Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
\ március 22. KÓVARVIDÉK 2 nak a munkáját, akik egész sor olyan intézkedésre terelik rá a közönség figyelmét, amelylyel olcsó ételt lehetne szerezni az embereknek. Egy kissé más gazdasági politika, másféle vámszerzőtlések, más mezőgazdasági termelés nagyszerű étel-olesóbbitó módszerek volnának. De a módszerek Inján a gazdasszonyok agitációja is segíthet valamelyest azoknak a baján, akiknek valami telik az evésre, csak nem sok. A tenger és a föld temérdek olcsó ételt termel a külföldi városok népének, mi még egyre a megszokott, régi ételeket esszük. Drágán kapjuk őket és hagyományosan, megszokottan készítjük cl őket. Beérjük velük, örülünk neki, hogy vannak s nem merünk arra gondolni, bogy ha már van mit ennünk, jókat együnk. Erről o jogról azt tudjuk, hogy drága. Ezt a balitéletet akarja megszüntetni az a jóravaló asszonyi szövetség. A minap norvégjai halakat hozatott s a bécsi norvég konzullal előadást tartatott az olcsó balról. A hab ól, mint olyanról s mint olcsó ételről. Mennyi mindcnfélo főzelék, zöldség, húsféle lehelne a piacunkon, ha a piacot rászorítanék, hogy olyan legyen, mint a többi nagyvárosé 1 Sokfélét, jófélét olcsón ehetnénk, a drágasággal is szemleszáll- nánk s egyúttal az evés becsületét megtol- danók. Éppenséggel nem szégyen a jó ételt, a finom evést kedvelni. Az Ízlés finomsága az iny négy izlő tehetségének kombinációja. Az iny az édeset, savanyut, sóst és keserűt érzi-' ennek a négy megérzésnek sokféle egybekapcsolódásából alakul ki az ízlés és művészete. A megírandó evés-dalok, a költendö étel-versek az édesnek, savanyúnak, sósnak és keserűnek kombinációit énekelnék meg. Uj ételek jönnek, újféle főzés-lehetőségek derengenek, a savanyu és az édes, a sós és a keserű uj társulásai készülődnek. A Gazdasszonyok Szövetsége jól teszi, ha ennek a szebb jövendőnek siettetésében faiad, I I I R E L\. Közgyűlés. Nagysomkut nagyközség ma délelőtt 11 órakor a községháza tanácstermében rendkívüli képviselő testületi ülést tait, melynek tárgyai a következők : 1. A magyar kir. államvasutak üzlet vezetőségének 7580. sz. átirata, egy távbeszélőnek a vasúti állomásnál való felszerelése tárgyában. 2. A Magyar érték és iparbank átirata az „E!ektra“-féle biztosíték kifizetésére nézve. 3. Sajó Vilmos szuiigazgató kérelme 150 kor. segély kiutalása iránt. 4. A tűzrendészed és önkéntes tűzoltói szabályrendelet tárgyalása és megállapítása. 5. Butlyán János a Tóbi kérvénye az alsó temetőnek ujabbi három évre részére való bérbe adása iránt. G. A községi elöljáróság által a községi földek bérbe adására megtartott árverés jóváhagyása iránti előterjesztés. 7. Radocsa György kérvénye 1 5 kor. tenyészkan dij törlése iránt. 8. A gazdasági szaktanító kérelme a ménlóistállónál és a piactéren összegyűlő trágyának a gazdasági iskola részére való átengedése iránt. 9. Marko- vits Sámuel kereskedő telepedési engedély iránti kérvénye. 10. Halász M. József és fsai kérvénye két utcai lámpa felállítása iránt. | 11. Hirsch Náthán hasontárgyu kérelme. 12. Buttyán János és társai kérvénye a mezőbi- I rói rendszer életbeléptetése iránt. 13. A birtokossági legelőnek a község részére való megvétele. Gyászeset. Szongolt Viiibárd szamos- ujvári városi levéltáros neje szül. Hosszú Erzsébet úrnő e hó 17-én Nagysomkuton elhalt. Az elhunyt tetemét. Szamosujvárra szállították, a hol temetése végbe ment. Az elhunytban Földnek Aurél itteni gyógyszerész neje édes anyját gyászolja. A m02i mai előadása. Ma délután fél 4 órakor mutatja be az Első kővárvidéki mozgó színház felemelt helyárakkal a Quo Vadis ciinii világhírű mozgó fényképet, a melyre ez utón is felhívjuk a közönség szives figyelmét. Március 25-én d. u. fél 4 órakor és este 8 órakor a következő műsor kerül bemutatóra. 1 „A szerencse mámora“, társadalmi dráma 3 felvonásban. 2. „Kivilágított ablak“ humoros. 3, „Uj női kalap“ humoros, 4. „Pali, mint társalgónő“ humoros. 5. „Nauke mint detektív“ humoros. 6. „Felsőmagyarországi tájak“ 7. „Kivándorlók amerikába' látvány. 8. „Skizma por.“ Megbizás. A helybeli gazdasági iskola felügyeletével a miniszter Kopniczky Kamii szatmárhegyi gazdasági iskola igazgatóját bízta meg. Ujabü állami iskolák. A szakállasfalvi és kővárgarai állami iskolák építési szerződéseit a vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta. Fáradtság, csont-fájdalmak, derék fájás, csuz, rheuma ellen évtizedek óta kipróbált jo szer a világhírű Krieguer-féle Re parat or, melynek egy házban sem szabad hiányoznia, mert a legjobb háziszer. Kis üveg 1 kor., nagy 2 kor. a gyógyszertárakban. Postán 5 üveget 5 koronáért frankó küld az egyedüli készítő, Kriegner gyógj szertár Budapest, Kálvin tér. Nem tévesztendő össze e kiváló gyógyszer a mindenféle betegség ellen vásári módon hirdetett különféle szerekkel. Rendelet az ullevéisürgetök és kijárók ellen. Mull év decemberében, midőn a véd- köteleselc kivándorlási tilalma tárgyában kiadott kormány-hatósági rendelet, illetve alkotott törvény hatálya megszűnt, az egyes járási hivatalokból tömegesen érkeztek be az útlevél iránti kérelmek oly annyira, hogy számuk az alispáui hivatalban 2 ezerou leiül szaporodott. Ezzel egyidejűleg megindult az egész vármegye területéről a vándorlás, a kérelmezők részint személyesen, részint jól megfizetett megbízottaik által ostromolták az útlevél osztály tisztviselőit, hogy útlevelük birtokába mielőbb juthassanak. A vármegyei folyosók csak úgy zsongtak a beözönlő sürgetőktől és kijáróktól, a tisztviselők munkaideje ezek fel- világositásával és soronkivüli elintézésekkel lelt el ugy, bogy a régebben beadott útlevelek elintézésére sor egyáltalán nem kerülhetett. Ezen tarthatatlan állapot megszüntetése iránt intézkedett Csaba Adorján főispán a napokban kiadott rendeletével, melyben az utlevélosztály tisztviselőit szigorúan utasította, hogy az útlevél kérelmeket beérkezésük sornem engedte eddig az önző érdekhajhászó világot embereivel együtt látni. Ettől fogva mindent tudott, tisztán és élesen látott. .. Lelkében annak az embernek megbocsátott, minden szenvedést megaláztatást, — hiszen vissza várta. Várta, hogy egyszer ha sok idő múlva is bevallja ígéretét, — érte jön. Majd pár év telt el, miközben anyja is meghalt, egyedüli célja tánctudását fokozni. Pétervá- ion tűnt fel. A művészi táncot kedvelő, rajongom tudó oroszokat lázba ejtette. Tüneményes volt. A legelőkelőbb arisztokraták nyitották meg termeiket, áhítattal nézték az izgató táncu csodát. Tavaly egy uralkodó herceg vendége volt, a tiszteletéro adott estély elől elutazott, mert a herceg választ várt egy kérdésére — amire ö nem tudott volna válaszolni. Még akkor is tiz év után éppen olyan remegve varta visszatértét annak az embernek. Tatait millió mentséget a számára, bogy még eddig nem jött; tu:finom asszonyi lelke megbocsátott a késedelemért és az áldozatul hozott ifjúságot nem sajnálta. Mégis mikor szerződéséhez híven ide kellett jönnie, feleimet érzett, hogy valami biztosit tud róla. ami által végkép elveszíti. Nóra asszony eijövetelo szenzációt okozolt. Kíváncsian várták. Az összes kirakatok tömve képeivel. A lapok tele voltak a karcsú légies táncu asszonnyal. Nóra asszony most valahányszor fellépett elfogult, félénk volt. Kémlelte a feléje néző arcok százait. Niucs egy ismerős arc. Mindenhol előre hajló fejek, kipirult arcok, félig zárt ajkak. Bámult figyelem, az összes arcokon, senki sem mulasztja el a táncosnő egyetlen mozdulatát, gesztusát. Csillogó, vágy, irigy lő szemek követik azt a nagyszerű izgató játékát Nóra asszony kémlelő szeme az egyik páholyba téved, honnan izgalomtól tágra nyílott szemek fonódnak az övébe ,.. Nóra megismerte őt! A férfi eljött táncába gyönyörködni, eljött, hogy még elvegyen valamit az általa kifosztott asszonytól.R( slelkedés nélkül talán büszkén mondta ol, hogy köze volt ehhez az asszonyhoz és volt mikor az asszony szemébe a csodalatos lüz ö érte gyűlt ki. Nóra táncában ettől fogva nem volt élet, csak a megszokott zeno ütemeire mozgatta tagjait. A szemében üresség volt, játéka elvesztette erejét. A taps azért fölhallatszott. Nóra egy belső erőtől lódítva többször megjelent a függöny előtt, mosoly nélkül. Rémülten félve többször a páholyba nézett. A várva várt ember másnap eljött. Később levelet, meg egy gyémántos ékszert küldött. A forró hangulatos órák diját, ugy irta ő. Pedig más kárpótlást, megváltást Ígért a szomorú évekért. Lent a parton az ivlámpákat oltogatni kezdték. Nóra asszony felélénkült. A Duna felől jövő langyos szélhullám meglobogtatta haját és lenge ruháját. Fázni kezdett. Majd fizikai fájdalmat érzett. Kiegyenesitctto zsibbadt tagjait és a szobába lépett. Az ajtót gondosan bezárta maga után. Keserű dacos érzés lopódzott a szivébe valami el- 1 szánt biztos érzés tudta, hogy most fog cselekedni. Leült az asztal mellé, Írni akart neki. Nem akart szemrehányást tenni, hogy igy megalázta, összetörte. Egyetlen szó sem jött a tollára. Fáradt is volt, lelkileg kimerült, agyonhajszolt, aztán belátta, hogy őrü et lelkiayomort, szenvedéseket megpróbálni szavakba formálni. A kuliszákat eltolni, a múlt tragédiáját megmutatni. A toll kiesett fázós kezéből.. . Az egyik kis fiókot Nóra asszony kihúzta, egy kis üveget vett elő és tartalmát egy kanálba csepegtette. A keze remegett, a folyadékból sok csurrant a kanálba. Ami máskor tánca előtt megadta, testének különös rezgését, szemeinek fényét most halált van hivatva hozni. Nóra asszony kortyonként nyelte le, megrázkódott, mintha minden földi gondot elvetett volna. Haja csapzottan az arcába lógott, szemei nedvesek voltak, pedig nem is sírt. Fölemelkedett. A pamlagou a selyem pátná kát a feje alá igazgatta. A lábaihoz nyúlt egész hideg volt. Szemeit behunyta, kezével egy fáradt gesztust csinált. Par perc nnüva felemelkedni próbált, vissza- hanyatlott... Egy kínos vonaglás. Nóra asszony befejezte. Alig múlt el egy félóra, kalap levéve, soksok liliommal a kezében, bocsánatot jött kérni a férfi.
