Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-11 / 41. szám

október 11.

(töVARTIDÜ

2

sósnál kevesebbet három szántásba. Egész jövőnk szempontjából nagyon fontos dolog, hogy jövőre a rendesnél is nagyobb bevetett területen nagy búzatermésünk legyen. Különösen a kukorica, burgonya, répaíölde- ket csak egyszer szántsuk, s apróra elboro- i wlva vessük be. A gyengébb talaj művelést pedig pótoljuk dusabb sztiperfoszfálozással, ’ifiéit ha ezt elmulasztjuk leírni, akkor a gyengén müveit talajokon igazán nem várhatunk nagy termést, Szórjunk ki kát. holdanként 200 —250 kg. szuperfoszfátot ha lehet a vetőszántás előtt, ha pedig eddig nem kaphatjuk meg a szuperfoszfátot, a mi a mostani nehézkes vasúti forgalom mellett könnyen lehetséges, szórjuk rá azt a már kikelt vetésre október-november hónapokban, sőt akár (élen is hőinentes időben, mert számtalan kísérlet bizonyítja, hogy a vízben könnyen oldható foszforsavat tartalmazó szuperfoszfát felültrágyázás őseién is, különösen a csak tavasszal bokrosodó búzánál ép oly termésfokozó hatással bir, mintha vetés előtt szórtuk volna ki.

Tudnivalók a koleráról.

1. A kolera hasmenéssel, hányással, görcscsel és gyors elgyengüléssel jár.

2. A kolera nagyon ragadós betegség; csirája (ragálya) a beteg bélürülókében és hányadékábau van.

3. Átragadhat az egészségesre mindarról, ami a kolerás bélürülékével vagy hánya- dékával bepiszkolódott és pedig különösen :

a betegről, ápolójáról, ruha-, fehér- s ágyneműjéről, evő-, ivó- eszközeiről s edényeiről, ételéről, italáról.

Veszedelmes az a holmi is, amelyet a

vin semmit I Csali egyet tudtunk : vagy győzni, Vagy meghalni! Nem nagyon kényelmes ügy ogy ilyen dióhéjban lenni. A legénységi terem semmiesetre sem táncterein és a levegő, amit az ember belehel, nem hegyi levegő. Petróleum I Petróleum és megint petróleum ! Milyen kapkodás van levegő után, amikor a hajó ismét a magasba száll.

Tíz nap:g voituuk utón. Nem tud uk, hová megyünk, „a halálba, vagy a győzelembe. Többet magam sem tudok,“ — mondta a parano- nokunk. Több más tengeralattjáróval indultunk el. Kezdetben együtt haladtuuk, később elváltunk egymástól. Az „U. 15“-öt nem láttuk többé, elpusztult az ellenség előtt. Végig haladtunk az egész angol parton. Időnként < viz alatt. Hat órai munka és hat órai alvás. Tíz napon keresztül. Komnndó az nincs. Az ember nem hall mást, mint lármát. Olyan az ember, mintha siketnéma volna. A szemükkel hallottunk, a kezünkkel és lábunkkal beszéltünk. A hogy jól esik. Egy könnyed rugós ezt jelenti: „Te vigyázz 1 Oda nézz 1 A matróz mondani akar valamit.“ Pokoli sok munka van, főleg olyankor, ha a hajó viz alatt mén. Mindenkinek a helyéu kell lennie.

így ment ez napokén át. M jJ lent, majd fent. Ez volt az egyetlen változatosság. Neba-néhu egy kis szenzáció is volt I Mindegy isüuk cl hagyhatta egy pillanatra a helyét és rövid pillantást vethetett a periskop on át. Ee volt életem legszebb látványa! Oid'eut, mint békés bárány-csorda, hevert egy angol hajóraj. Gondtalanul pihentek, mintha nem is volna a világon páncélba bujtatott német tengeti farkas.

Két óráig állt ink itt előérsként a viz alatt. Könnyen lehozhaitunk volna magunkhoz egy mgy páncélost. De nem szabadott; patiull voltunk. Hajónknak tovább kellett mennie. Hogy érezhette magát parancsnokunk ? 0!y közel az ellenséghez, tr.cg sem dolgozni 1 . . .

kolerásbe-teg nem használt ugyan, de a lakásból, házból való. Veszedelmes az is, a mi sok ember kezén fordul meg, {»I, piaci, korcsmái, kávéházi evő s íróeszközök, továbbá bepiszkolódott pénz stb.

4. A kolera leginkább arra ragad át, aki a beteggel vagy holmijával bánik és mosatlan kézzel eszik, iszik vagy mosat- lan kézbe fogott tárgygyal (dohányzó-, iró- vagy egyéb eszközzel) nyúl a szájához.

5. Igen sokan betegedhetnek meg akkor. ha a kolerásbeteg üreléke, hínyadéka vagy szennyes mosdóvize kútba, forrásba, folyóvízbe vagy egyéb ivóvízbe jut, amelyet sokan használnak.

6. Leginkább az betegszik meg kolerában aki gyomrát romlott (soká állott) eledellel, nyers zöldséggel (pl. ugorkával, salátával, hagymával), gyümölcscsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát és lakását tisztát- lanul tartja és zsúfoltan, azaz sokadmagával szűkén lakik.

7. A kolerától megóvhatja magát az ember:

ha nem látott kolerás beteget;

ha nem jár összejövetelre (halotti torra, vásárra stb.;

ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vízzel, szappannal mossa;

ha csupán frissen főzött vagy sütött eledtdlel él és evő- s ivóes/Jcözeit forró, lu- gosvizben mossa, a kolera-fertőzésre gyanús vízből származó halat pedig forró vízben bontja és mossa meg;

ha ivásra olyan vizet használ, amelyet feifonaltak, aztán lehűtöttek és ha az eltelt eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja;

ha evésben, ivásban mértékletes és gyomorrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tartózkodik ;

ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondoskodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hogy olt végezze szükségét az egész háznép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a bélürülék szanaszét szivárog (kútba, folyóvízbe) vagy ha kutya, tyuk vagy egyéb háziállat széthordja.

8. A kolerás, úgyszintén a gyanús beteget az elöljáróságnál mennél előbb kell jelenteni.

9. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyó- gyittatni. Mindezt leghelyesebben a kórházban tehetjük.

10. A kolerásbeteg — ha csak teheti — edényben ürítsen. Bélürülékét, há- nyadékát, mosdó s mosóvizet ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni úgy, hogy ugyanannyi oltott moszet öntsenek hozzá vagy más szert, amelyet az orvos fertőtlenítésre rendel.

11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék, kezét szappannal s vízzel s aztán ecettel mossa, száját (naponta többször ecetes vízzel öblintse és ne egyék és ne igyék a beteg szobájában.

Tanácsos a kolerás szobájában küszöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni.

H I R E K.

A nagybányai menekülök Az „Est“ cimü lap október G-iki számában a következőket Írja a nagybányai menekülőkről:

„Ma délelőtt érkezett Budapestre a nagybányai menekültek egy csoportja is. a kik nem igen tudják megmondani, miért menekülnek, ellenségnek még hire sincs, azt mondják, hogy azért menekülnek, mert mindenki menekül. Tegnap reggel hagyták el Nagybányát, a hol Smaregla Mihály rendőrkapitány és Makray Mihály polgármester falragaszok utján figyelmeztette a lakosságot, hogy nincs baj és egyelőre nincs veszedelem. A nagybányaiaknak azonban ez már nem használt, és látván, hogy a máramaros- szigetiek is elhagyják otthonukat, ők is elmenekültek. Így tart ez egész délelőtt, valamennyi vonattal érkeznek összetört utasok, a kik valahonnan a veszélyeztetett vidékekről indullak el.“

Azt hiszem, hogy felesleges ecsetelnünk, hogy a nagybányaiak menekülése községünkben is érthető consternátiót keltett, a mennyiben azok egy tiagyrésze községünkön keresztül vonult s így természetesen községünkből is már többen menekülésre gondoltak.

llogy ez itten meg nem történt és hogy senki a községet el nem hagyta ez egyedül és kizárólag Jeszenszky Béla hivatalvezető tb. főszolgabíró erélyes fellépésének köszönhető.

Hisszük és reméljük hogy a menekülésre itten egyáltalaban nem is lesz szükség, a mennyiben a miniszterelnök sajtó osztálya által kiadott távirati értesítések szerint rövid időn beiül az ország teljesen mentesítve lesz az oroszoktól.

Az ál- és rémhírek terjesztése. Községünkben is nagyon sok az álüirek terjesztői. Mindazoknak figyelmébe ajánljuk a iu. kir. Belügyminiszternek e tárgyban kiadóit és lapunk vezető cikkében közölt rendeletét cs fölkérünk mindenkit, a ki ilyen „vészmadár“ híreszteléseiről tudomást szerez, jelentse fel azonnal a közigazgatási hatósághoz, hogy kellő elbánásban részesüljön.

Államsegély kiutalás. A hadbavonuiiak családjai állami segélyezése megkezdődött, a kir. pénzügyi számvevőség a munkálatokat befejezve az egyes járások és városok részére kiutalta a december végéig esedékes segélyösszeget, mely az alábbiak szerint oszlik meg. A nagykárolyi járásnak 210,253 korona, s mátészalkainak 276,060 kor., a fehérgyarmatinak 200,934 kor, a csengetinek 189,864 kor., as erdődinek 122,516 kor, a szinérváraijainak 103,402 kor., az avasinalc 30,094 kor., a nagybányainak 304,642 kor., a nagysomkutinak 169,391 kor., a szatmárinak 152,455 korona, Nagykároly városnak 84,564 kor., Nagylánya városnak 57,220 kor., Felsőbánya városnak 27,850 kor., az állami alkalmazottaknak 963 korona utaltatott ki.

Kórház Pribékfalván. Mint értesülünk Teleki Pál gróf a pribékfalvi kastélyt 50 beteg részére berendezle, ahol is 10 tisztet és 40 a legénységi állományhoz tartozó sebesültet fog elhelyezni s ellátásukról saját költségén gondoskodni. A nemes ur ezen tette dicséretre nam szorul.

Országos állatvásárok vármegyénkben. Október 15-én Érendréden ; 19 én Csenge-