Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-08 / 10. szám

XII. évfolyam. Nagysomkul, 1914. március 8. ÍO-ik szám KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. EKriif l«il ár: Eg i'll évi» . . . 8 K Ntgyvd évi» . . >K F«1 évr» .... ♦ K Egyes »ám ám íO fillér FYm».erke8xto : IVr. Oliamk; Viktor, Feldog gxerkegxtö: Harn« H«n6. S*«rk»s*tíiég és ki»ddhiv»t«i. Nagysomkut,Teleki-tér 484 Telefon szám 2. MEUJELENIK MIKI»ION VA8ÍUNAP Jíagysomkut nagyközség tüzrendá- szeti szabályrendelete. I. FEJEZET. 1- §. A tűzrendészet a/on szabályok összege, melyek célja a tűzvész kitörését megakadá­lyozni és ha az mégis kitört, ezt lehetőleg mielőbb eloltani. 2. §. A tűzrendészetet a község — elöljáró­sága utján — kezeli (vármegyei tüzrendészeti szabályrendelet 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 12, 13, 14, 15, 16. §§§.) 3. §. A tűzrendészet költségei, a befolyó vált- ság dijjakból, egyéb adományokból, szükség esetén a község által e célra kivetendő 1“/# pótadóból fedeztetik. 4. §.­A község területén a cséplés és a nyom­tatás tilos, s az a községi elöljáróság által a tűzoltó lőparanos.iok közbenjöttével tartandó előzetes helyszíni szemle alapján a legszi­gorúbb óvintézkedések alkalmazása mellett csak ott lesz kivételesen megengedhető, hol az ezen munkálatokhoz szükséges nagyobb területnek a legközelebbi lakóháztól való tá volsága a 40 matert meghaladja, Szinten felelősség terhe mellett kötelessége továbbá a községi elöljáróságnak annak ellenőrzése, hogy ezen munkák ideje alatt és annak he­lyén kellő mennyiségű víz hordókban, vagy más tartályokban készenlétben tartassék s hogy a munkások a szabadban való dohány­zástól feltétlenül elírhassanak. A gőzgéppel való cséplés a község területén teljesen el- tiltatik. 5. §. Kazlakat, boglyákat, aszlagokat és szé­rűket a legközelebbi lakóháztól 20 méternél közelebb helyezni tilos s legfeljebb 10 mé­terre helyezni csak kivételesen tűzbiztos épít­kezés mellett, a tűzoltó főparancsnok véleménye alapján nyert hatósági engedély melleit le­het. szalma és takarmányíclék elhelyezésére, a község belterületén kivül alkalmas szérüs kert jelölendő meg. 6- §• A mely kémény más módok által tisz­títható, azt kiégetni nem szabad és a nélkü­lözhetetlen kiégetés is csak kéményseprő köz­bejöttével akkor engedhető meg, ha a ház fedele hóval van fedve, vagy eső esik és szél nem fuj, ez esetben is a kiégetés az elöljáróságnak 24 órával megelőzőleg okvet­lenül bejelentendő. 7. §• A kémények a községben havonként ! legalább egyszer kiseprendők. A seprések megtörténtéről az elöljáróság időnként meg ejtendő vizsgálat utján meggyőződést köleles szerezni. A nagyobb tüzeléssel egybekötött gyárak, műhelyek kéményei a felmerülendő szükséghez képest többször, de havonként legalább kétszer seprendők. 8. §. Pernyét, hamut padlásra helyezni, vagy nyilt helyen tartani, nyílt helyre hordani tilos. 9. g. Nagy építkezéseknél bőviztartalmu kút építése kötelező feltételül tűzendő ki. 10. §. A község belterületén minden tűzveszé­lyes cselekmény, színek nyilt helyen, szérűk, kazlak, cs.ürök, vagy félszorek körüli pipázás s disznó perzselós, fedetlen égő gyertyával való járás, fedetlen pipával való dohányzás, lövöldözés szigorúan tiltatik. 11. §. Minden házi- és cselédes gazda nemcsak gyermekeit és cselédjeit, de bérlakóit és ven­dégeit a tűz és gyertyával való vigyázatra inteni nemcsak köteles, hanem személyesen is gondoskodni tartozik arról, hogy a tiiz és gyertya éjszakára eloltassék, úgy a lakó­szobában, mint istállókban avagy oly helyre tétessék, hol az által tűzveszély nem szár- mazhalik. Különösen a házi urak, családfők és mesterek sz goruan köteleztetnek felügyelni arra, hogy a dörzsgyufak a gyermekek elől zárva vagy rejtve tartassanak, egyszersmind arra, hogy a hamu mindig tüzmentes helyen tartassék mindaddig, mig teljesen ki nem hűit. 12. §. A csavargókra való felügyelet s azoknak éber szemmel való tartása a községi elöljá­róság szigorú köteleségévé tétetik. 13. §. Könnyen tüzet fogható tárgyakat na­gyobb mennyiségben műhelyekben tartani tilos s fával dolgozó iparosoknak, asztalosok­nak, bodnároknak, esztergályosoknak, kere­keseknek és kádároknak iiullndékforgácsot műhelyben tartani tilos. Könnyen gyuló és egyóbb robbanékony anyagok a lakóháztól elkülönített tűzbiztos helyiségekben tar­tandók. 14. §. Itállókban, pajtákban, csűrben, széna­tartóban, padláson vagy könnyen tüzetfog­ható tárgyak körül dohányozni, különösen pedig gyufával vagy dörzspapírral rágyújtani, kemence vagy hely körül fát, lent, kendert, vagy más könnyen tüzetfogható tárgyakat lerakni, avagy annak tetején vagy kürtőjén szárítani, végül fát, szénát, szalmát és efélé- ke’, a kémények és tűzhelyek közelébe, a lakószobába vagy konyhák palására rakni tilos. - . lő. g. Fedetlen gyertyával, mécsessel, égő üszőkkel, vagy széntüzzel menni padlásra, csűrbe, széna vagy fatartóba, vagy olyan helyre, hol könnyen tüzetfogható anyagok vannak tilos, evégből minden ház gazdája és háznép feje, köteles bádog vagy üveg lám* pásokat szerezni, hogy tűzveszélyes helyen éjs.aka idején ily helyeken maga vagy cse­lédje világot használhasson. II, FEJEZET. Megelőző tűzrendészet. 16. §•• Az elöljáróság gondoskodni köteles arról, hogy tűzveszélyes anyagból (nád, szalma stb.) uj épületek no fedessenek, régiek kijavítá­sára engedély megtagadandó, fa kémények betiltandók. 17. §. Köteles a község a szükséges tűzoltói felszereléseket készenlétben és fentartani a tűzoltó közgyűlés és a választmány által meg­állapított mérvben. 18. §. Minden háztulajdonos köteles a háznál hordó vagy edényben két hoctoliternyi vizet készletben tartani, ezenkívül egy a tetőzetig érő használható támasztó létrát, egy tüzlior- got, egy szikraesapot, két jékarban levő ved- vet és egy lámpást. 19. §. A községi elöljáróság általában köteles minden tűzvészt okozható cselekményt vagy mulasztást meggátolni, e végből kétszer évente a tűzoltó-testület által választandó pa­rancsnoksági tagokkal együtt általános tüzvizs- gálatot tar*, a szükséges javítások teljesíté­sét, mulasztások pótlását elrendeli, ki annak eleget nem tesz, azt a kihágási eljárás meg­indítása végett a főszolgabírónak bejelenti. E tüzvizsgálatról a községi képviselőtestületnek és a főszolgabírónak jelentést tesz. III. FEJEZET. Tűzjelzés. 20. §. A ki a tüzet vagy veszélyt észreveszi, köteles azt hangos kiáltás által azonnal köz­tudomásra hozni. A kiütött tűzvészről a tűz­oltó őrtanyán levő őrség esetleg távbeszélő utján azonnal értesítendő E célból a község több részén tűzjelző állomás létesitetik, a Inimn bár mikörójjol is távbeszélő utján is felhívható a tűzoltó őrtanya.

Next

/
Thumbnails
Contents