Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-26 / 4. szám
január 26. 2 Mezőgazdasági közigazgatás. Hét-nyolo évvel ezelőtt erőteljes mozgalmat indított a magyar gazdaközönség abban a tekintetben, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet ügye végre rendeztessék. sőt annyira volt már a dolog, hogy a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat is kidolgoztatott B e r n á t h István és R u b i- nak Gyüla, a magyar gazdatársadalom két kiváló képviselője által. Sajnos, a törvényjavaslatból mai napig sem lett törvény és a magyar mezőgazdaság művelői ma is szétszórtan, csupán a társadalmi téren szolgálhatják saját érdekeiket és az évekkel ezelőtt nagy port felvert kamarák létesítésének kérdése immár a feledés fátylával készül leboritódni. Nem kutatjuk, hogy e kérdésben nem-e éppen a gazdatársadalom megoszlása volt az oka annak, hogy ama nagyjelontőségü törvényjavaslat sorsa mai napig is eldöntetlon maradt, meg kell állapitanunk azonban azt, hogy az évekkel ezelőtt nagy port felveit viták és a kamarák létesítése ügyében megindított kezdeményezések ha nem is arattak mindenben diadalt, de n3gy hasznára voltak a magyar gazdaközönségnek abban a tekintetben, hogy végre a törvényhozás is belátta, hogy a gazdaközönsóg szervezkedése és érdekeinek iatápolása terén törvényhozási utón is cselekedni kell, hogy ennek a felbuzdulásnak az eredménye lett az 1912. évi XXIII. t.-c., mely a magy. kir. gazdasági felügyelőket állítja sorompóba, a mezőgazdasági közigazgatás szolgálatában. Az uj törvény folyó évi január 1. napjától lépett érvénybe és a vármegyei köz- gazdasági bizottságokban e hó folyamán jelennek meg először a kinevezett vármegyei gazdasági felügyelők az eddigi közgazdasági előadók helyett s ha az első jelentésük a vármegye eme bizottságában talán még kezdetleges lesz is, mert hiszen az uj felügyelőknek még alig állott módjukban a felügyeletükre bízott vármegyék mezőgazdasági erdőkéiről kellő tájékozódást szerezni, mégis bizalommal látjuk őket azou a helyen, ahova őket a lentebb hivatkozott törvény alapján felsóbbségük állította, mert személyükben a ^azdatársadalomnak a mezőgazdasági érdekképviselet rendezése tekintetében évtizedek ggwggg—l: ■ f.ggggsgaggg ■^ptsxssassaemmmmtaateBmmBm „Ifas, fagyos ,.. tűz is kéne, De ha már fánk nincsen : Most már >_sak fehaeléngítjük,. Holnap tan ád Istea. Kelj fel, ébredj jó anyácakáak I ... Jaj Istenkám ... álmos. Csak nem akar felébredni, Mit csináljunk mármost? j Sírni kezűnek a kis árvák, Dideregnek, fáznak. | Oda rogynak szalmájára Az édes anyának. Abból a kis tej s kenyérből Egyikük sem enne; Mit adnának jó anyjuknak, Hogyha föl ébredne 1 ? I Sírásukban észrevétlen* Elnyomja mély álon ; Itt nem fognak felébredni Csak a másdiágoi. ^^8WS^ •*$& .. KŐVÁftVIDÜK óta felhangzott kívánságaiknak teljesítésére az első lépést látjuk teljesülni és pedig szerencsés formában. Az ő működésűk során most már csak a járási gazdasági előadók pozíciójának szervezése kövétkezhetik s ezzel azután kiépül a mezőgazdasági érdekképviselet épületének szilárd fundamentuma. A gazdasági felügyelők az eddig köz- tudomásra boosájtott rendelkezések szerint hivatva lesznek a vármegyei mezőgazdasági érdekek szolgálatában intenzive közreműködni, ez alkalommal csupán működésükhöz egy fontos .kívánalmat kívánunk fűzni s ez az, hogy működésűket ne lássák kimerítve a bürokratikus irodai tevékenység által, de kell, hogy intenzio munkát lejtsenek ki a vármegyei gazdatársadalmi szervezetekkel karöltve, a gazdatársadalom szervezkedésének és társadalmi jólétének emelése és fejlesztése körül is, Az uj felügyelők működése csakis a vármegyei gazdasági egyesülettel karöltött lehet, de kell, hogy leikaroljanak minden olyan kérdést is, mely a mezőgazdasági munkásság jóló ét és művelődését is mozdítja elő. Amennyiben az újonnan szervezett gazdasági felügyelet nemcsak a közvetlen mező- gazdasági termelés figyelésében fog állnni, hanem a gazdasági felügyelők a gazdatársa- dainü szervezkedés terén is az első sorokban lesznek üdvözölhetők, ez esetben bizalommal nézhet minden gazda a megkezdett működésük elé, mellyel a felügyeletükre bízott vármegye gazdaközönségének kivívhatják nemcsak jóindulatát, de nagyrabecsülését is. .. - - tit*,}-. • ' • ■ ’ • tfH .... 1 1 i "i.''""ir"Tir - . -1 HÍ REK. Áthelyezés. A m.- kir. ’ fóldmivelésügyi miniszter Szende Sándor helybeli járási m. kir. állatorvost hasohminőségben Nagyszombatra helyezte át. . V.*?'' Hangverseny. A <Nagyvendéglo helyiségeiben szépen sikerült estélyt rendezett e hó 18-án a helybeli ref. Egyházközség vezetősége építendő templomuk javára. A rendezőség figyelmes, gondos fáradozását mindenképen honorálta az a nagyszámú és előkelő közönség, mely szombaton este megjelent a bálteremben, biztosítva a jótékonycélu mulatság teljes erkölcsi és anyagi sikerét. Farsangi vigság, derült, kedélyes hangulat uralkodott a mulatságon, melyet egy változatos, ügyes műsoron hangverseny előzött meg. Dr. Bac3inszky Ödönné úrnő magas nivóju, művészi szépségekben gazdag zongorajátéka nyitotta meg a műsort. Klein Jo- láulca kellemes ének számát; Darai Rózsika mélyen átérzett, nagy hatással előadott melodrámáját Olsavszky Vili kisérte zongorán a tőle megszokott temperamentum, biztos hangérzék és mesteri technikával. Zajos tapsot arattak. Ezután egy nagyon kedves szavallat következett: a Növi Piroskáé. A Patronázs estélyen találkoztunk először e fiatal leány- ayal, már akkor fel tűnt kellemes előadása, behizelgó hangja, nyugodt, biztos fellépése. A hangversenyen előadott nzavallata csak növelte sikerét. A Szabó Béla ügyes kupié számait Darai Rózsi kisérte zongorán szépen, művésziesen. Cigányzene kísérettel Szabó Géza énekelt régi magyar dalokat; a közönség nagy élvezettel hallgatta, megujrázta az igazi hozzáértéssel előadott édesbus szép dalokat. Finálé az Oliavszky Vili művészi zongorajátéka volt. Ha még megemlítem, hogy az estély sikere a fáradhatatlan rendezőség érdeme, melynek élen Gergely Károly ref. lelkész, Pályi Béla járásbiró és Jeszenszky Béla főszolgabíró állottak ; úgy mindent elmondtam, amit egy minden tekintetben jól sikerült mulatságról mondani lehet. írásomat igazolja az a fesztelen báli hangulat, melynek hatása alatt a kora reggeli óráig folyt a tánc jó kedvvel, vígan. Nyugtázás és köszönetnyilvánítás. Folyó hó 18-án a református tetuplomépitési-alap javára rendezett mulatságon felülfizettek : Gróf Teleki Sándor 20 koronát. Gróf Dégenfeld József (Erdőszáda) 20 kor. Mán Lajos 20 kor. özv. Dr. Takács Sándorné 1 (> kor. Dr. Buteán Simon, Kássa László, Lajos Ignác 10—10 kor! Jeszenszky Béla, Dr. Berényi Antal, Gergely Károly 8—8 kor. Fejes János 7 kor. Derecskcy János, Dr. Geiiért Márton, Dr. Olsavszky Gyula, Pap István, Dr. Simon Miksa, Dr. Hirsch Gyula, Pályi Béla. Bocsánczy Márton 6—6 koronát. Dienes Sándor, Nagy Lajos (Felsőbánya), Vámfalvi Sándor, Hirsch Izidor, Kálmán Henrik, Foltinek Aurél, Prisender Sándor, Bogdándy Vince, Lów Mihály, Szeremi Lajos, Dézsi Zsigmond, Szabó Albert, Csorba Flórián, Pfeilmáyer Simon 5—5 koronát. Szabó Ernő, Gámentzy János, Veress József, Özv. Sebe Pálné,. Szende Sándor 4—4 koronát. Pilcz Ede, Dr. Erdős Vilmos, Szimon Károly, Keresztény Lajos, somkuti asztaltársaság, Mo- ravszky András 8—3 koronát. Dr. Kovács Mór, Srailovics Mendel, Soós Sámuel, Hajnal Lajos, Dr. Bacsinszky Ödön, Marosán József, Klein Antal, Szilágyi László, Benjamin Gyula, Dr. Nyilván Aurél, Dr. Selegean János, Dr. Kővári György, Buttyán László, Szerafin Elemér, Buttyán János kbiró 2—2 koronát. Romocsa Mihály, Lázár Lajos, Weintraub Manó, Szamosi Sándor, Waldmann Sámuel, Zsilinszky István, Sebők András, Halász Mr József, László Sámuel, Bogozsán Lőrinc Szilágyi Béla, Vaiga János, Szabó Géza, Ackermann Béla, Kassay Lajos, Dr. Pap Oktáv, özv. Némethy Mihályné, Hirsch Ignác, Ecker Béni, Havas Emil, Luka Ferenc, Faragó Sándor, Lingvay Tamás 1—1 koronát. Simon József 40 fillért, összes bevétel; 645 korona. Kiadás: 171 kor, 92 fillér. Tiszta jövedelem: 473 korona 08 fillér. Tehát nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is fényesen sikerült az estély. Fogadják a nemesszivü felülfizetők egyházam nevében kifejezett leghálásabb küszö- notemet. V.egyék meleg köszönetünk nyilvánítását mindazok, akik nevükkel, személyes megjelenésükkel az estély nívóját biztosították, azt emelték, vagy bármiképpen is hozzájárultak a mulatság sikeréhez. — De illesse — e helyen is — őszinte elismerés a kedves szereplőket,^ kik vonzóvá tették az estélyt s fáradságot, akadályt nem ismerve mindent elkövettek, hogy művészi élvezetben részesítsék a közönséget. Jól esett együtt látnunk —- felekezeti különbség nélkül — Nagysomkut társadalma szine-javának többségé*. A kiirt célon kívül ez is egyik cél, illetve siker volt; egymás megértésének, megbecsülésének célja, sikere. Vajha minden alkalommal kölcsönösen megnyilvánulna. A templom fala egy sor téglával magasabb lett. Bárcsak már a gombot raknók! Nagysomkut, 1913. január hó 23-án. Gergely Károly reform, lelkész.
