbi felhívást küldte a községi elöljárósághoz: Óról Tisza István miniszterelnök nagy és nemes szivére vall, hogy amikor had- •segélyezés céljait szolgáló uj jövedelemadó- lörvény életbelép, egyik első gondja a nemzet munkás kereső osztályának, a háború által sújtott iparosoknak és kereskedőknek megsegitése. E törvény jövedelméből azok az önálló iparosok és kereskedők, akiknek anyagi exislenciájól a családfő hadbavonulása vagy a gazdasági konjunktúráknak a háború okozta megzavarása alapján megtámadta, s akik közül az utóbbiak egyáltalán nem részesülnek az 1882. XI. t.-c. ben megállapított államsegélyben, de az a hadbavo- nultak családtagjainak legnélkülözheleile- nebb életszükségleteit sem fedezi, — mindezek az iparosok és kereskedők most az említeti törvény alapján sürgős segítséget kaphatnak. Előáll teliát a nép gondviselésére Ihatott ipari és közigazgatási tényezőknek Főszerkesztő: Dr. Otumkj Viktor. Felelíi* *7,erkoBiU(i: Horn» Ikoné, az a feladata, hogy méltó munkatársakul csatlakozzanak a uemesszivü vezérhez és segítő-akciója számára a szükséges előmunkálatokat sürgősen megtegyék. Sürgősen szükséges nevezetesen, hogy a városokban s az iparilag és kereskedelmileg jelentősebb községekben a segélye* i zendő iparosok és kereskedők összeirassa- nak, s hogy a segélyezési alkalomról azok ; a vidékek és községek is értesüljenek, amelyekben iparosok csak szórványosan vannak. A városok és jár ások iparhatóságait arra kéri fel a kamara, hogy e nemes szociális munkában az ügy jóindulatú felkarolásával elöl járni szíveskedjenek és az ipartestületek javaslatait egészítsék ki a képe- I sitéshez nem kötött iparosok segélyezési lajstromával, valamint a kereskedőkével, különösen ott, ahol t ur.uirkát elsősorban végző kereskedelmi testület (egyesület, kör, Omkeíiők) helyben nincs. Az ipartestületeket és kereskedelmi egyesületeket arra kéri a kamara, hogy a segélyt igénylő iparosok, illetve kereskedők megállapításánál a lelkiismeretes és ügyszerelő összeirök ök legyenek és a helyi bizottságok munkáiban példaadólag ök vigyék a munkát végző szerepet. Azokat a községelőljáróságokat, melyekhez e körlevelet elküldjük, arra kérjük, i Sx**k*gitÁsé(£ 4* kiadZiiivnui. Nagysomkut.Teleki tér 484 Telefon szám 2. MIUIJICI.HNIH AllIVII10ÍV VASÁItKAB’ hogy hslyi kiválóbb iparosok (kereskedők) meghallgatásával saját helységük iparosai es kereskedői közül szíveskedjenek sürgősen megállapítani és kijejyezni azokat, akik a fenti szempontoké ál segélyt igényelnek és ; arra érdemesek és szíveskedjenek az erre vonatkozó névsort a segélyezési adatokkal a jelen levélhez csatáit minta szerint kitöltve két példányba.! a kamarához beterjeszteni. Ugyanily minta szerint s ugyancsak két példányban terjesztendő!« be a városok segély jogosultjairól felvett iparhatósági, ipartestületi, helyi bizottsági javaslatok is. A segélyezés egyes nemeiről a következő tervek vannak : 1. Kiegészítő havi segély (havi 10 — 20 — 30 kor.) olyanok számára, akik az 1882. XI. t. cikk alapján számított államsegélyt kapják ugyan, de az viszonyaik folytán kiegészítésre szorul. 2. Havi segély (havi 20 — 30—40-50 kor.) olyanok számáré, akik az előző állami segítésben nem részesülnek s arra rászorulnak. 3. K'*ebb kamatnélküli kölcsön 100— 200—300 k >r. olyanok számára, akiknek üzemben levő ipara ezt a segilő-eszközt igényli s akiknek egyéni megbízhatósága A „KŐVÁRV1DÉK“ TÁRCÁJAElmaradt jutalomjáték. Irta : Dóra. A zöld fáktól árnyékos főtéren gyermekek játszadoznak. Körbe fogtak egy kis szőkofüríü leánykát és egyhangúan éneklik: „Kis kacsa fürdik, fekete tóba slb.“ Kacagnak, futkosnak, mulatnak. Hirtelenül azután megszűnik az ének é.s a kis leányok elfogultan megábanak. Észrevették, hogy valaki figyeli őket. A tér túlsó oldalán foliérruh ts, karcsú hölgy állott meg. Virágos kalap volt rajta és fehér kez- tyüs kezében piros napernyőt tartott. Az arca sápadt; nagy szürke szemei alatt kék karikák és nagyon keserű vonás a szája körül. Folytassátok a játékot, kicsikéim ! — mondta barátságosan, amint közel ért hozzájuk és leült egy olt lévő zöldre festett pádra. A gyerekek eleinte lökdösték egymást, végül egy vékony visító hangocska újra rákezdett a nótára, keltő beleszólt, rövidesen elfelejtették az idegen nőt és jókedvűen liancurozva folytatták a játékot. A pádon ülő nő elmereng. A gyermekek játéka a felhangzó egyhangú versike élénken cm é- kezetébe idézik gyermekeveit. Látja magat szüleinek kis birtokán, amint kislány korában büszkén ül a magasra felrakott gabonás kocsi tetején ; később a n iyy udvaron körben forog kis pajtásaival és számla,anszor ismétlődik az egyhangú kis versike: „kis k,.csa fürdik ... stb.“ Öli milyen csodásán jólesők a gyermekkor játékai! Ámde a gyermekjáték az ő részére más játékká változott at... Evek hosszú során át folyton játszik ... de idegen emberek szórakozására ... kis színhazak színpada a, kis bódékban, amiket „Nyári színkörnek“ csúfolnak. Kálváriás vándoraiét, a melynek keserűségét csak az ismeri, aki végig szenvedte és amelyet csak az lát csábítónak, aki távolról nézi ... Szemei a kis fehér színházra tévednek a tér túlsó oldalán. — Kérném kisasszony 1 — mondja mellette valaki. Felijedve néz sz öreg emberre, aki nagy csomó papírlapot szorongat a kezében. — Talán elindulnánk kisasszony 1 A nő 1 assau felemelkedik és néhány lépést tosz az öreg ember oldalán. Közben meglát egy óriás, sárga színű színházi plakátot: „Pataki Ibolyka kisasszony jutalomjátékául; Ahol unat- l óznak.“ — Azt hiszi Gábor bácsi, hogy többen mennek el, ha magám megyek ? — Az természetes ! — mondja erős meggyőződés hangján a sovány kisérő. Az emberek nagyon szerelik látni közelről a színészeket — do különben is — szemtől-szembe nem tagadhatják meg a jegyek megváltását! — nagyon szépen kiöltözködött Ibolyka kisasszony ! — folytatja ibemerő hangon. — Ha úgy tetszik, kezdjük meg itt a polgármesternél. A színésznő int. Neki mindegy. Fődolog, hogy megélhessen valahogy, amig valami téji szerződésre tehet szert. Boltíves folyosó, a bejárat fölött a Szent Család képe. Egy szoba leány mosolyogva fogadja őket, úgy látszik, látásból ismeri a vendégeket. Bemegy, de rövid néhány másodperc alatt visz- szajön. — A nagyságos asszony köszöli, de nem szokott színházba járni. — Hm — mondja Gábor bácsi — hát akkor kinek kellett itt a sok színi-p ?
