Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-11 / 41. szám

október 11. (töVARTIDÜ 2 sósnál kevesebbet három szántásba. Egész jövőnk szempontjából nagyon fontos dolog, hogy jövőre a rendesnél is nagyobb beve­tett területen nagy búzatermésünk legyen. Különösen a kukorica, burgonya, répaíölde- ket csak egyszer szántsuk, s apróra elboro- i wlva vessük be. A gyengébb talaj művelést pedig pótoljuk dusabb sztiperfoszfálozással, ’ifiéit ha ezt elmulasztjuk leírni, akkor a gyengén müveit talajokon igazán nem vár­hatunk nagy termést, Szórjunk ki kát. hol­danként 200 —250 kg. szuperfoszfátot ha lehet a vetőszántás előtt, ha pedig eddig nem kaphatjuk meg a szuperfoszfátot, a mi a mostani nehézkes vasúti forgalom mellett könnyen lehetséges, szórjuk rá azt a már kikelt vetésre október-november hónapokban, sőt akár (élen is hőinentes időben, mert számtalan kísérlet bizonyítja, hogy a vízben könnyen oldható foszforsavat tartalmazó szu­perfoszfát felültrágyázás őseién is, különösen a csak tavasszal bokrosodó búzánál ép oly termésfokozó hatással bir, mintha vetés előtt szórtuk volna ki. Tudnivalók a koleráról. 1. A kolera hasmenéssel, hányással, görcscsel és gyors elgyengüléssel jár. 2. A kolera nagyon ragadós betegség; csirája (ragálya) a beteg bélürülókében és hányadékábau van. 3. Átragadhat az egészségesre mindar­ról, ami a kolerás bélürülékével vagy hánya- dékával bepiszkolódott és pedig külö­nösen : a betegről, ápolójáról, ruha-, fehér- s ágyneműjéről, evő-, ivó- eszközeiről s edé­nyeiről, ételéről, italáról. Veszedelmes az a holmi is, amelyet a vin semmit I Csali egyet tudtunk : vagy győzni, Vagy meghalni! Nem nagyon kényelmes ügy ogy ilyen dióhéjban lenni. A legénységi terem semmi­esetre sem táncterein és a levegő, amit az ember belehel, nem hegyi levegő. Petróleum I Petróleum és megint petróleum ! Milyen kapkodás van levegő után, amikor a hajó ismét a magasba száll. Tíz nap:g voituuk utón. Nem tud uk, hová megyünk, „a halálba, vagy a győzelembe. Töb­bet magam sem tudok,“ — mondta a parano- nokunk. Több más tengeralattjáróval indultunk el. Kezdetben együtt haladtuuk, később elváltunk egy­mástól. Az „U. 15“-öt nem láttuk többé, el­pusztult az ellenség előtt. Végig haladtunk az egész angol parton. Időnként < viz alatt. Hat órai munka és hat órai alvás. Tíz napon ke­resztül. Komnndó az nincs. Az ember nem hall mást, mint lármát. Olyan az ember, mintha siket­néma volna. A szemükkel hallottunk, a kezünkkel és lábunkkal beszéltünk. A hogy jól esik. Egy könnyed rugós ezt jelenti: „Te vigyázz 1 Oda nézz 1 A matróz mondani akar valamit.“ Pokoli sok munka van, főleg olyankor, ha a hajó viz alatt mén. Mindenkinek a helyéu kell lennie. így ment ez napokén át. M jJ lent, majd fent. Ez volt az egyetlen változatosság. Neba-néhu egy kis szenzáció is volt I Mindegy isüuk cl hagy­hatta egy pillanatra a helyét és rövid pillantást vethetett a periskop on át. Ee volt életem legszebb látványa! Oid'eut, mint békés bárány-csorda, he­vert egy angol hajóraj. Gondtalanul pihentek, mintha nem is volna a világon páncélba bujtatott német tengeti farkas. Két óráig állt ink itt előérsként a viz alatt. Könnyen lehozhaitunk volna magunkhoz egy mgy páncélost. De nem szabadott; patiull voltunk. Ha­jónknak tovább kellett mennie. Hogy érezhette magát parancsnokunk ? 0!y közel az ellenséghez, tr.cg sem dolgozni 1 . . . kolerásbe-teg nem használt ugyan, de a la­kásból, házból való. Veszedelmes az is, a mi sok ember kezén fordul meg, {»I, piaci, korcsmái, kávéházi evő s íróeszközök, to­vábbá bepiszkolódott pénz stb. 4. A kolera leginkább arra ragad át, aki a beteggel vagy holmijával bánik és mosatlan kézzel eszik, iszik vagy mosat- lan kézbe fogott tárgygyal (dohányzó-, iró- vagy egyéb eszközzel) nyúl a szájához. 5. Igen sokan betegedhetnek meg ak­kor. ha a kolerásbeteg üreléke, hínyadéka vagy szennyes mosdóvize kútba, forrásba, folyóvízbe vagy egyéb ivóvízbe jut, amelyet sokan használnak. 6. Leginkább az betegszik meg kolerá­ban aki gyomrát romlott (soká állott) ele­dellel, nyers zöldséggel (pl. ugorkával, sa­látával, hagymával), gyümölcscsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát és lakását tisztát- lanul tartja és zsúfoltan, azaz sokadmagával szűkén lakik. 7. A kolerától megóvhatja magát az ember: ha nem látott kolerás beteget; ha nem jár összejövetelre (halotti torra, vásárra stb.; ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vízzel, szap­pannal mossa; ha csupán frissen főzött vagy sütött eledtdlel él és evő- s ivóes/Jcözeit forró, lu- gosvizben mossa, a kolera-fertőzésre gyanús vízből származó halat pedig forró vízben bontja és mossa meg; ha ivásra olyan vizet használ, ame­lyet feifonaltak, aztán lehűtöttek és ha az eltelt eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja; ha evésben, ivásban mértékletes és gyo­morrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tar­tózkodik ; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén la­kását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gon­doskodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hogy olt végezze szükségét az egész háznép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a bélürülék sza­naszét szivárog (kútba, folyóvízbe) vagy ha kutya, tyuk vagy egyéb háziállat szét­hordja. 8. A kolerás, úgyszintén a gyanús be­teget az elöljáróságnál mennél előbb kell jelenteni. 9. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyó- gyittatni. Mindezt leghelyesebben a kórház­ban tehetjük. 10. A kolerásbeteg — ha csak te­heti — edényben ürítsen. Bélürülékét, há- nyadékát, mosdó s mosóvizet ártalmat­lanná kell tenni (fertőtleníteni úgy, hogy ugyanannyi oltott moszet öntsenek hozzá vagy más szert, amelyet az orvos fertőtlení­tésre rendel. 11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék, kezét szappannal s vízzel s aztán ecettel mossa, száját (naponta többször ecetes vízzel öblintse és ne egyék és ne igyék a beteg szobájában. Tanácsos a kolerás szobájában kü­szöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni. H I R E K. A nagybányai menekülök Az „Est“ cimü lap október G-iki számában a következőket Írja a nagybányai menekülőkről: „Ma délelőtt érkezett Budapestre a nagybányai menekültek egy csoportja is. a kik nem igen tudják megmondani, miért me­nekülnek, ellenségnek még hire sincs, azt mondják, hogy azért menekülnek, mert min­denki menekül. Tegnap reggel hagyták el Nagybányát, a hol Smaregla Mihály rendőr­kapitány és Makray Mihály polgármester falragaszok utján figyelmeztette a lakosságot, hogy nincs baj és egyelőre nincs veszede­lem. A nagybányaiaknak azonban ez már nem használt, és látván, hogy a máramaros- szigetiek is elhagyják otthonukat, ők is el­menekültek. Így tart ez egész délelőtt, va­lamennyi vonattal érkeznek összetört utasok, a kik valahonnan a veszélyeztetett vidékekről indullak el.“ Azt hiszem, hogy felesleges ecsetelnünk, hogy a nagybányaiak menekülése közsé­günkben is érthető consternátiót keltett, a mennyiben azok egy tiagyrésze községün­kön keresztül vonult s így természetesen községünkből is már többen menekülésre gondoltak. llogy ez itten meg nem történt és hogy senki a községet el nem hagyta ez egyedül és kizárólag Jeszenszky Béla hivatalvezető tb. főszolgabíró erélyes fellépésének kö­szönhető. Hisszük és reméljük hogy a mene­külésre itten egyáltalaban nem is lesz szük­ség, a mennyiben a miniszterelnök sajtó osztálya által kiadott távirati értesíté­sek szerint rövid időn beiül az ország telje­sen mentesítve lesz az oroszoktól. Az ál- és rémhírek terjesztése. Közsé­günkben is nagyon sok az álüirek terjesztői. Mindazoknak figyelmébe ajánljuk a iu. kir. Belügyminiszternek e tárgyban kiadóit és lapunk vezető cikkében közölt rendeletét cs fölkérünk mindenkit, a ki ilyen „vészmadár“ híreszteléseiről tudomást szerez, jelentse fel azonnal a közigazgatási hatósághoz, hogy kellő elbánásban részesüljön. Államsegély kiutalás. A hadbavonuiiak családjai állami segélyezése megkezdődött, a kir. pénzügyi számvevőség a munkálatokat befejezve az egyes járások és városok ré­szére kiutalta a december végéig esedékes segélyösszeget, mely az alábbiak szerint osz­lik meg. A nagykárolyi járásnak 210,253 ko­rona, s mátészalkainak 276,060 kor., a fe­hérgyarmatinak 200,934 kor, a csengetinek 189,864 kor., as erdődinek 122,516 kor, a szinérváraijainak 103,402 kor., az avasinalc 30,094 kor., a nagybányainak 304,642 kor., a nagysomkutinak 169,391 kor., a szatmá­rinak 152,455 korona, Nagykároly városnak 84,564 kor., Nagylánya városnak 57,220 kor., Felsőbánya városnak 27,850 kor., az állami alkalmazottaknak 963 korona utal­tatott ki. Kórház Pribékfalván. Mint értesülünk Teleki Pál gróf a pribékfalvi kastélyt 50 be­teg részére berendezle, ahol is 10 tisztet és 40 a legénységi állományhoz tartozó sebe­sültet fog elhelyezni s ellátásukról saját költségén gondoskodni. A nemes ur ezen tette dicséretre nam szorul. Országos állatvásárok vármegyénkben. Október 15-én Érendréden ; 19 én Csenge-

Next

/
Thumbnails
Contents