Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-11 / 2. szám

január II. K Ö V A R \ I ) É K 2 segélyezzük is fel őket alaposan. Kevesebb kiadással, kevesebb fényűzéssel is ugyanazt érhetjük el, amit nagy luxussal. A báli ren­dezők nek szól ez a strófa. — Ne pazarolja­nak sokat elegáns tánc cndek e, ne a leg drágább tenneket béreljék és ne fejtsenek ki olyan fényűzést, amely ebb- n az esetben a nélkülözők rovására megy. Legyen a jelszó az idei farsangban a takarékosság és bizto­sak lehetnek a rendező urak a felől, hogy ez a táncolok publikumának helyeslésével fog találkozni. ill KEK. Adókivetö bizottság. A nagysomkuton működő adókivelő bizottság tagjaiul 1914., 1915. és 1916. évekre, Szatmárvármegyo Alispánja rendes tagokul: Dr. Olsavszky Gyula helybeli ügyvédet és Brunner Károly pribékfalvi birtokost, — póttagokul pedig: Rrüszker Dezső nagysomkuti és Salamon Márton kovási lakosokat nevezte ki. megváltása“ címen a „Kővárvidék“ szer­kesztőségétől a „Kővárvidéki Patronázs Egye­sület“ részére, hogy hiány nélkül átvettem, elismerem és nyuglatványozom. Kelt Nagy- srmkuton, 1914. január hó 3-án. Veress József alolnök. Táncmulatság A nagysomkuti róm. kath. és ref. eg\ házközségek állal o hó 18 án, a nagyvendéglő termeiben rendezendő mulat­ságra az alábbi meghívó bocsájtatott ki: Meghívó. A nagysomkuti róm. kath. és ref. egyházközségek vezetői, hitközségeik kiadásainak fedezésére f. év január 18-án (vasárnap) a nagyvendéglő termeiben hang­versenynyel egybekötött jótékonycélu tánc- mula'ságot rendez, melyre kívül címzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rende­zőség. Belépti-dij: családjegy 5 kor., sze­mélyjegy 2 kor. Kezdete este fél 8 órakor, Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hír­lapikig nyugtázunk. Meghívó kívánatra elő- mutatandó. Műsor: 1. Nyitány. Előadja: Föl­dnek Aurélnó úrnő. 2 Szaval: Bocsánczy Dr Takács Sándor, Veress József ref. pres­biterek. Cigánybiró: Dr. Takács Sándor. Je­gyek előre válthatók: Bocsánczy Márton ur üzletében. Tiszteletbeli kinevezés. Vármegyénk főispánja Uray Endre szatmári ügyvédet vár­megyénk törvényhatóságához tiszteletbeli al- ügy ésszé kinevezte. Miklóssy püspök körlevele. Miklóssy István gör. kath. püspök magyar körrendeletét in­tézett a kerületébe tartozó összes lelkészek­hez, amelyben többek között elrendelte, hogy minden egyházi levelezés ezután magyar nyelven teljesittessék, elrendelte továbbá, begy az anyakönyvek magyarul vezetessenek és az anyakönyvi kivonatok is magyar nyelven ál­líttassanak ki. Leszáll tják a kamatlábat. Pénzügyi kö­rökben erősen tartja magát az a hir, hogy a jegybank főtanácsának január 10 én tar­tandó ülésén leszállítják a kamatlábat ismét egy félszázalékkal. A jegybank kimutatása teljesen kedvezően alakul s a pénzpiac hely­zete sem fogja útját állani a kamatláblesz ál­lításnak. Uj évi üdvözlőt megváitás. Dr. Olsavszky Viktor kórházi igazgató 5 koronát küldött bo szerkesztőségünkhöz, uj évi üdvözlet meg­váltás címén, a kórházban ápolt szegény be­tegek közötti kiosztás végett. Dr. Kovács Mór pedig hasoncimen 3 koronát küldött a Partonázs Egylet javára. Ezen hírünk lapunk múlt számából tévesen kimaradt. Értékforgalom a kir. járásbíróság tkv hivatalnál 1913. évben. Változások a birtok­ban 1247 esetben 759173 kor. zálogjogi be­kebelezések 1892 esetben: 1.330,896 kor. Törlések 437 esetben: 284253 kor. Előjegy­zések 114 esetben: 128.621 kor. Végrehaj­tási feljegyzések 117 esetben: 310.834 kor. Zálogjogok átruházása 19 esetben: 17 920 korona. Anyakönyvi statisztika 1913. évben. A nagysomkuti állami anyakönyvben 1913. év­ben a következő bejegyzések történtek : Szü­letett 9i gyermek. Házasság köttetett 22 esetben. Elhalt 04 egyén. Nyugta. 34 kor. azaz harmincnégy ko­ronáról, mely összeget „uj évi üdvözletek Mártonná úrnő. 3. Felolvas : Gróf Teleki Jenő dr. ur. 4. Ének zongora kiséret mellett, Elő­adják: Szerafin Valéria és Jolán urleán/ok. 5. Monolog: Előadja: Goldstein Rózsika ur- leány. 6. Melodráma. Előadja: Darai Rózsika urleány, zongorán kiséri: Dienes Sándorné úrnő. 7. Magyar népdalok. Énekl : Szabó Géza ur, cimbalmon kiséri: Kürlhy Margit urleány. Védnökök. Gróf Teleki Sándor rk. cgyháztanács elnöke. Mán Lajos orsz. kép­viselő. Pap Is'ván ref. esperes. Elnökök: Pilcz Ede rk. plébános. Gergely Károly ref. lel­kész. Bocsánczy Márton íőgondnok. Pályi Béla főgondnok. Pénztáros: Bogdándy Vince* Eilenőr: Szilágyi Béla. Rendező bizottság: Cseh Károly, Földnek Aurél, Gámentzy Já­nos, Jeromos János, Kovács Dániel, Klein Antal Mátéffy József, Dr. Olsavszky Gyula, Pap János, Pfeilmajer Simon, Gr. Teleki Jenő, Zsilinszky István, Vojth Bogdán rk. egyháztanácsosok. Derecslcey János, Ercsey Pál, Jeszenszky Béla, Kassay Kálmán, Rogo- zsán Lőrinc, Szabó Géza, Székely Ernő, Szé­kely János, Szilágyi Béla, Szilágyi Ferenc, Fiatalkorúak ügyében tilos a hírlapi köz­lés. A belügyminiszter elrendelte, hogy a gyermekek vagy fiatalkorúak ügyeiben tilos a hatósághoz intézett beadványt, hatósági iratot vagy a folyamatban levő eljárásnak bármely részét közzétenni. A tilalom meg­szegése vétség melyet megfelelően büntetnek. 1 56 napig tart a farsang. Hosszú ezi­dén a farsang. Az utóbbi időben ugyanis iö- videbb volt; most azonban kijut főként a fiatalságnak a farsangból, mert 56 napig tart és igy van idejok a nősülésre, házasságra, 5 mulatságra stb. Figyelmeztetés. Tisztelettel értesítjük la- i punk olvasóit, hogy megkezdett „N“ cimü . tárcánk közbejött körülmények folytán meg- . szakittatott, legközelebb tolytatni fogjuk. Népszerű föszolgabiró Berencxci Ko- váts Sándor négy és fél évig működött Er- 1 dódon, mint föszolgabiró s ez idő alatt a já- , rás szeretetét és becsülését kiérdemelte. Most i Sándorhomokra költözött, hogy intenzivebben folytassa gazdálkodást. Távozása alkalmával ’ meleg bensőséggel vett búcsút az erdődi járás volt főszolgabirájálól. Bankettet rende­zett tiszteletére, bandériummal, zenével, csok­rokkal kísérte el a járás határáig és nieg- , választotta Erdőd község díszpolgárává. mat nem is más, mint folytonos égés. Ha utolsót lobban az életszikra, ha megszűnik az égés, meg­szűnik egy kis világ a nagy világban. Az égés­hez szükséges fűtőanyagot a tápszerek, tápanya­gok szolgáltatják. Az emberi szervezet az ő belső égési folyamatánál annyi hőmennyiséget produkál, bogy a fölös meleg mennyiség elvezetése nélkül eme belső melegsége minden fel órával lü C. fok­kal növekedne. Szervezetünk tehát hőelvezetésre, hőkisugárzásra van utalva és erre k pes is, ezt végzi is. Az ember belső szervezeti melege mintegy 37,3° C. — Ruhátlanul egy 19° C. fokú szobában való hosszabb tartózkodás a hónalji melegséget már esésre bírja. Alacsonyabb hőmérséklet pedig, ha az nagyobb területű testrészeket ér, nemcsak e külső területeken, hanem az egész testen okoz hőcsökkenést. A hideg kétféle kórtani elváltozást hozhat létre. Először a meghűlést, másodszor a részleges lefagyást vagy a teljes megfagyást. A hideg összehuzólag hat a véredényekre és pedig mindaddig, mig a hideg behatása tart. A melegre azután elernyednek, elpetyhüduek a véredények és a vér újra elkezdi a visszaáramlást és pedig annál lassúbb menetben, minél tovább tartott azoknak az összehuzódott volta. A hidegre tehát a vérnek az eltolódása, diszlokációja áll be. Es minél nagyobb területet ért a hideg, annál nagyobb a diszlokált vérmennyiség. Tehát egyes helyeken vérhiány, má­sokon pedig, — ahová a vér eltöriódott — vérbő­ség áll be. A mely kevesblet és többlet, ha ez az abnormális állapot huzamosabban áll fenn, károsan hat. Az egészséges szervezet e károsodást, ha rosszullét avagy komolyabb megbetegülés árán is, de többé kevésbbé mégis kiheveri, vagy legalább is kiheverheti. Pld. egy erős nátha után legfelebb cgy-két tucat zsebkendő marad összenyomorított hírmondónak, no meg egy kifárasztott orr ; de már egy tüdölüb ugyancsak szenvedéseket ró az em­berre és ugyancsak próbára teszi az életenerzsiát. De eltekintve a sok apróbb betegségekről, más súlyosabb jellegűeket is okozhat a meghűlés, mint bélhurutot, veselobot, hólyaghurutot, gerircvelő- gyuladást stb. Nagyobb fokú hideg az idegekre előbb izgatólag, később hüditöleg hat. Ha a r.agy melegtől kipirult arcot léghuzam éri, nem ritkán okoz arcideghüdést. Medence-ülőidegzsába, az ischias. leggyakrabban szintén meghűlésnek a kö­vetkezménye. Meleg ágybaD, hideg, nedves fai közelében való alvás, nagyfokú bordákközötti ideg- zsábát, vállzsábát okozhat, a szeiint, hogy mely testrész van a nedves fal közelében. A hidegnek összehúzó hatása nemcsak azokra a véredényekre terjed, amelyeket az éppen ér, ha­nem a hidegtől távolabb lévőkre is. Ezt reflex- működésnek nevezzük. E reflexinüködégsel gyógy- eredményt is Ehet elérni. Például hideg ülőfürdőre az orr és az agy véredényei húzódnak össze és gyakran lehet heves agyvértolulást és orrvérzést hideg ülőfürdőkkel megszüntetni. Tüdővérzést nem egyszer sikerül megállásra birni, ha a két előkart hidegvízbe mártatjuk be. Ugyanezt a hatást azon­ban hideg lábfürdökkel már nem lehet elérni. Vi­szont hideg lábfürdővel néha a leggyötrőbb fogfá­jást lehet ideiglenesen megszüntetni. Ezért irta meg néhai jó Kneipp páter az ő vizgyógymódjában, hogy ha a foga fáj valakinek, tessék frissen esett hóban sétálgatni. De hogy nyáron és más egyéb­kor mit tegyen a szegény fogfájós, erről már nem szól a krónikája. A hidegnek a hatása egyénenként sokfélekép­pen nyilvánul, éppenugy a iéghuzant is. Ez utóbbit sok ember, minden káros következmény nélkül vi­seli el, némelyek pedig a legenyhébb huzatot sem tűrhetik. Sok embernek, ha hideg fürdőbe lép, a belépés pillanatában a torka elszotul, lélegzete pe­dig pillanatra meg dl. Sokan pedig heves szivdo bugást kapnak. Az ily embereknek óvatosaknak kell lenniük hidegvizfürdők vételénél. Általában véve úgy a hideg mint a meleg fürdők, különösen pedig gőzfürdőknek a használata csak dolgát jó értő orvos utasítása szerint célszerű. Kérdem egy alkalommal egy hozzám jött gazdaembertől, hogy mi a panasza: Nincs énné- kém kérem alásan semmi bajom, csak az, hogy a két lábam rzára télen nyáron olyan, mint— a kutya orra. — Mint a kutya orra, hogy értsem azt ? — Hát úgy, kérem, hogy mindig hideg. — Megvizs­gálom és kitűnik, hogy szervi szívbaja vtn. De vannak tényleg, akiknek örökösen hideg a láLuk. Ez lehet fgyszerücn egyéni valami, de lehet vér- szegénységgel, snpkőrral, általános gyengeséggel és mint az én gazdaemberemnél, szívbajjal kapcso­latos. Az ilyen hideglábuak igen hajlamosak a meghűlésekre. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents