Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

XII. évfolyam. NagysomRul, 7914.'február 22. 8-ik szá OS .ms«. Égé** írVe FéJ;, ívre (i; /KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSÖmWtI^A&ASI JEGYZŐI &GYLET“ hivatalos közlönyé:" ' íjon ' oiütJv .OiOinoa ft> .autiftvin j ■ _>,í. _/. ;*•„ ^ ] iusoMrnofl* osíftjsijj w—ssuwíimw Sots a * * 10 i ő f i ? r, t * « i ár: itm Kegyei/ évre/ . d* K . i'J v",..* 4.K -Egyes siáiif ár**/." ' *ÍO fillér ■ 'I.---­Fő »7.erken/tl>: : Ifrr. rtl navsaUcy1- V fit I «ír. "-xre ■‘Felelős V/.érlreiiztn Beínra Keni rs' ;S n-püi ;—- wre»; ■ Seericesztőseg és k.ndéhivntni. Nagysnmkut,Teleki-tér 484 '‘/^‘téléfon szám 2! . * ' MKKJKLKIII KM tit ÍMCN - V A 8 AII KA V líi*r Vf­A .üíioiiiany és újságírás. «k 4. ... Uiy »> *! . ■,'■Aír *tií *• <í’.'ii 1 viíliin^^Qnfi i j0JjöJH°gy !a.4j>mát>y^5 újságírás, milyen vi­szonyban vsának egyipáslioz, legjobban; .úgy' Világítjuk i! tg, lui a Tudományos ás jij.ság- i‘rói gondoskodás .sajátosságait szem agy re VeSSZÜk. . .. kiufl '.•gr jwxn . A .*>11‘G . *upi»m .tisi | Tudományosán gondolkozni annyit je­lent, mint- o világot rendszeres gondolatké­pen ujraalkotpi, vagy utánnaalkotni. Á tudo­mány néni elégszik meg azzal, hogy a dö­gökről hirt Jcap, haiipm. a dolgqk összefüggésé­be, akar betekintést ^nyerni. A felőlük szóló hír csak eszköz a céljához. Betekintést akax a dolgok összefüggésébe. i ' amennyire ezt. az értelem nyújthatja. Hegy ez az értelmi, . vagy "tudományos betekintem ,„nawt az egyet­len s nem is a legmélyebb,, a- ma m. r nem í kétséges. Do annak a felismerése v a világ niégérfésének- vannak az értelmi belá­táson. kívül más utjai, módját'; >s, ne csábít­son .Wnnünket arra hogy a megismerésnek ezeket az egyéb njódjait is tudománynak f vegyük. Bizonyos, hagy a költő .a maga in­tuíciójával n élyébben. belelát a lelki- vagy' álcár a szociális kapcsolatba, mint a gondol-, ícozó, aki fogalmak szerint analizálja őket, de ezért nem ifi tudományt. A tudományos .gondolkodó, aki a tudo­mányt előbbre vinni és gyarapítani akarja, oleg két tulajdonsággal kell, hogy bírjon : éleslátással és, szelemmel,. ySzüksqgo ván éleslátásává, Jiqgy a; lényegükben, fjvnaliiilvuW. csejekvéspk.et ,yégre,hajtsa, kellene még, hogy szjiitelikys tudjon dsniii.. Aki éles' fogalmak alkotására, és komplikált kapufátoknak al­kotó részeikre .vfój^pn^k» ké^e^ti, jobb, jia bele nem. lqg tudo,n>áiiyos-n.uijcpdésb.e. Viszont az éleslátó gondol kot 1<jhasznára vál .hátik áltudománynak,, még ha., szelie.nies- ségnek híjával van is. Persze-, soha sem .-lesz •produktiv, de ártani item '<fog a tudomány­nak. Még ha valaki, szellemes, de,éles elem­zésre’.képtelen, kész veszdoíme., lehet a -tu­dománynak, A „tudományos te rém tő képeiig egyfelől szellemességen, azaz a, -lényeg .iránt való érzéken alapul, másfelől pedig -azon, hogy kapcsolatokat.njögtpcljuk. látni. Árforma melyben a rejtett kapcsolatok megnyilatkoz-; nak — az ötlet. Szellemes, tudományosan alkotó az, akinek sok” ás ni ötlete van, aki uj kerdeseket, uj problémákat vett lel. 'jVem egyszer összetévesztik a tudo- tóá«yéÜgáfec á tudással. Pedig'A kettő nein egy;-üzon/os fokig'‘kitárják egymást, Á tudás egyes tények nagy tömegének, idegén vŐféinóttye nők ohüvsáSoA' ‘alápiíló -ismerete. Ez - Csakhamar eltóftf-pitja a- szellemi éles- látást, * elnyíuríjfi a szellemet, mert gátólja szárnyalásában. Az Öi iád lé’gondolkodás ener­giáját ts csökkenti. Ismertető' jele áz tólyéh tudósnak, hogy nagyon .szívesen, foglalkozik inás tudósok tanításaival » teóriákról dírtréi­. V- . a . I ■ ^ A. ■ • ' . . . • , í inbm kedilt, ném ■•'pedig Tnagukfól á dolgokrcfl. Tudásának lényege alatt niegtóéreVeclTlf a lelke. „Derek“ tuiíósők ritkán' eredefi gon­dolkodók. Azért a H.idmr,;'my elprehákulásá:. többnyire outsider-ok mozdítják élő, akik’ 'elé a „szakemberek“. csak. akadályokat gördi­ífnek.. , jJt, aA . Ti-o?i| nÁ -Ciízbsil-síKhifií! .£ usJsn uiorrti DileltantzmjLis ?R tudományosság na­gyóri jól juégférnek égyiná.s meilett. Sőt bi­zonyos tekintetben csak a diiletáns ir igazi , • • •. •n ’ ertelerhben vett tudományt, mért scak a^.ő r , , % '• * - .szamara cél . maga .a dolog, asszak .ember számára 4 csak, eszköz'; y-nyir,. pedig-■ igazán komolyan csak qz fekhetik neki vajaminek, aki közvetlenül azt veszi k.otnolyan :alá irán­ta. való szeretetből foglalkozik vele, aki- con jiinore űzi. Az bizonyos, úgy, mint a miivé- SzpieU, a .tudományt is-öujnagáért kell gya­korolni. Aki előtt tudományos gondolkodás kázbea valamefy külön cél lebeg, az meg- szentségleleniti. a kudoniányt. Néni > is kell, hogy önző „cél legyen az, A. tudomány nei,n azért van, hogy .gőzgépeket l/tesitsen . vagy kolerabajeillusokat , pusztítson el, vagy a „nép- müveltség“-et eumlje.jó: erlíölosöket teremt­sen, a tudomány' csak ■önmagáérto-van. Jel-, képe is szárnyas paripa; aiiriely setiirniféle cél igáját, zabláját'el n'éiíi viseli. .öiisiéllis* 4U IftwA../. ....• v ; Jts, .lé. » r. • dolkódók rendesén igy kény télének 'befejezni pímé- kccíésükVt. Nagyon szotiíóru eredmény' ez, és bi- ?,ony nagyon -szomorü gondolatok előzik is meg, Irta : Dr. Szegő Pál. Megyünk a népek bosszú vándorutján. Mögöttünk virrad,’ elől még sötét. "Hyperbóráeok lioínályos egéie Bennünk a kis’mag, — nagy la Asz belőle: Phoibos fáklyáját mi visszük ódró l ; • •• Hunok. Szállunk szárnyán a fergetegnek, Az őszi levelek peregnek .. , Hol elfütyül forgó szelünk A pusztulás rohan velünk. Arcunkba vág viliár fuvalma, Nem kell neküuk sátrak nyugalma. Ttíllas nyilunk suhogva száll, Remeg kezünkbe’ kopjasaál. Felhő takarja, honnét jöttünk, Mesék köde marad mögöttünk. Ma még — hűj! — öreg tort ülünk. Holnap örökre eltűnünk .,. A ié p oI ö d e|jí iojoJylaíejtsá. 'Irta: Dr,. Szegő Pál. , Mip ? Az a k Vu a 1 i Pás n a k- éld politikai és társa­dalmi. életünkben oly mátkán halt az ember civi kérdések tisztázásáról, hogy szinte elcsodálkozva olvassa, ha,.akad.érdemes .é.s tiszptfejü .ember, aki a részletkérdések dühös szorszáíhasogatásaitól nagy- fontosságú alapgondolatokhoz' vezeti vissza' az embert.' Megyünk napi leendőink, kis ügyeink után, és szinte belclasulva tapossuk a megszokott ös­vényt, amely egyedül a magunké, amelyet keresz­teznek számosán, de velünk p^rhüzamQsan alig ha­lad valaki. Ezek a gondolatok ébrednek bennem, midőn a „Kővárvidék“ tartalmas vezércikkét olvasom, j „Tépelödések a hazáról“.,, bizony ritkán vi: h vissza valaki a kérdést az alapforrásig' Pedig nagy szükség van rá ! Haza, nemzet, hazafiság nagyon kezd divat­ból kimenni. Nem a „haza“ mindennapi emlegetését sze- retnők. Emlegetni talán még emlegetik néha, de bizony igaza van a cikk Írójának : majdnem hu­moros éllel. Ezt konstatálja, kijelenti, hogy változtatni kel­lene, de hogy a dolog végét hol kell megfogni, ő sem mondja meg, aminthogy az e tárgyról gon­-íi az. efribér egyszer belefog a-boficölásba. . De tlhaltgatni a dolgot,1 nem törődni vela, ez igazán nem segít. , íniíjj,-Cú7 fekete pór. j még a ku­tatás fonák öt., Nem fogjuk ti.í sem im.goldfiatni ezt á fölötte fogas kérdési, de a sZo-notű helyzet‘Is­merete is valami már. Helyzetünk pedig -épen eléggé szomorú. Nem akarunk szerény cikkünk 'keretén bc-UU országos vihar visszhangja- lenni, de megtehetjük, hogy egy kicsit végignézünk országunk sivár hely­zetén. niitD .ediéti tlba Érzem, hogy ez a pár sor, nem vidám képet fest, de őszintét, nem retouchirozottat. A történelem folyamán, sokszor látunk hullám­zást: ugyanaz a nép és ország egyszer fenn van, aztán lesülyed, aztán megint fellendül, és talán me­gint lesülyed, Olyan ez, mint az Óceán hullámhe­gyei .és völgyei. Mi voltunk már sokszor a völgyben, és most is ott vagyunk. Hegyen,, ahol szabadon ér a jótékony napfény, vág a »riss szél, .bizony, ritkán volt nemzetünk. Völgyben, ahol örökös az érnyék, fojt a köd, annál többször. Ne tagadjuk, most is jó mélyen vagyunk. n AjoYAByná“ Tiítár A görögök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents