Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-05 / 14. szám

%x 5. S4-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. KIH ii« l é « t ár: Egész évi« . . . 8 K Negyed évit . Fél évi« .... 4 K Egyes szem ár* 20 miét F/i<hprkeB7.tö: Hr. OI»v*zkj Viktor. Felelős szerkesztő: llarna Ileuő. özeriieszióség és kiadáhívstai. Nagysomkut,Teleki-tér484 Telefon szám 2. lUEdJRLENIK MINDEN VA8ÁIINAP A mai nő A nők minden idei)ja a férínkéval kö­zös. Nincsen olyan nő, a k nek szive mélyén ott nem szunyád, vagy olt nem ég a vágy, hogy elsősorban feleség és anya lehessen E kellő valóban olyan fontos szerep, hogy ki­merítené minden óhajtását azoknak, akik ezt el is élték. De, sajnos az élet megtanít ben­nünket arra, hogy nem mindenki elég szép, vagy elég bájos, hogy elérje őzt a célját és mi történjék azokkal, akikkel a sors mosto­hán bánt? Akit senki sem szólít feleségnek, vagy édesanyának ? Azoknak meg kell állniok a maguk lábán és önmagukról gondoskod­niuk, hogy terhére ne legyenek sem a csa­ládnak, sem a társadalomnak. Különben a mai berendezkedés, a szociális életnek szer­vezkedése, a reánk nehezedő gazdasági kér­dés, mindenütt arra kényszerítik a nőt, hogy segítő társa legyen a férfinak. Há gondja van, kivegye belőle a maga részét, ha gondja nincsen, akkor mint képzett, lelkileg finom és értelmes feleség, igazi asszony, részt kér­jen minden kötelességéből. De ennek igaz értelme és jogosultsága csak akkor lesz, ha a kötelesség mellett közös jogaik is lesznek. A törvényeket férfiak alkották meg léi fiák részére, de lassankint belát ják, hogy azok is alapos változásra szorulnak. A mi utolsó év­századunk dicsősége, bogy a nőkérdés hom­loktérbe nyomult. Nem fakadt belőle semmi veszedelem. A munkásasszony annak előtte robo­tolt és néhány nyomorult fillérért dolgozott, mig otthon neveletlenül és gondozatlanul maradt családja, néha apró gyermekei. A munkabéiek, sajnos, még nem változtak meg nagyon, de ott vannak a szociális berendez­kedések, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó asszony gyermeke ol ne pusztuljon. Es ebben a nagy munkában kiváló szerep jutott a nőknek minden országban. A jóté­kony intézmények nagy része az ő kezdé­sükből fakadt és a nők tartják fönn saját munkájukkal. Megnyíltak az eg/etem kapui is a nők előtt, habár nem is engedik őket minden fakultásra. De az is csak idő kér­dése. ideg fog jönni, mert meg kell jönnie annak az időnek. Ma már nem állíthatja senki, hogy a nö nem képes minden tudo­mányos munkára. Milyen sors várjon arra a nőre, aki egye­dül áll, saját magára támaszkodhatok csupán és nem kiván terhére esni sem a szükebb értelemben vett családnak, sem a tágabb ér­telemben vett társadalomnak. Sajnos, a női lelket még mindig nem tartják elég szépnek, hogy pusztán lelke kedvéért megbecsüljék, ha külső szépséggel nem rendelkezik. Ez a tény adta a nő kezébe a munkát! Es mun­kaköre voltaképpen csak tágult, amikor az élet küzdőterére lépett. Gazdasági munkál még a legjelentékenyebb asszony is végez. Egyetlen egy háztartás sem lehet cl vezető nélkül; miért zárjuk el útját, hogy tehetse­gét, okosságát, értelmét vagy képzettségét oly téren is kifejthesse, amelyre örökölt haj­lama, veleszületett tehetsége, egyformán ke­pesitik. A súlyos gazdasági válság, amely alatt valamennyien szenvedünk, aTra kény­szeríti a nőt, hogy segítőtársa legyen a férj­nek. Miért- hát hogy eddig folyton csak kö­telességről beszéltünk és a nő jogáról alig esett szó. Gondoskodnunk kell, hogy a meg- nagyobodott kötelességgel mind több jogot is nyerjünk. A niuiikásasszony azelőtt is dolgozott, sajnos, a kereset és munka között még ma sincs meg a kellő arány. A női munkaerőt mindenütt kizsákmányolják és noha gazdasági és tudományos téren elismerik, hogy méltó versenytáisa a férfinek, nem kapja meg munkájáért a kellő ellenértéket. A régi munkásasszony gyermeke, sajnos, legtöbb esetben otthon elpusztult, ha cse­csemő volt, vagy az utcára került, ha már volt jártányi ereje. Ma csak a nők szociális munkálkodásának köszönhető és olyan jóté­kony intézmények életbeléptetése, amelyek a csecsemőt és a felnőttebb gyermeket kellő védelemben részesítik. Magyarország ezen a téren vezető szerepet visz. A nő szociális munkásságától rendkívül sokat várhatunk. Erősen kifejlődött érzéke a tisztaság iránt, megszünteti a tömeglakást, a tuberkulózis A „KOVARVIDEK“ TARCAJA­Egy apróhirdetés. Irta: Longinus. Délutáni feketéjénél ült F insilber ur és el­kezdett gondolkozni. Igen gondolkozni, pedig ez ritka dolog volt nála. Elvégre Rezsi lányom már húsz éves, épen ideje, hogy férjhez menjen. Oáos lány, jól nevelt, müveit. Tanult zongorázni, fraciául, angolul, németül épen úgy beszél mint mongolul, igaz, hogy mongolul még csak két napja tanul, de nagyon gyors felfogása van ,.. És az ilyen jól nevelt, müveit, okos lány férjhez szokott menni, pláne amikor a papa könyvszekrénye regények he­lyett bankkönyvekkel van tele ... Másnap több pestilapban a következő apró- hirdetés jelent meg : „Melyik Ur hajlandó feleségül venni 2 0 ezer koronás lányt! Ipsziloaos végűek előnyben. Fény­képes ajánlatokat, Feinsilber Dob utca X alá kérek.“ És az a szegény postás olyan kiváncsi volt, hogy mi az ördög lehet abban a sok levélben... Más­kor egyszer egy hónapban került oda levél, akkor is valame yik ügyvédtől jött, hogy 7 napon belül kérek eleget tenni kötelességének, ellenkező eset­ben .. . stb. Most csak nézi, hogy özönlik a sok levél. Az egyiknek lila a borítékja ős méltóságos, a másik rózsaszín, az csak nagyságos, vo.t olyan is amely kegyelmes titulust hasznait. Mi az talán csak nem nevezték ki miniszterelnöknek Feinsilber urat ? Másnap már ő is félelmetesen lépte át a küszöböt... És Feiasiiber ur kezdte olvasni a leveleket. Azért csak ke:dte. mert ne u olvasott egyet sj végig, csak elővette a fényképet megnézte az orrokat, a levélben csak arra volt kiváncsi, hogy melyiknek van ipsziion a végén, ezeket külön rakta, ezek számba vehetők ... Pár uapig szünet nélkül érkeztek az ajánla­ttok, aztán mindég kevesebb és kevesebben je- lenkeztek, végül már nem jött egy sem. Pár száz ajánikózó volt, ennyi közül bizonyosan kerül egy. Most már a mama is nézegette a leveleket, hiába intette le a papa, hogy te éd:s fiún nem értesz hozzá. És mégis, a mama találta meg az igazit! Ő is. k. férje szisztémáján indult el, tudnilik az ipszüont kereste. Hogy, hogy nem csupa véletlenül észreveszi, hogy az egyiknek egy kis szerény Gr. van a neve elé irva. Ipsziion nincs ugyan a neve vé­gén, de a nevében van és ez is elég! Gr. Gálya J. Nimródnak hívják. Es már elképzelte, hogy szombat este vejével a gr fial fog kikocsikázni, az egész utca ujjal mutogat majd rá: ni ott men­nek Feinsilbernő és veje a gróf .... Feinsiiber ur pedig megirta szépen, uj tollal, Gr. Gáiya J. Nimród urnák, hogy szívesen látja házánál. Egész nap sütnek-főznek; Kleinéktól köl­csönkérik az eziistszervizt, Fuchséktól a 24 szemé­lyes besiekket és Rózsiké piros selyem toilettje valóban elragadó. Éppen most érkezett meg Paris­ból 1 (Igaz, hogy a párizsi divatáruházból, és már két éve, hogy megérkezett, de az mindegy.) Egész, nap az ablaknál áll a család és már szinte érzik a grófi automobil benziugének a szagát. Az ajtónál egész nap a Goldmanék szoba­lánya őrködik és várja, hogy a gróf urat beje­lentse. Ő rajta kívül még 6 személyből állott a cselédség; t. i. minden ismerőstől kértek kölcsön a létszám fölemelésére. Csengetnek I Belép egy ur, rövid szürke nyári felöltő van rajta, pedig a hi­deg 11 fok. Zsaketje egy kissé nagyon is bő, s mintha nem rá szabták volna ! Felhúzza fehér kesztyűjét, ha ugyan még annak mondható és ko­pogtat. A papa siet elébe és bemutatja a család­nak : A gróf ur legnagyobb sajnálatjának adja ki­fejezését, hogy ilyen piszkos a kesztyűje, hogy a ruhája ilyen bő és hogy a lakclpője foltos, de szives elnézést kér, mert az egyik uutójának rossz a pneumatikja, a másiknak az ablakja nem volt megmosva, hiaba parancsol annak a sofiőrnek, nem hallgat rá igazán haszontalan ember, fogad is egy

Next

/
Thumbnails
Contents