Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-28 / 26. szám

junius 28. 2 községi társul is csak olyan kifogástalan hi­telű ipari céggel történjék, amely teljes egyéni megbízhatósága mellett nem zárkózik el olyan korrektivmnok alkalmazása elől sem, amelyeket az ilyen vegyes jellegű gazdasági vállalkozás a közérdek szempontjából ese­tenként megkíván. Pályázat posta- távírda gyakornokjelölti állásokra. A m. kir. posta-, távírda és távbeszélő­nél gyakornokjelölti állásokra ezennel pályá­zat hirdettelik. Ezen állásokra csakis azok az ifjak pá­lyázhatnak, akik főiskolát, középiskolát, vagy ezekkel egyenrangú más tanintézetet sikere­sen elvégezték, 18-ik életévüket már betöl­tötték, 25-ik életévüket azonban még meg nem haladták, továbbá magyar állampolgárok. A fölvételnél előnyben részesülnek azok, akik jogvégzettséggel bírnak. Ezen feltételeken kivül a pályázók köz­ségi, erkölcsi bizonyitványnyal fedheti n elő­életüket, közhatósági orvosi bizonyitvány­nyal pedig ép- egészséges, a posta-távinla és távbeszélő szolgálat minden ágának (éjjeli, mozgóposta stb. szolgálat) elvégzésére testi­leg is alkalmas voltukat igazolni tartoznak. Továbbá azok, kik a fő- vagy középiskolát az 1913—1914-iki tanévet megelőzőleg vé­gezték, tartoznak hiteles módon azt is iga­zolni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglalatoskodtak. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók elöljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró, vagy polgármester utján folyó évi julius hó 15-ig ahhoz képest, hogy a pályázók hol óhajtanak alkalmazást nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozso­nyi, soproni, temesvári, vagy a zagrebi posta- és távírda igazgatósághoz nyújtsák be. Ezen kivül folyó évi július hó 20-áig az illető posta- és távirdaigazgatóság vezető­jénél személyesen is jelentkezni tartoznak oly célból, hogy gyakornokjelölti állásra való alkalmas voltukról már előzőleg meggyőződni lehessen. A kitűzött határidő után elkésve beér­kező vagy hiányosan felszerelt, s általában azon pályázók folyamodványai, akik julius hó 20-ig az illető posta- és távirdaigazgató- ságnál személyesen nem jelentkeznek tár­gyalás mellőzésével vissza lógnak utasittatni. A fölfogadott posta- és távirdagyakornok jelöltek fogadalmat tesznek, félhavi részle­tekben utólagosan esedékes évi 800 K. se­gélydijat kapnak és a kővetkező feltételek mellett lépnek szolgálatba. 1. Állásukat az illetékes posta- és távir­daigazgatóság által megállapítandó napon el­foglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta- és távirda'gazga- tóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alá tartoznak a pos a- távirda és távbeszélő kezelést gyakorlatilag elsajátítani és ott reudes szolgálatot teljesíteni. 3. 1315. évi szeptember hó 1-én saját költségükön Budapestre, illetve Zagrebba fog­nak áthelyeztetni a posta- és távirda tisztképző tanfolyam hallgatására. 4. A posta- és távirda tisztképző tanfo- yam tartama alatt, mint annak rendes hall­KŐVÁRVIDftK gátéi, a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat és a megálla­pított behatási dijat fizetni kötelesek. 5. Segélydijaik élvezetében a tanfolyam 10 hóra terjedő tartama alatt is megmarad­nak, de ennek fejében a tanfolyam székhe­lyén levő posta- és távirdaigazgatóság ren­delkezése szerint, a délelőtti órákban gya­korlati szolgálatot tenni tartoznak 6. Akik ezen feltételeknek eleget nem tesznek, vagy akiknek magaviseleté, szor­galma, vagy megbízhatósága ellen kifogás merül fel, valamint azok is, akik a posta- és távirda szolgálatra más okok miatt alkal­matlanoknak találtalak, a szolgálat alól min­den további igény nélkül, egyszerűen fel­mentetnek. 7. Viszont azok, akik gyakorlati alkal­maztatásuk alatt teljesen beválnak, a pos‘a- cs távirdatisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése és a posla- és lávirdatiszti alap­vizsga sikeres letétele után posta- és távírda- gyakornokká neveztetnek ki, a posla- és távirdakezelési személyzet illetményszabály­zatában megállapított évi 1200 korona se gély díjjal. A posta- és táviról:.tiszti szakvizsga si­keres letétele után pedig minósiiltséget sze­reznek posta- és lávirdatiszti, illetve a jog- végzettséggel bírók megfelelő közigazgatási gyakorlat után posta- és távirda fogalmazói állásokra. Budapest, 1914. junius hó 6 án. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. H 1 ti E K. Tisztujitás. Nagysomkut nagyközség e hó 30-án délelőtt 11 órakor tartja meg j tisztújító közgyűlését a községháza tanács­termében. A közigazgatási reform. Három törvény- javaslatot nyújtott be a belügyminiszter a képviselőházban. Az első javaslat kimondja, hogy az ösz- szes vármegyei közigazgatási alkalmazottakat kinevezik: az V. és VI. fizetési osztályba tartozókat (alispán, főjegyző) a király, a töb­bieket a belügyminiszter. A második javaslat az alkalmazottak vi­szonyairól szól. Nevezetes az, hogy az egyes minisztériumokban a fogalmazói és segédfo­galmazói állásokat fokozatosan beszüntetik, ellenben jogi képesítésű külső tisztviselőket lehet a központba berendelni. Uj tisztség lesz a másodfőjegyzői állás. A vármegyei közigazgatásról szóló har­madik javaslat érintetlenül hagyja a várme­gyék területét és székhelyeiket. Érintetlen marad a törvényhatósági bizottság szerve­zete ; de a községi és egyéb helyiérdekű ügyeket kiveszi hatásköréből és egy uj ön- kormányzati testületre, a járási bizottságra bízza. Ez a főszolgabírói elnöklete alatt rész­ben tisztviselőkből, részben a közgyűlés által választott tagokból áll. Választott elem túl­súlya biztosítva van. A közigazga'ási bizott­ság gócpontja lesz az önkormányzati tevé­kenységnek ; a választolt tagok száma 24 lesz. A vármegye felírást joga is megmarad s ezt választott táblabirája utján gyakorolja. A ja­vaslat szükebbre szorítja a miniszteri jóvá­hagyást is, ami szabaddá teszi a megye mozgását, de a központot is sok fölösleges irkálásiól mentesiti. A főispán jogállása meg­marad; a vármegyei közigazgatás vezetője jövőre is az alispán lesz, A szatmári rendörtisztviselöi országos kongresszus alkalmául a krongresszus tagjai átrándulnak Nagybányára is. A kirándulás programmját következően állapították meg: A kirándulók junius 29-én, a délelőtti vonat­tal érkeznek. A város nevezetességeinek meg­szemlélése után déli 1 órakor közebéd lesz a Széchényi-ligelben. Délután a fernezelyi kohómüvek megtekintése, este pedig fél 9 órakor az István-szálló színháztermében hang­verseny őzzel a műsorral: A daiegyesület előadja Erkel Ferenc Faluvégén c. dalát. 2. a) Carmen Habauer D. Előadják dr. Ambrózy Súndotné Bcndiner Nándor kíséretével, b) Carmen Lcquedika. 3. Liszt Ferenc Magyar PJiantasia. Előadja Faragó Ibolyka 4. Carmen nagy kettőse. Előadják dr. Ambrózy Sándorné és Katz István. 5. Elvennélek . . . Férfi kar Erkel Ferenciül, énekli a dalegyesület. 6. Részlet Puccini „Pillangó kisasszony“ ciniü operából. Énekli dr. Fekete Dezsőné; zongo­rán kiséli Bendiner Nándor. A hangverseny fele jövedelmo a nagybányai jótékony nőegy­leté lesz. Jegyeket elő lehet jegyezni a róm. katli. plébánián. Páholy 10—12 kor. Földszint 3, 2, 1 K 60. Balesetek a Szamesvölgyi vonalán. A f. hó 12-én délután a szilágycsehi vasúti állomáson Szondi István fütőK amidőn a moz­dony megfordításánál segédkezeit, vigyázat­lansága folytán bele esett a forgató korong medencéjébe. Bal felső kara eltörött. — 14-én délután 2 órakor a sülelmedi vasúti állomá­son történt végzetes baleset. Amidőn Szi- Iágycseh felől a vonat a sülelmedi állomásra befutott, Bálint József fékező a vonatról le- ugorva a legközelebbi sínpár közé állott^ hogy a vonattal hozott teherkocsik szétosz­tása iránt intézkedjék. Nem vette észre, hogy ugyanarra a sínpárra a mozdony a Kolozs­vár felől jött vonattal hozott két teherkocsit dobott, amelyek teljes sebességgel közeledtek felé. A tőle nem messze állók kiáltották Bálintnak, hogy ugorjék félre, de a tolatás zajában a figyelmeztetést nem vette észre s így az első kocsi elütötte és pedig oly sze­rencsétlenül, hogy a bal lába fejét a ke­rekek tőből összeroncsolták. A szeiencsét- lenül járt fékezőt, kinek életben maradáshoz kevés a remény, beszállították a nagybányai városi kórházba. Az istálló és műtrágyázás együttes ha­tása a cukorrépára. A cukorrépát még ezelőtt tiz évvel is általában az istálló trágyázás utáni harmadik-negyedik évben vetették, azon tévhitből kiindulva, hogy a friss istálló trágya csökkenti a répa minőségét, illetőleg annak cukortartalmát. Újabb tapasztalatok szerint azonban bebizonyult, hogy a mérsékelt meny- nyiségü friss, félérett istálló trágya egyálta­lában nem rontja a cukorrépa minőségét, ellenben oly nagy mértékben és oly jövedel- mezőleg fokozza annak termését, hogy a cukorrépa a friss istálló trágyázás legjobb hasznosítójának tekintendő. Ehhez járult az országos növénytermelési kísérleti állomás azon tapasztalata, hogy a cukorrépa legjö­vedelmezőbb trágyázást módjának a friss istállótrágyázás és a szuperfoszfáttal való sor- batrágyázás együttes alkalmazása mutatkozik. Hazánk egyik kiváló gazdája, a Békés­megyében gazdálkodó Váradi Szabó János, 1913-ban számos ilyen együttes trágyázási kísérletet végzett. Az istálló trágya egy ré­szét amerikai trágya szóró kocsival szóratta el, mely azt oly egyenletesen osztotta szét, hogy azt ily tökéletesen szétosztva eltoregetni

Next

/
Thumbnails
Contents