Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-02 / 44. szám
f XI. évfolyam. Nagysomkut. 1913. november 2. 41-ilv szám. . . i:: ' ‘ ' 1 • - • • - • ' ’ ' * ‘ Ü — KÖZÉRDEKŰ rAliSADAL MI, HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Égés* évr» Pél évr» uuriietéii ár: . .. , 8 K I'egyt-d évre , 4 K Egyes szem ára 2 K 20 fillér /»«zorkeaztö: I»r. OUftvszky Viktor, Felelő« «zerkeM/.tü: Born« llnné, Szerkesztőség és kiadóhívátai. Nagysomkut,Teleki -tér 843 '■ -H- "i ’—— ' * »IEGJK|.KKIH IIIIN»KIV VAISjÍHIVAP A szüret. Már Leérkeztek a földmivelésügyi kormány szaktudósitóinak jelentései az ország mind n részéről a: szőlőtermelés állásáról. Minthogy szőlőtermelő ország vagyunk, nálunk teremnek a világ legjobb borai, teliá fontos, hogy az idei jszőlótermelésről kellő mértékben foglalkozzunk. A jelentések közül kiragadunk az egymástól távol eső vidékek terméseiről szóló közlésekből hármat: A szőlőtermeléséről hires szekszárdi kerület tudósítója ezeket iria: Az időjárás hűvös, borult, idő! Özönkint kisebb esővel, a szüret általánosságban folyamatban van hegyi szőlőkben kataszteri holdanként 6 hektoliter, lapályon iO hektoliter musttermés várható. Uj mustért eddig 28 —44 koronát fizetnek hektoliterenként Balassagyarmati kerület. (Nógrád, Hont, Esztergom, Bars és Nyifravárnregye). A szóló érése a kedvező időjárás folytán sokat halad. A rothadás megszűnt. Gyönge középtermés várható, javul á minőséggel. A mu-d cukortartabn t mínusz 18*yo, miist kisebb tételekben 60— 100 koronáért nagyobb meny-,, nyiségben 48—53 koronáért kelt el hektoliterenként. Fehértemplomi kerület. (Bács Bodrog, Torontál, Tem’ús és Krassószörényvármegye.) Az utóbbi időben beállott száraz és. meleg időjárás ott.- ahol a szőlő lombozata még zöld kedvező hatással volt, ugyanis amig az eddigi szüreti eredmény 13% cukrot csak elvétve haladta meg, addig a most meginduló szüretnél feltéve, hogy az idő továbbra is: kedvező marad, a cukortartalom 15—16 százalék sőt még ennél is több leond. Ka- taszterális holdankint 20 hektoliter termés várható átlagban A must iránt a kereset elég élénk ugyan, mindazonáltal az árak még nagyon nyomottak. •" • A szüret képe tehát ezidén néni mondható kedvezőtlennek, jóllehet az idei nyár - sok csőjével, hid- g napjaival és erős szeles időjárásával nem nagyon kedvezett a szőlőtermésnek. K körülmények folytán a szőlő nem érte el azt a cukor tartalmat, amelyet melégobb nyarak után elvárhatunk Egy feltűnő jelenség azonban, hogy a kitűnő borok vidékén az árak sokkal silányabbak, mint a szőlőtermelésre kevésbé jó vidékeken. Szekszárdon a jelentés szerint uj mustért 28^—44 koronát fizetnek hektoliterenként, míg a balasagyarmati kerületben a mustot még 100 koronáéit is vesztegették és a minimum amelyet itt elértek a mustért, ez nagyobb volt annak a maximummánál, amit a szekszárdi kerületben tudtak elérni. Ezek az árkülönbségek talán abban kereshetők, hogy a jó vidéken az időjárás inegron- totta s ölőtermést, inig a kevésbé jó szőlőterme'ő helyeken az időjárás kedvezett :a .szőlőtermelésnek. Csakis ennek tudható be az az árkülönbség, amelyet szóvá tettünk. De minden esetre örvendetes jelenség az, hogy nem szűkölködünk borok hiányában. Tudvalevő dolog, hogy abban az esetben is, amikor nincs jó szőlőtermésünk, hogy azért mi magyarok nem vonjuk meg magunktól az ivás élvezetét; csakhogy az ilyen rossz években több- mesterséges bort iszunk, mint egyébkor. Vannak ugyan elég szigorú törvényeink a borhamisítás megtorlására, de nincs az a törvén}', amelyet annyi rafinériával tudnának kijátszani, mint éppen ezt. Ismeretes még az a régi anekdota, amelyben egy öreg és borhamisításból meggazdagodott kereskedő halálos ágyához kéreti gyermekeit, rájuk adja áldását és mielőtt lelkét kilehelné, ezeket mondja; — Tudjátok meg gyermekeim, hogy szőlőből is íehet bőit csinálni. Ezekkel a szavakkal az ajkán halt meg a berkereskedő, aki azonban nem volt az utolsó. Még utána is következtek, még közöttünk is vannak borkereskedők, akik glicerin és anilm mellett szüretelnek és akik ugyan úgy mint a tejhamisitók, megrnérge- zik a s rva vigadó magyart. A bő termés borban remélni engedi azt, hogy nem igen szorulunk hamisításra és minthogy borban kivitelünk sincs vaA „K0VARVIM“ TÁRCÁJAZlvek és feliek. Mikor Guichard öt éra tájban odahagvta a li vatalát, igy szólt kollégaj ihoz. ak vei már tizenöt év ó a dolgozott együtt ugyanabban a szobában. -: — Nem innánk egyet ? Légy a vetdégem. — Nagyon s/.ivesen. Egy két perccel k,Vőbb a két jóba i át már ott ült a Saintgei main bu avarü egy kávéháza élő t» ahol a minisztériumból jövet olykor olykor abszintezni szoktak. Miután szemügyre vették a vendégeket és eltréf.ilkoziak a járókelők felett, Guichard megkérdezte. — Hogy tetszik a barátnőm ? — A barátnőd ? . . . Melyik? — Hiszen tudod ... az, aki megvárt tegnap a minisztérium kapujánál, — Ugyan, az a barátnőd? Ezt igazán nem hittem volr.a. — És miért ? — Mert . . . mert . . . nos hát azért, mert bámulom a vakmerőségedet, hogy elhozod a hivatalba. Nem vagy óvatos. Főnökünk, az igazgató észreveheti s ez nagyon árthatna a pályád iák . . . — Mi közük nekik ehhez ? Ha valami excentrikus, feltüfiő teremtés volna, akkor még érteném- De hát nagyon szerény és senki sein veszi észre ... — Do ha mégis észrevennék, akkor azt mondanák, h gy rendotlen élotet.f dyta sz. — Ugyan hagyd 1 Úgy látszik, te még a mu t fZ izadban élsz. Ma már nem gondolkoznak kicsinyesen az emberek. Az ilyen gondolkozás még abból a korból való, amikor kihágás volt, ha valaki a kávéházba járt. Alá már mindenki mehet a kávé házba és mindenkinek lehet barátnője . . . — B csánat, nekem nine-'. — Az egész m is H í nincs, hát azért nincs, mert nem akarod, hogy legyen, vagy nem tudsz magadnak találni . . — Persze azt hiszed, hogy csak te értesz az ilyesmihez ! Pedig az emberek csak a kezét kell kinyújtania. Érdem is az, ha az embernek ' barátnője van I CLak utána kellene néz. nem és . . . Ezzel Lamichc büszkén kiegyenesedett és megvető pillantást vetett Guichardra, amint alakját az övével összemérte. — Egyébként a te dolgod, hogyan véleke- del mindenről. Szerencsére főnökünk uii csenek a te korlátolt véleményeden. Kevéssel azután, hogy tegnap elváltán tolod, i Ijvuiező-ositály fő.iikóvel találkoztam. D.lphinet karonfogva vezettem s mégis mélyen megemelte előttünk a kalapjá'. Pedig nagyon jól tudja, hogy nem vagyok házas. — Lehet. Annyit azonban mondhatok neked, hogy ha a fizetésemelés előtt találkozott volna veletek, akkor ugyancsak megégetted volna az ujjadat .. — De hát miért? Elhanyagoltam talán a munkámat ? Vagy vetheti-e valaki a szeme • ret hogy későn járok a hivatalba, vagy hogy akár csak egyszer is megzavartam volna a rendet ? — Szó sincs róla, most még van akaratod, de ennek a viszonynak olőbb-utóbb meglesz rád a hatása s akkor másként lesz . .. — Micsoda természeted is van teneked, hogy mindent ilyen sötét színben látsz ! Örökké el vagy keseredve mindenki és minden ellen és nem veszed észre, hogy valóságos gyönyörrel ócsáriod másoknak az életmódját... — Én nem látok feketén, én nagyon jól lá- tojc, és mivel tizenöt év óta ismerjük egymást, jussom is van ahhoz, hogy javadra véleményemet elmondjam. Ha másról volna szó, törődne mindezzel az ördög, én bizony csak jóbarátságból beszélek. Különben is te hoztad szuba a dolgot. Azt mondod, hogy a természetem kellemetlen. H it tévedsz, én csak őszintén elmondom a legbensőbb meggyőződésemet és ismétlem, hogy komoly, embernek nem szi-bad szeretőt tartania, hogyha hivatását és jövőjét nem akarja kockára vetni . . *
