Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-06 / 49. szám
XII. évfolyam. Nagysomkut 1914. december 6 KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. A „NAG YSOMKUT1 JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET* ti' v ATALOS KÖZLÖNY IC. KUrizeU«l ár: Égés* évr« . . . 8 K Kegyed évi» . 1 K Efll évre ..... 4 K Egyes szám ára 20 Öllér FOnzerkeaítfi: I»r. OitatH/ky Viktor. KoieltY« «zerkestl/i : U«ru* líené, Sieritesztőség és kiadiShívatai. NayysnmkutT alaki tér 484 Telefon szám 2. hiíyih^y y amíkiyaí’ A hadba vonultak családjai segélyezése. A mozgósítás folytán bevonultak és segélyre jogosultak családjai segélyezéséről szóló törvény és az annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás értelmében községünkben ez időszerűit 105 család részesül a megállapított állami segélyben. Ha tételenként vizsgáljuk mega segélyezettek által élvezett segélyösszegét, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a megállapított segély egyeseknél felöl haladja azt az összeget a mit a hadba vonult családfő átlag készpénzben kereshetett. Ez a körülmény főleg a több gyermekkel bíró szegényebb sorsú családoknál áll elő, de különösen a cigányoknál, a kiknek tudvalevőleg sok gyermekük van, állandó keresetük pedig rendes viszonyok között alig teszi ki a most élvezett segély- összegnek felét is. Ez a körülmény tapasztalat szerint — tisztelet a kivételnek — könnyelmű életmódra csábítja egy némelyikét. Vármegyénk Főispánja Csaba Adorján éppen ebből kifolyólag felhívja a vármegyei közigazgatási hatóságokat arra, hogy társadalmi utón igyekezzék azt lehetőleg meggátolni. A midőn vármegyei Főispán urnák erre vonatkozó felhívását alább egész terjedelmében közöljük, mi is fölkérjük a helybeli Patronage, valamint Vöröskereszt-egylet helybeli fiókjának tagjait, hogy a segélyezett családokat állandóan figyelemmel kisérni szíveskedjenek és a mennyiben azt tapasztalnák, hogy a segélyezettek köny- nyelmü életmódot folytatnak hozzák azt a községi elöljáróság tudomására, hogy az élvezett segély leszállítása avagy végleges beszüntetése iránt intézkedhessen. Nagysomkut községben eddig kifizet teteit állami segély összege: 19.686 É 40 fid. A Főispán szószerinti felhívása a következő : Az országos hadsegélyzö bizottság nép- jolléti albizottsága feladatai közzé egyik legelső sorban a gyermekvédelmet sorozván tárgyalásai során szükségesnek találta arról is gondoskodni, hogy a gyermekek érdeke ke löleg megvédessék azon családokban, melyek az 1882. évi XI. t.-c. értelmében a kereső családfő hadba vonulása tartamára államsegélyben részesülnek. — A nélkül, hogy átalánosságban vádolni akarnunk, vagy csak gyanúba is hozni a Magyar társadalom azon részét, mely itt szóba kerül, mégis számolni keli azzal, hogy egvej sekre az államnak atyai gondoskodása nem jár a megkivántató hatással, sőt e tekintetben több oldalról panaszok is érkeznek. Azon családok ugyanis, a melyek a családfő napi keresményéből éltek nem voltak hozzá szokva egyszerre nagyobb pénzösszeget látni, annál is kevésbbé, minthogy a családfő legtöbb esetben a keresményének' egy kisebb nagyobb részét saját egyéni szükségleteire esetleg kedvteléseire fordította, s csak részbe adta oda családi háztartási szükségleteire, most a család is államsegély következtében egyszerre több készpénzhez jut, a mit mégtetéz azon körülmény, hogy technikai okokból az államsegély kiutalványozása vidékeként késedelmet szenvedett, s a segély első részlete most augusztus l - töl visszamenőleg egv összegben lesz kifizetve. Hozzájárul az is, hogy falu helyen sok esetben a családfő keresménye nagyrészben terményekből állott, mint pl. a gazdasági cselédeknél — mig az államsegély természetesen csakis készpénzben adatik ki. — Félő most már, hogy ha egy család egyszerre meg nem szokott készpénz mennyiséghez jut, az egyrészt azon következményre vezet, hogy annak felhasználása nem történik takarékos előre látható módon, másrészt sokakat munkake- I lésre csábit. — Legtávolabbról nincs szánil „kővárvidék“ tárcája. Az eljegyzés. Guy do Garamond. Uram, szólt a munkás kissé zavarta), a dolog úgy áll, a leányom beteg, nagyon beteg. Éppen most volt nála az orvos és úgy mondta, menőm* tétlenül elveszett, órái meg vannak számiéivá . .. Olyan szép leány, uram ós egyetlen gyermekünk. Kemény csapra !... És mesterségre tanítottuk: divatai usnónél dolgozgatott. .. Ügyes és vaa Ízlése. Azt reméltük, egy napon megpihenhetnénk mi, az öregek... De most vége mindennek. Szomorú ez, uram ... És letörülte a könnyeket, melyek végigperegtek barázdá3 arcán; a deák — orosz szocialista — elővette erszényét. Ám a másik izgatottan tiltakozott. — Nem azért jöttem. — De hallgasson ide: Mióta beteg csak önről beszél a lányom. Lázáimai- ban újra és újra az ön nevét ejti, Gregor ur. Meg fogja éríini, hogy oleinte nem tudtam mit akar ezzel. De a portás megmondotta nekem, hogy önt hívják igy és ezért fölkerestem. Bocsásson meg j uram, legkevésbbé sem sejtem, hogy mi történt a j lányom és ön közölt. Rövid idő előtt még fóihabo- I rodttam volna ezen. Valóban, ilyen dolgokban nem értek tréfát ! De a haldoklónak meg kel1, hogy bocsássunk — és azu.án — csak szegény emberek vagyunk mi. Nagyon könnyen érthető, hogy a sze , gény gyermek nem tudott ellentállni az előkelő fiatal út nak ... — De — hová is gondol, kedves barátom ? kiáltotta kissé ingerülten Gregor. — Mit jelentsen mindez ? Miről beszél nekem ? Valószínűleg sohasem láttam a leányát ? — Kérem, ne tessék rossz néven venni tőlem, morogta a másik zavartan. Nem akarok állítani semmit, amit bo nem bizonyíthatok. Ha az ember nem tud semmit, csak a sötétbm tapoga- tödzik. Nem igy van ? ... De hogy közelebb jussak ittlétem céljához . .. Leányom nem beszól semmi egyébről, mint az ön személyéről... H.szen valamely összefüggés kell, hagy legyen . .. — Lehetséges. De mit tehetek én erről ? Meleg részvéttel gondolok a szerencsétlenségre, mely magukat érte. De minthogy legjobb akarattal sem segíthetek ... Fölkelt; meg akarta értetni a látogatóval, hogy ideje rövidre vaa szabva ,.. — Uram ; könyörgött az, — hallgasson meg még egy i illanatig. Meglehet, hogy a gyermekeid — önt szereti. Hiszen ez csak nem vétek? Ön szép és jó ... ez kápráztatja leányainkat . . . ts most, a lázban égve ; őrületes gondolatokat kovácsol a beteg agyvelő. — Írja le nekem leányát 1 — tudakozódott a fiatal ember. — Karcsú, szőke — kék posztóruhát viselt — piros kalapot, fő.hajlott karimával .. . igy járt mindig a télen ... Most emlékezett a deák. Gyakran találkozott a fiatal leáuynyal a L pcsön. Valóban "nagyon csinos volt: vonzó arcocska, melyet ö néha futólag megfigyelt, de minden intenzivebb érdeklődés nélkül ... Tehát titokban szerette őt ez a gyerek és csak egy szavára vart, hogy karjaiba boruljon. Tőle jöttek hat a kis ibolyacsokrok, melyeket naponta ajtaja kilincsére fűzött valaki és melyek o!y gyakran fölkeltették kivánc.-iság.t,. . És ő úgy képzelte: a szomszédnője, az az elegáns, tüzes- szemű asszony tüntette ki őt eképpen, inig a bájos kis virágok ama szerény, megható szerelemről akartak beszélni, melyet ő nem is sejtett... Gregornak ellágyult a szive.
