Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-24 / 21. szám

május 24. KŐVARVIDÉK 3 A cselédkönyv reformja. A cselédkérdés nagy problémája kezdi már foglalkoztatni az illetékes köröket. Rájöttek hosszas tapaszta­latok után, hogy a cselédhiánynak nemcsak az az oka, hogy a meglevő és helyet kereső cselédek igen drágák, hanem az is, hogy a hatóságok annyi formalitáshoz kötötték a cselédkönyv kiadását, hogy ez is elriasztja a jelentkezőket. A belügyminisztérium illeté­kes osztályán, mint értesülünk, foglalkoznak a cselédügy reformjával, illetve azzal, hogy a cselédkönyv megszerzését megkönnyítsék. A mai helyzetben ha a cselédnek nincs ille­tőségi bizonyítványa vagy okmánya, nem kaphat cselédkönyvet. A reform főképp arra irányul, hogy ezekben az esetekben a cse­léd illetőségének megállapításáig — ha csak annak megbízhatósága iránt kétely nem me rül fel — ideiglenes cselédkönyvet állítsanak ki. Érdekes újítása lesz a reformnak, hogy cselédkönyvet kell adni férjezett asszonynak is, még pedig a férj előzetes megkérdezése nélkül. Ideiglenes cselédkönyvet fognak kiadni abban az esetben is, ha valamely cselédkönyv elveszett, mig jelenleg ilyen esetben a cseléd néha hónapokig hely nélkül marad, mert az uj könyv késik s a nélkül nem szabad szol­gálatba ál'nia. Az uzsora terjedésének meggátlása. A szatmárnémeti kir. ügyészség vezetője az uzsora vétség meggátlása tárgyában az alábbi felhívást adta ki: Felhívás. A m. kir. Igazságügyminiszter urŐnngyrnéltósága, a nagymérvet öltött uzsora terjedésének meggátlása végett, még az 1898. év folyamán a 19348/1. M. 1898. illetve 27600/1. M. II. 1898. számú rendeletéivel elrendelte, hogy az uzsora vétsége úgy Sznt- már vármegye, mint Ugocsa vármegye egész területén hivatalból iildöztessék. Az Igazságügyminiszter ur eme rendel­kezése folytán, a lefolyt 15 év alatt, a nyílt és lappangó uzsorának számos esete vona­tott bűnvádi eljárás alá és az uzsorával fog­lalkozó egyének jelentékeny része a büntető bíróság elé állíttatott. Mégis a szatmárnémeti kir. törvényszék egész területéj), de különösen Ugocsa vár- niegyenének tiszántúli járásban, valamint a színéi váraljai, erdódi és nagysomkuti járások területén a különböző ügyletekbe (adás-vétel, haszonbér, elővétel) burkolt uzsora az újabb időben is éppen a legszegényebb néposztály körében erősen pusztít. Ennek okát főként abban látom, hogy az uzsorának hivatalból üldözendő volta nem jutott kellő mértékben köztudomásra, az ér­dekelt sértett felek pedig — talán álszemé- femből vagy t ényétem szeretetból—arány­lag ritkán tesznek feljelentést. Felhívom ennélfogva a Községi elöljá­róságot, hogy ha bármiképpen is tudomásara jut, hogy akár magán I e 1 ek, a kár pé n z- intézetek a törvényes 8 %-ot jelentékenyen felülbaladó (12—13 °/«) ellenének kikötése mellett nyújtanak kölcsönöket, illetve adnak fizetési halasztást, vagy a kölcsön ügyletet ideiglenes adás-vétel, bérleti vagv haszon­bérleti szerződések alakjába burkolják és ily módon kötik ki az aránytalanul magas ka­matot, vagy az uzsora kamatot napszámba való dolgoztatással vonatják le, — abban az esetben, az uzsora terhével küzdő egyének vagyoni romlásának megakadályozása vé­gett, akár közvetlenül, akár az illetékes csen­dőrőrs parancsnokság utján hozzám tegyen jelentést és a jelenlésben jelölje meg a kölcsönadó és kölcsönvevő nevét, a kölcsön­zés idejét, a kamat mennyiségét és a neta- láni bizonyítékokat. A mennyiben a hitelezésről okirat is állíttatott volna ki, a/.t a felektől vegye át és szolgáltassa be. Felhívom a figyelmét arra, hogy az uzsora nem csupán kölcsönzés utján, hanem bár­mely ügylettel kapcsolatos hitelezés által el­követhető és nem csupán a hitelező által követett vagy kikötött, hanem az önként vállalt ősönként adott túlságos mérvű vagyoni előny is megállapítja az 1883. XXV. t.-c. 1. §-ában meghatározott uzsora tényál- ladékát. Elvárom a Községi elöljáróságtól hogy a kir. ügyészséget a nép vagyoni romlását okozó uzsora esetek felderítésében teljes erély lyel fogja támogatni. Szatmár-Németi, 1914. május 10. D . Fabó Zoltán a kir. ügyészség vezetője, Dörmögö mint kötéltáncos. A hírneves mackó, miután már végig esetlen-botlott egész Magyarországon, most uj mesterségre adta magát, cirkuszi kötéltáncos lett, a mint az részletesen és nagy mulatság közben olvasható Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb számában. Ugyanebbe a számba Lampérth Géza és Istvánffy Gyula írtak verset, Holtó Sári és Mauks Kornélia elbeszélést, E ek nagyapó apró mesét, Garay Ákos szép képet rajzolt, Gábor Jó­zsef iskolai történetet mond el, Gyula bácsi érde­kes természetrajzi cikket irt, Zsiga bácsi mulatsá­gos mókát mond el, Benedek Etek folytatja regé­nyét. A Kis krónika rovat apróságai, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészilik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évié 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány­számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem utca 4. Főműn ka társ : Dr. Olsavszky Gyula. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 413/19:4. vhtó szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 18Q1. évi LX t.-c. U'2. § érteinkben ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1914. évi 3335. számú végzése következtében Dr. Olsavszky Gyula ügyvéd által képviselt Kővarvidéki tkptár jav.ira adós ellen 180 kor. s jár. erejéig 1914. évi április hó 15 én foganatosított kielégítési vég­rehajtás utj.n le- és felülfoglalt és 680 koronára becsült következő ingóságok u. m. csűr és szarvas- marhák nyilvános árverésen eladatnak. Mely ái verésnek a nagyomkuü kir. járásbíró­ság 1914. évi V 202. számú végzése folytán 180 kor. tőkekövetelés, ennek 1913. évi szopt. hó 1. napjától járó 6 százalék kamatai, egyharmad szá­zalék váltód j és eddig biróiiag már mi gallapitolt költségek erejéig Szakállasfalván adós házánál 1 endő megtartására 1914. évi junius hó 2. napjá­nak délután 5 órája határidőid kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóság dr az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták cs azokra kielégí­tési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1831. év- LX. t.-c. 120. § értelmében ezek javára is elren­deltetik. Kelt Nagysomkut, 1914. évi május hó 10 án. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 169/1914. vhtó szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. § értelmében ezennel közhiné teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1913. évi 50240. számú végzése következtében Dr. Kálmán Henrik ügyvéd által képviselt Kereskedelmi bank javára adósok ellen 202 kor. s jár. erejéig 1914. évi január hó 21-én foganatosított kielégítési vég­rehajtás utján le- és felülfoglalt és 1320 koronára becsült következő ingóságok u. m. lovak, csűrök, tehenek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járás- birós ig 1914. évi V. 43. számú végzése foly­tán 202 kor tőkekövetelés, ennek 1913. évi jüuius hó 30. napjától járó 6 százalék kamatai, egy­harmad százalék váltódij és eddig biróiiag már meg- állap.toít költségek erejéig, Nagysomkuton adósok lakásán leendő megtartására 1914. évi május hó 29 ik napjának délutáni fél 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak míg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX, t.-e. lo7, és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígé­rőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielé­gítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1831. évi LX. t.-c. 120. § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkut, 1914, évi május hó 12-én. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 221/1914. vhtsz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-c. 102. § értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 19»3. évi 54416. számú végzése következtében Dr. Kálmán Henrik ügyvéd által képviselt Keresk. bank r.-t. javára adosok ellen 253 kor. s jár. erejéig 1914. évi január hó 31-én foganatosított kielégítési vég­rehajtás uiján le- és felüifoglalt és 1460 koronára becsült következő ingóságok, u. m. csűrös istálló* lovak és szekér nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbí­róság 1914. évi V. 66. számú végzése folytán 255 kor. tőkekövetelés, ennek 1913. évi szeptember hó 13. napjától járó 6 százalék kamatai egyharmad szá­zalék váltódij és eddig biróiiag már megállapított költségek erejéig, Koltón adosok lakásán leendő megtartására 1914. évi junius hó 2-ik nap­jának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg hogy az érintett ingósá­gok az 1881. évi LX. t. c. 107. és 108. §-ai értel­mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni* Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégí­tési jogot nyerlek volna, ezen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. § értelmében ezek javára is elren­deltetik. Kelt Nagysomkut, 1914 évi május hó 12-én. Gámentzy János, ki", bir. végrehajtó. 156, 1914. vhtó szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. év LX. t. c. 102. § a értelmében ezennel közhírre te>zi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1913. évi 47657. számú végzése következtében Dr. Kálmán Henrik ügyvéd áltál képviselt Keresk. bank r.-t. javara adósok e.leu 300 kor. s jár. erejéig 19 4. évi január hó 21-én foganatosított kielégítési vég­rehajtás utján le- és felüifoglalt és 1450 koronára becsült következő ingóságok, u. m. csűrök, lovak, tehenek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbí­róság 1913. évi V 42. számú végzése folytan 300 kor. tőkekövetelés, ennek 1913. évi julius hó 19. napjától járó 6 u/o kamatai, Vs % százalék váltódij és eddig biróiiag inár megállapított költségek erő­jéig, Nagysomkuton adósok lakásán leendő meg­tartására 1914, évi május ho 29-ik napjának délutáni 2 óraja határidőül kitüzetik és althoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­sel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108 § ai értelmé­ben készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le. és felülfoglaltatták és azokra kielégí­tési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t. c. 120. §. értelmében ezek javára is elren­deltetik. Kelt N agysomkiP, 19 4. évi május hó 12-én. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. .

Next

/
Thumbnails
Contents