Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-19 / 3. szám

január P. 2 liiteni. De jő kibúvó is a jótékonyság gya­korlásának felhántorgatása a pazarlók ré­szére, nem árt tehát egy kissé a kuliszák mögé tekinteni, hogy lássuk, hogy a magyar nép érdekében, szociális szempontból tekintve mennyire értéktelen a farsangi mulatozások és felesleges költekezések palástolására a jótékonyság álarca. Nemcsak nálunk, de mindenütt a far­sangi vigalmak egész özöne történik a jóté­konyság gyakorlásának jegyében, a vigalmi meghívók rikító betűkkel hirdetik nagysza­bású lumpolások jótékony jellegét, pedig lám még ennek kinyomatása is csak képmutatás és enyhén szólva gyenge félrevezetés, csak azért, hogy a rendező bizottság ezzel a fel­ültetéssel is a hivatalos táncengedéívek kincs­tári bélyegköltségoit megspórolja. Nézzük azután továbbá az ilyen jóté­kony célú lezajlott mulatságok mérlegét, melyen a bevétel és kiadások közötti külön­bözet, moly a jótékony célra jut, oly kevés, hogy azt a jelenvolt notabilitásoktól minden mulatozás nélkül is össze kéregethette volna a hálás elismeréseket zsebrevágó főrendező. Természetesen az így megcsinált mérleg kiadási tételeit is illenék rendszeresen felül­bírálni, mert igen kellemetlen tapasztalat az, hogy a jótékonyság cimzete alatt befolyt ősz- szegek nagyon gyakran terheltéinek felületes és felesleges kiadási ellentételekkel is. Nem is említjük még az egyes csalá­dok inngánkiadásait, melyeket a jókonyság érdekébe« saját maguk felcicomázására hoz­tak, amely mind olyan jelantékany összeget jelent, ami tulajdonképen a fenti hangzatos jelszó érdekében, de tulajdonképen annak ellenére veszett el a magán és ezzel a nem­zet vagyonból. Ezzel a röviden érintett valóságos hely­zetképpel csak illusztrálni óhajtották azt, hogy nálunk a jótékonyság gyakorlása mennyire rendszertelen, mely íeitcvés kapcsán egyúttal rá kell mu atni jótékony intézményeink rend­szertelenségére, különösen abból az alkalom­ból, hogy a legujabbau meghozott törvény­hozási intézkedés a betegápoiási pótadó ter­heit az eddiginek duplájára emelte. „Egy és kettő, három és négy...“ Mind végig számlálja, Serek harmincegy darab van,..: sorban belehányja. „Harmincegy van! Az, hogy lehet? ... Eh f Rosz­szul számítani, Hiszen kerek harminc név volt felírva a listán. ... Kit kihúzok legelsőnek,.,. megkérem azt máma- Az legyen az életemnek szerelmetes párja 1“ — S belenyúl a vén kalapba. — „Jaj Istenem 1 Félek! Hátha nem azt húzom, kitől szerelmet remélek. ­Oh 1 Bár mégis Dóra lenno, a kékszemű angyal... ...Nem!—Bórbála! Azzal a szép, tiszta, csengő hanggal. Oh bár híznám Arankát ki! — Hm!.Több lenne tiorta. ... Róza, Irma, Ilon, Erzsi,Hermin. Nemi Bár Torkai „Eh mit ?! Mindegy!“—És kihúzza reszkető ke­zekkel. Bontogatja,... szmte félti már szegényt az ember. Nézi,., nézi,.. ,,Menydörgettel Hát erre nincs írva?“ Megfordítja,... túl is üress; pityeregne, sírna. Ha magától nem szégyelné... „Hiába .., Hiába !“ S nagy mérgesen rósz kalapját az ágy alá vágja. — Hej! Szép élet! Hej! Györgyeiét az aggle­gény étet. Tessék kérem megpróbálni, igazat beszélek. Azt hisszük senki sein lelkesedik az adó nemek tételeinek felsrófolásáért, de ha vala­hol el kell nómulni az effelctti aggódalmas- kodásnak, akkor az egyedül igazán jótékony célt és a magyar nemzet saját boldogulását szolgáló ezen adónem felemeléso telett igazán nem szabad aggodalmaskodni, de természe­tesen feltételei" is vannak eme kijelentésünk­nek, melyek abban csucsorodhntnak ki, hogy az országos betegápolási pótadó necsak az | ipari munkások, de a mezőgazdasági ráizo- ! rultak érdekeit is szolgálja, különösen hang­súlyozza, hogy ez a jótékony célra rendelte­tett adózása vidéki egészségügy fejleszté­sére is egyenlő arányban használtassák fel és necsak a fővárosban létesítendő inárvány- termes kó házak létesítésére fordittassók. A jótékonyság gyakorlására szükséges tőkék előteremtésére egyébként társadalmi téren is elég alkalom kínálkozik és e sorok célja nem az, hogy lekicsinyeljük és gúny tárgyává tegyük e en társadalmi és a polgári kötelezettségekből eredő forrásokat, de sze­retnénk felhívni minden jótékonyságot gya­korló intézmény és egyesület figyelmét arra, hogy működésűk ne merüljön ki a saját ma­guk által, önönmaguk elé szabott szükkörü segélyezésekben, de éljenek önmaguk között is társadalmi életet, amivel azt akarjuk kifejezni, hogy a szétszórtan mű­ködő jótékony célú egyesületek vegyék fel egymás között is a hivatalos jellegű érintke­zéseket abban a tekintetben, hogy ország­szerte egységes szervezetbe tömö­rülve szolgálhassák a reájuk váró feladatokat. Megvilágositásképen csak annyit köz­lünk még, hogy ismerjük a vidéki jótékony célú egyesületek működését, akiknek összes tevékenysége 1—2 házi szegény kitartásában merül ki, ismerjük a magán-egyesületi be- tegsegélyző intézmény legtöbbjét, melyek összegyűjtött filléreiket sokszor hatástalan gyógyszerekre fecsérelik el, csak azért, hogy az adminisztracionalis költségekre és tiszti fizetésekre több jusson, ismerünk temetke­zési egyleteket, melyok a leglehetetlenebb alapokon Ígérnek a tagoknak minden jót, de garanciákat évtizedekre elő nyújtani nem képesek, ismerünk azután mindenféle ápoló és egyébb jótékony jellegű egyesületeket melyeknek azután ha költségvetéseiket szi­gorúan átvizsgáljuk, sajnálattal kell látnunk, hogy a befolyt összegeknek csak igen kicsiny hányada jut a tulajdonképen kitűzött jóté­kony cél istápoíására; mindezeknek a mun­káját sokkal nagyobbra becsülnék, ha egy egységes, szilárd erős központ köré tömörülve, nem rendszertelenül, hanem maguk között fölosztva szolgálnák a jótékonyság különböző ágazatait, — A megosztott munkakör azután lehetővé tenné, hogy az egy célért küzdők teljes eredményeket mutathatnának fel a mai ! számba alig vehető segélyezések helyett s akkor a farsang folyamán országszerte Össze- toborzott ezreket kitevő Összegek is tényleg odajuttathatók volnának, ahova as adomá- ■ nyozók által szánva letek: a szegény rászo- ! rult embertársak teljes mértekben való fel­segélyezésére, talpraállitására. Addig azrnban, mig a mai rendszer uralkodik a jótékonyság gyakorlásához szük­séges összegek előteremtése terén, addig ez a rendszertelenség a rászorultakon csak kol­dus alamizsnával segít, az adományozó­kat pedig aránytalanul nagy mér­tékben sújtja, úgy hogy nem lesz csoda azután, ha a farsang utolsó napjaiban már a jótékony célra bálozók és mulatozók anyagi íelsegitésére kell majd egy befejező jótékony célú mulatságot rendezni. KÓVÁRVIPÉK ___________ HÍ REK. Eljegyzés. Prisonder Sándor Nagysom- kut eljegyezte Drechsler Margitot Galgócz. Minden külön értesítés helyett. A Kővárvidéki olvasókör évi közgyűlése. E hó 12-én tartotta meg a kővárvidéki olva­sókör rendes évi közgyűlését, a melyen az általános tisztujitás is megejtetett. A mennyi­ben a kör ein öko Mán Lajos országgyűlési képviselő távol volt a gyűlésen Pilcz Ede a kör alelnöke elnökölt. A választást Pap Ist­ván ref. esperes korelnök vezette. A választás egyhangúlag közfelkiáltással történt és pedig; Diszelnök: Gróf Teleki Sán­dor. Elnök : Mán Lajos, Alelnökök: Pilcz Ede és Pap István, ügyész: Dr. Olsavszky Gyula. Háznagy: Dr. Bacsinszky Ödön. Pénztárnok: Máthé Athanász. Könyvtáros: Havas Emil. Jegyző: Dr, Tárcza Aurél. Választmányi ta­gok : Dr. Herényi Antal, Barna Benő, Bo- csánczy Márton, Dienes Sándor, Gergely Ká­roly, Dr. Hirsch Gyula, Jeszenszky Béla, Dr. Kálmán Henrik, Dr. Kovács Mór, Pályi Béla, Dr. Simon Miksa, Gróf Teleki Jenő, Dr, Takács Sándor és Veres József. Sajtó hiba. Lapunk múlt számában, a szedő elnézéséből a megválasztott patronázs egyesület választmányi tagjai közül kihagyta Merza Dezsőné úrnő nevét, a mely tévedést ezennel helyesbitünk. Pályázat a szaka Hasfal vi körjegyzői ál­lásra. A végleg megüresedett szakállasfalvi körjegyzői állásra pályázati kérvények a hely­beli főszolgabírói hivatalhoz január 29-ilc napjáig nyújtandók be. A választás január 30-án d. u. 3 órakor lesz Szakállasfalván a körjegyzői irodában, Tánciskola Nagysomkuton, Zelinger Adslf okleveles tánctanitó, a szatmári összes tanin­tézetek választott táncmestere e hó 18-án nyitotta meg tánciskoláját a Stern-féle ven­déglőben. A tanfolyam 6 hétig tart. A taní­tás naponként két csoportban fog történni és pedig az intelligens gyermekeket d. u, 5—7 óráig, a felnőtteket este 8—10 óráig fogja a tánemüvészetére kiképezni. A tanulni szán­dékozók a táncórák alatt jelentkezhetnek. A nemcsak vármegyénkben, de ország­szerte ismeretes kiváló tánctanitót a táncolni tanulni óhajtó közönségnek a legmelegebben ajánlhatjuk. Uj föispáni titkár. Szatmármegye főis­pánja a föispáni teendők végzésével Kóródi Katona János fehérgyarmati közigazgatási gyakornokot bízta meg, Kivándorlás Szatmármogyéböl. Szatmár- vármegye alispáni hivatala az elmúlt 1912. évben 5118 darab Amerikába szóló útlevelet adott ki. Országos vásár Nagybányán a legköze­lebbi országos vásárt január hó 20., 21. és 22, napjain fogják megtartani. Bankigazgatóból kávéházi zongorás. A „Continental“ kávéház a megszökött magya­rok gyülekező helye Newyorkban. A kávéház a Fekond Avenue 108-ik számú házában van. Nagy, hosszú helyiség fényesen kivilágítva, kívülről transzparettel. Ebben a kávéházban zongorázik magyar nótákat a szinérváraljai származású Kardos Árpád, a budapesti hír­hedt Kardos bank volt vezérigazgatója. Megdrágult a jogi pálya. A hivatalos lap közli a kultuszminiszter rendeletét, amely sze­rint a jogi pálya megdrágult. Az 1913—14. tanévtől kezdődőleg úgy az egyetemeken, mint az akadémiákon a következő tarifa lép életbe: alapvizsgálat dija 33 K, pótvizsgálat dija 16 K, államvizsgáit dija 80 K, pót- államvizsgálat dija 40 K, szigorlat dija 100 K, pótszigorlat dija 60 K.

Next

/
Thumbnails
Contents