Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-26 / 30. szám

Nagysomkut, 19)4. juüus 26.

30-ik szám

Xil. évfolyam.

KÖZfcRDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

EHriif (éil ár:

Égé» év'« . i 8 K Megy«d évi* . , I X

Fél évre .... 4 K Egyes seám ára 20 (lilét

Pártoljuk a magyarfürdőket!

Irta: Dr. Vámossy Zoltán egyet. rend. tanár.

Hogy a jelenlegi mos toka viszonyok között is mit jelent egy fürdőévad az ország gazdasági mérlegében, azt a következő elég szerény és reális átlag számítás mutatja 1911-ben aránylag jó idényünk volt és hazánk fürdőit 1/5.957 belföldi, 19 40t kül- iöldi állandó vendég, ezenfelül 147.987 lutó- vemJég (3 napnál tovább nem időző) kérésié fel, tehát összesen 323.944. Ugyanekkor körülbelül ugyanennyi magyar fürdővendég lehetett csupán az ausztriai fürdőhelyeken, mert 1907-ben 202.533 többnyire állandó magyar vendéget tudtunk a/, osztrák lürdőlistákbój összeszedni. Mar most feltételezve, hogy min den állandó vendég lakására, ellátásra, orvosra, fürdőre és szórakozásra naponta 1 koronát költ 30 napon át, a futóvemlégeket számítsuk csali fejeként 10 koronával, az összes vendégek oda-vissza utazását lejenként 20 koronával, postaforgalmunkat 2 koronával, leheráruforgaliiiunkat, főleg a kereskedők növeked tt áruforgalmát beleértve fejenként 10 koronával, s fogalmat alkothatunk magunknak a fürdők gazdasági jelentőségéről.

1911-ben a magyar fürdők által megforgatott milliók a következők :

175.957 belföldi állandó vendég á 300 kor. zz 52,787.100 kor. 19.404 külföldi áiFttszerkes-ítfl: Dr. Olmavizkj Viktor.

Felelős szerkesztő : Darn* Hen6,

Iandó vendég á 300 kor. — 5 821.200 kor. 147.987 fut. vendég á 10 kor. zr 1.479.870 kor. 323.914 összes vendég után vasúti és személyáru forgalom, posta-távirda a 32 K — 10.306.208 K. Összesen— 70,454,378 KE hatalmas összeg itthon forog meg, terjesztve a jólétet és kultúrát, — mert hiszen c kettő együtt jár — éppen többnyire oly vidéken, ahol a fold nem nagylelkű és a nép szegény és elmaradóit. Hogy ennek csak 7 7„-a csörgedez idegen országokból felénk, annak íeierészben megmásithallan okai vannak, minthogy messze esünk a Nyugattól, a nagy turista forgalomtól, hogy nyelvünket nem értik; de jó részben tehetnénk is róla, ha volna a verseny felvevéséhez vágott dohányunk s ha — mint most gondolom — nem a finnyás nyugateurópait lesnénk, hanem az ébiedő .keletre vetnék magukat fürdőink.

De ha e 7%-kal szembeállítjuk azt az összeget, amit honfitársaink künt fürdóznek el, egyenesen meg kell, hogy döbbenjünk. Hiszen vannak itt is mentő és sokat megmagyarázó motívumok az idegenbejárás és látni, tapasztalni vágyás, nyelvgyakorlas, itthon el nem érhető gyógyszükséglet: de ezt a pazarlást, ezt a pénzkidobást egy ilyen szegény ország népének életében semmi sem magyarázza meg, csak átekszerü bizalmatlansága saját é fékeiben, kishitűsége nemzeti I jövőjében, melyért áldozatot hozni nem tud.

s*erke»i«»ég ét kiadóhivatal. Nagytomkut,Teleki-tér 484 Telefon szám 2.

MEGJELKNIH »IIKDEY VASÁRNAP

Hiszen csak az 1907-ben a küllőid egy országába kiszórt milliók már passzívra billentik mérlegünket, ha meggondoljuk, hogy éppen a módosabb honfitársaink tették ki azt a töbSj mint 200.000 ausztriai fürdővendéget 1

Honnan várják hát a magyar fürdők a pártolást a segítséget ? Csakis onnan, ahol ez ország és e nép minden baját és javát meglátni és intézni kell: a törvényhozástól, melynek kötelessége kellő kedvezményekkel, a hitelképesség megteremtésével a lürdők vállalkozási kedvét befogadó képességét növelni úgy, mint a hogy gondja van iparunk és mezőgazdaságunk szerintünk is helyes istá- polására s ahogy azt a nyug tti államok már évszázadok óta megcselekszik.

De még e sokat áhított segély, a lürdö- ügy országos rendezése sem elég s magában mit sem ér azok lelkes segítsége es ha- hazafias kötelességteljesitése nélkül, akiknek szava parancsszerüleg intézi a fürdőzők és gyógyfürdők sorsát egyaránt, akinek intésére a bizóbetegek serege ott fog gyógyulást keresni, ahol ók akarják : értem ezalatt hazánk orvosait. Hogy csakis ott akarják, ahol betegeik meggyőződésük szerint azt meg is találhatják, az lelkiismereti szent kötelességük, De kérdem, nem találnak-e már majdnem minden bajra jó. sör jobb forrást és fürdőt itthon, mint külföldön és nem válogathat e itthon is a szerény, a közepes és tiagyigéA IŐVARVIDEK“ TÁRCÁJA•a

Örök szépség.

Andrem- da kilépett a rózsa venyigés fürdőből* R b zmganői már varakoztak ra a medence szélén s m.közben liüomtcstét illatos kendőkkel dörzsöl- getlék, elárasztották bókkal és hízelgést kkel.

— Valamely erdei najád, lehetet a szüléd, — duruzsolta a fülébe, a terebélyes Lavinia, — a tested azért nőtt föl ilv sudárrá, mint a pá ina. Már h ted éve, hogy férjhez mentél, s ragyogó és kívánatos vagy, mint egy harmadnapos asszony.

— Az istenek, ha alát- kiüthetnének most a magassgbíl, vételkednének, hogy melyik ölelj.m meg először. Ez az alak, s ez a rózsás száj, az olimposzik lakomájára termett.

Így a második nap.

— Nehogy éjjelente nyitva felejtsd az ablakodat, — Suttog — a harmadik cselédje. — Még megejrhetno valamely Isten vágya.

— Vagy megverne fekete szemmel egy féltékeny istennő.

Andromeda mosolyra nyílt szájjal hallgatta a csacska be izédet. Kísérteties éjszakákon, csakugyan voltak olyan aggodalmai, hogy valamely isten rá

fog hajolni a moszolyája fölé, s gyönyörű száját, amely üde volt és illatos, mint egy filial és Iris- sen ket.étép tt virág kelyhe, el fogja árasztani csókjaival.

Mert szép volt. Nemcsak Jeruzsálemben volt nagy hite, ahol megikad„ a fői g »lom, ha gyalog- I hinten, fegyveres szolgák.ól kísérve, átvmult a j piacon, hanem messze Tiberiasz és Cézárca kőfalain túl is, — sőt már R muban is emlegették ahonnan fejletlen gyermeklány Korában került még el. Mint a felesége, Aeliusz Rtífusznak, akit mint tej hatalmú polgaii kormányzó uralkodott Jeruzsálem fölött, — s kérlelhetetlen szigorúsággal szedte be az adót, inkább gyűlöletben lett vo;ua része, mint szeietfctben, de sugárzó szépsége, dicsfénynyel övezte körül az alakját, a leigazolt népek képzeletében.

AnAronaedának nevezték, nem a lánynevén, vagy a férje jóvoltából, hanem egy rajongó görög filozófus szólította először is, mert végzetesen hasonlított Andromcdrra, az etiopiai király lányára) akit Perzeusz hősi ssége mentett meg a szörnyeteg | hatalmából. Ahogy az a római kőképeken és fal- i festményeke í bőségesen látható. S most is, mig habtestéről alapéi me czett a fürdő langyos harmat- vize, s míg szolgálói törülhették üde és iPatos testét. olyan volt egészen, mint a keleti mesék királylánya.

— Chloé, — hozd a fésűimet, adta ki a parancsot az úrnő.

A rab zolgalány sietve engedelmeskedett. S Andromeda, inig teveszőrből szőtt fürdőköpenybe burkolódzva, fázósan kuporodott az egyiptomi pam lagra, s hallgatta a szökőkút álmodozva esobugó vizét, most egészen oyan volt, mi it a szikla peremén guggoló szűz, amint reménytelenül vár, u sejtelmes szabaditóra.

A nap már magasan járt a perisztil kéldö boltozata fö ött, de Andromeda még mind g nem készült el. Egyáltalában egész Dap nem tett mast, mint öltözködött, vagy fürdőben ült, illatos babi- !o ;iai olajjal kenegeite habfehér botét m g ficio- mabbá vagy a haját fésültette magas torony csigákba kisír ve, ahogy különös egyiptomi szotro- | kon látta egyszer. Vagy a tükör előtt tánc li, meghitt magáuosságban, ruhátlanul, — ahogy görög énekesnőktől tai u.ta t i gyerintkleöny korában, még Rómában. Vagy \ir.iggal megkoszorúzott testéi, megmutatta bizalmisabb rabszolganőinek, hogy hallgassa azoknak áradozó dicséretét, s megfürödjék a bőre, a szép és kabitó szavak m.monto özönében.

Mert tudott gyönyftrkí cl ü a saját s-épség.- ben s m jdnem szerelmes volt önön testébe.

11a egy rabszolganőt korbácsoltak meg nz erg szto!ób..n (többnyire nem az ő szeszélyéből, hanem a férje szigorú és ' egyetlen hivatalnok volt,)