Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-22 / 47. szám

Nagysomkut, I9!4. november 22 47-ik szám. Xü. évfolyam. I)l«rii»l6«l ár: Eg««* ív-« . . . 8 K kegyed évr« . t K Kft! ívie . . , . . 4 K Egyes sxám m 20 üilíi Főszerkesztő: Or. Olsavszky Viktor. Feleli** szerkeH/.tii: Hsrna (Kenő, j S*erk«zl6séK és kiadóhivatal. NagySOmkui, 1 «félti lé? 484 Telefon szám 2. ! MCUJIH-EIKIk MINI)!!!!« V A fi .4 II. V A V Hadi kölcsön. A pénzügyminiszter a hadi szükségle­tek fedezésére adómentes állami járadék köl­csönt bocsát ki. Az erre vonatkozó aláírási felhívást alább j közöljük: Az 1912. évi LXIII. t.-c. 17. §-a alap­ján a minlszteiium fel halai maziatou, hogy a Jiadi s/.cik«églelek ledezésére szükséges osz- szegeket addig, amig azok a törvényhozás utján meg nem állapíttatnak, az elkerülhe­tetlen szükség mérvéig előlegezhesse és azok megszerzése iránt hitelművelet utján intéz- kedhessék. E felhatalmazás alapj-m ezennel 6"/0-kal kamatozó adómentes állami járadék- kölcsön bocsáttaük ki. A kibocsátás összege a megtartandó nyilvános alairáa eredménye alapján fog titeg- állapittatni. A bemutatóra szóló járadékkölcsönköt- vények 50, 100, 1.000, 5.OO0 és 10.000 ko­ronás címletekben fognak kiállíttatni. A kötvények 1014. november 1 -tői kez­dődőig évi 67o*kal, minden ev május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos lész- letekben kamatoztatna*, az első szelvény le­hat 1915. május 1 -cn esedékes. Az a kötvénytulajdonos, aki az általa vásárolt kötvényeket az alauás alkalmával zárolja, s ezt a zárolást 5 éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, bogy az ötödik év utolsó negyedében, legkésőbb 1919. novem­ber 1-én a kötvényen alapuló követelését, e naptól számított egy évre névértékben leendő vissz,*.fizetésre felmondhatja. A m. kir. kincs­tár köteles az ilyképen felmondott kötvénye­ket legkésőbb 1920. november 1-én névér­tékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláíró felet költség nem terheli. A in. kir. pénzügyminisztenum feutartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő liáiom havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, néverték- ben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1920. november 1-jét megelőző időre nem fog eszkö/gltelni. A kamatok, épugy mint felmondás ese­tén a kölcsönkötvéuyek tőkeértéke, minden fennálló és a jövőben behozandó magyaror­szági adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetnek ki. A kötvények 10 évre szoió kamatszel­vényekkel és szelvényutalványnyal vannak ellátva, mely utóbbi ellenében az uj szel- vény ív© í am akidején a beváltóhelyeknél min­den költségtől es illetéktől mentesen át­vehetők. Az esedékes szelvények és az esetleg felmondott kötvények költségmentesen bevál­tainak : Budapesten: a magyar királyi központi állampénztárnál, a m. kir. postatakarékpénz­tárnál, a magyar korona országainak térülő­ién: valamennyi királyi állampénztárnál és adóhivatalnál; azonkívül további intézkedésig: a m. kir. pénzügyminisztérium által erre u célra a magyar korona országai területén vagy azonkívül kijelölendő helyeken. Az e re a jnradékkölcsönre vonatkozó minden közlemény a „Budapesti Közlöny­ben és a „Wiener Zeitung“-ban közzé fog tétetni. A kibocsátásra kerülő G7„ os magjai- királyi állami járadékkölcsön ezennel a kö­vetkező feltételek mellett nyilvános aláírásra bocs állatik: 1. Az aláírás történhetik a megjelölt aláírási helyek bármelyikénél 1914. évi november 16 tói november 23-ig bezárólag lerjedő ha­táridőben a szokásos hivatalos órákban. A kibocsátásra kerülő járadékkölcsön kötvényekie történő befizetésekre a fennálló rendelkezések él teimében átutalás utján igény- bevehetők a betéti üzlettel foglalkozó intéze­tei női, s más ily cégeknél 1914. augusztus 1 -je i lőtt betéti könyvre vagy folyószámlára eihelyi zett, egyébként moratorinn alá eső betétek is. Ä „KÍJVÁRViHÉK“ TÁRCÁJA­Fuimusz trojesz. A között a háromezerölszaz honvéd közölt, akikkel Kossuth Lajos ezernyolcszáznegyvtukiieno augusztus tizenhetedikén Turnszevciinnél török földre lépett a hontalanságot megkezdeni, volt egy Salia David nevű honvédhadnagy, ki a szinészet- töl jóit a szabadságharcosok köze. Hadierényeirői nem maradt semmi hir, azt sein jegyezte lel senki, hogy hány a-atábau vett részt és hogy állotta a sarat a csata füzében. Székely fiú volt és patikusuak készült, mig az a bizonyos ihlet vagy hóbort meg nem szál­lotta. Akkor aztán otthagy (a az összes mérgeket, csillapítókat, elixireket és ment apostoloskodoi, a színész nyelvjárás szerint as apostolok lován, Gya logszinész lett. ügy hallottam, hogy rossz színész volt, kire csak alárendelt szerepeket, komornyikokat, iskola- mestereket és hajdúkat bíztak. De mint a legtöbb székely, ő is tele volt egészséges életrevalósággal, szívós akaraterővel, egy kis ravaszsággal és na­gyon sok jókedvvel. Ezek a tulajdonságok az emi­í gráció alatt sem hagyták cserben. Widdinbeu és Kiulakiaban, hova a toiök kormány bellebbezte okét, megtanult valamit törökül, viszont a gyógy- | szertárban, hol fiatal éveiben gyakornokoskodolt, I megtanult fogat huzni. (Az akkori közegészségügyi I felfogás a foghúzást nem kötötte külön kvalifiká­cióhoz, borbélyokra és kovácsokra és rábízta libe­rálisán az emberiség odvas fogait) Sulla David addig ügyeskedett, forgolódott, mig a török ható­ságtól engedélyt nem kapott arra, hogy fogorvosi gyakorlatot folytasson török földön. Mikor az engedély megvolt, fezzel a fejéu és n 'hány fogóval a zsebében, bejárta egész Kísázsiát le Szolimáig. Ütközetben egy német kereskedő tár­saságában megnézte a trójai romokat hol a törté­neti emlékek hatása alatt a felindulástól tremozáló hangon elsikanfalt néhány hexetert az Iliászból ami megmaradt emlékeze ében. Már ott a helyszínén elhatározta az átmeneti fogorvos, hogy miként fogja otthon elbeszélni, ami saját szemevei látott: a Medera-folyam pariján Priamosz várának romjait uzősTiójit, a messzi­től látszó Idahegységet csillogó csúcsaival és a ciprusokkal díszes trójai sikof, mely egész a szi. ! gettengerig terjeszkedik, Salia Dávid, ki kétszer járta be Anatóliai te­hát teveháton mii t vándor fo.orvos, néhány év alatt ötezer piasz crt rakott élite. Mikor visszake­rült Konstan’inápclyba, néhány ott letelepedett magyarul hallotta, hogy az állapotok otthon ja­vulni kezdenek és az emigránsok mar amnesztiát kaptak. Úgy határozta, hogv néhány hét múlva maga is liaiatér, visszamegy a színészethez és igazgató lesz. Csaknem mi idea színész azt teszi, ha pénz­hez jut, Salia Dávid nemes elhatározásának azon­ban szárnyát szeg e egy szomorú eset : rablók tör­tek rá és az utolsó garasig kifosztották. Még a fog­húzáshoz sztikségis szerszámokat is e szedték tőle. Az élelmes székelyt még ez a súlyos csapás sem verte le a lábáról, elment a nagy követséghez és előad a panaszát. Olt felvették a jegyzőkönyvet és megígérték, hogy minden rendelkezésükre állá eszközzel presszionálni fogják a török hatóságokat a rablók erélyes üldözésére. Aztán adtak egy kis útiköltséget a szegény káros embernek, ki néhány hét alatt haza vergődött és beállított Keszy színtár­sulatához, amelytől annak iJej n honvédnek csa­pott fel. Minthogy akkoriban még nem volt minden nap előadás, a színészek nagyon ráértek meghall­gatni Salia Dávid törökországi kalandjainak elbeszé-

Next

/
Thumbnails
Contents