Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-19 / 3. szám
január P. 2 liiteni. De jő kibúvó is a jótékonyság gyakorlásának felhántorgatása a pazarlók részére, nem árt tehát egy kissé a kuliszák mögé tekinteni, hogy lássuk, hogy a magyar nép érdekében, szociális szempontból tekintve mennyire értéktelen a farsangi mulatozások és felesleges költekezések palástolására a jótékonyság álarca. Nemcsak nálunk, de mindenütt a farsangi vigalmak egész özöne történik a jótékonyság gyakorlásának jegyében, a vigalmi meghívók rikító betűkkel hirdetik nagyszabású lumpolások jótékony jellegét, pedig lám még ennek kinyomatása is csak képmutatás és enyhén szólva gyenge félrevezetés, csak azért, hogy a rendező bizottság ezzel a felültetéssel is a hivatalos táncengedéívek kincstári bélyegköltségoit megspórolja. Nézzük azután továbbá az ilyen jótékony célú lezajlott mulatságok mérlegét, melyen a bevétel és kiadások közötti különbözet, moly a jótékony célra jut, oly kevés, hogy azt a jelenvolt notabilitásoktól minden mulatozás nélkül is össze kéregethette volna a hálás elismeréseket zsebrevágó főrendező. Természetesen az így megcsinált mérleg kiadási tételeit is illenék rendszeresen felülbírálni, mert igen kellemetlen tapasztalat az, hogy a jótékonyság cimzete alatt befolyt ősz- szegek nagyon gyakran terheltéinek felületes és felesleges kiadási ellentételekkel is. Nem is említjük még az egyes családok inngánkiadásait, melyeket a jókonyság érdekébe« saját maguk felcicomázására hoztak, amely mind olyan jelantékany összeget jelent, ami tulajdonképen a fenti hangzatos jelszó érdekében, de tulajdonképen annak ellenére veszett el a magán és ezzel a nemzet vagyonból. Ezzel a röviden érintett valóságos helyzetképpel csak illusztrálni óhajtották azt, hogy nálunk a jótékonyság gyakorlása mennyire rendszertelen, mely íeitcvés kapcsán egyúttal rá kell mu atni jótékony intézményeink rendszertelenségére, különösen abból az alkalomból, hogy a legujabbau meghozott törvényhozási intézkedés a betegápoiási pótadó terheit az eddiginek duplájára emelte. „Egy és kettő, három és négy...“ Mind végig számlálja, Serek harmincegy darab van,..: sorban belehányja. „Harmincegy van! Az, hogy lehet? ... Eh f Roszszul számítani, Hiszen kerek harminc név volt felírva a listán. ... Kit kihúzok legelsőnek,.,. megkérem azt máma- Az legyen az életemnek szerelmetes párja 1“ — S belenyúl a vén kalapba. — „Jaj Istenem 1 Félek! Hátha nem azt húzom, kitől szerelmet remélek. Oh 1 Bár mégis Dóra lenno, a kékszemű angyal... ...Nem!—Bórbála! Azzal a szép, tiszta, csengő hanggal. Oh bár híznám Arankát ki! — Hm!.Több lenne tiorta. ... Róza, Irma, Ilon, Erzsi,Hermin. Nemi Bár Torkai „Eh mit ?! Mindegy!“—És kihúzza reszkető kezekkel. Bontogatja,... szmte félti már szegényt az ember. Nézi,., nézi,.. ,,Menydörgettel Hát erre nincs írva?“ Megfordítja,... túl is üress; pityeregne, sírna. Ha magától nem szégyelné... „Hiába .., Hiába !“ S nagy mérgesen rósz kalapját az ágy alá vágja. — Hej! Szép élet! Hej! Györgyeiét az agglegény étet. Tessék kérem megpróbálni, igazat beszélek. Azt hisszük senki sein lelkesedik az adó nemek tételeinek felsrófolásáért, de ha valahol el kell nómulni az effelctti aggódalmas- kodásnak, akkor az egyedül igazán jótékony célt és a magyar nemzet saját boldogulását szolgáló ezen adónem felemeléso telett igazán nem szabad aggodalmaskodni, de természetesen feltételei" is vannak eme kijelentésünknek, melyek abban csucsorodhntnak ki, hogy az országos betegápolási pótadó necsak az | ipari munkások, de a mezőgazdasági ráizo- ! rultak érdekeit is szolgálja, különösen hangsúlyozza, hogy ez a jótékony célra rendeltetett adózása vidéki egészségügy fejlesztésére is egyenlő arányban használtassák fel és necsak a fővárosban létesítendő inárvány- termes kó házak létesítésére fordittassók. A jótékonyság gyakorlására szükséges tőkék előteremtésére egyébként társadalmi téren is elég alkalom kínálkozik és e sorok célja nem az, hogy lekicsinyeljük és gúny tárgyává tegyük e en társadalmi és a polgári kötelezettségekből eredő forrásokat, de szeretnénk felhívni minden jótékonyságot gyakorló intézmény és egyesület figyelmét arra, hogy működésűk ne merüljön ki a saját maguk által, önönmaguk elé szabott szükkörü segélyezésekben, de éljenek önmaguk között is társadalmi életet, amivel azt akarjuk kifejezni, hogy a szétszórtan működő jótékony célú egyesületek vegyék fel egymás között is a hivatalos jellegű érintkezéseket abban a tekintetben, hogy országszerte egységes szervezetbe tömörülve szolgálhassák a reájuk váró feladatokat. Megvilágositásképen csak annyit közlünk még, hogy ismerjük a vidéki jótékony célú egyesületek működését, akiknek összes tevékenysége 1—2 házi szegény kitartásában merül ki, ismerjük a magán-egyesületi be- tegsegélyző intézmény legtöbbjét, melyek összegyűjtött filléreiket sokszor hatástalan gyógyszerekre fecsérelik el, csak azért, hogy az adminisztracionalis költségekre és tiszti fizetésekre több jusson, ismerünk temetkezési egyleteket, melyok a leglehetetlenebb alapokon Ígérnek a tagoknak minden jót, de garanciákat évtizedekre elő nyújtani nem képesek, ismerünk azután mindenféle ápoló és egyébb jótékony jellegű egyesületeket melyeknek azután ha költségvetéseiket szigorúan átvizsgáljuk, sajnálattal kell látnunk, hogy a befolyt összegeknek csak igen kicsiny hányada jut a tulajdonképen kitűzött jótékony cél istápoíására; mindezeknek a munkáját sokkal nagyobbra becsülnék, ha egy egységes, szilárd erős központ köré tömörülve, nem rendszertelenül, hanem maguk között fölosztva szolgálnák a jótékonyság különböző ágazatait, — A megosztott munkakör azután lehetővé tenné, hogy az egy célért küzdők teljes eredményeket mutathatnának fel a mai ! számba alig vehető segélyezések helyett s akkor a farsang folyamán országszerte Össze- toborzott ezreket kitevő Összegek is tényleg odajuttathatók volnának, ahova as adomá- ■ nyozók által szánva letek: a szegény rászo- ! rult embertársak teljes mértekben való felsegélyezésére, talpraállitására. Addig azrnban, mig a mai rendszer uralkodik a jótékonyság gyakorlásához szükséges összegek előteremtése terén, addig ez a rendszertelenség a rászorultakon csak koldus alamizsnával segít, az adományozókat pedig aránytalanul nagy mértékben sújtja, úgy hogy nem lesz csoda azután, ha a farsang utolsó napjaiban már a jótékony célra bálozók és mulatozók anyagi íelsegitésére kell majd egy befejező jótékony célú mulatságot rendezni. KÓVÁRVIPÉK ___________ HÍ REK. Eljegyzés. Prisonder Sándor Nagysom- kut eljegyezte Drechsler Margitot Galgócz. Minden külön értesítés helyett. A Kővárvidéki olvasókör évi közgyűlése. E hó 12-én tartotta meg a kővárvidéki olvasókör rendes évi közgyűlését, a melyen az általános tisztujitás is megejtetett. A mennyiben a kör ein öko Mán Lajos országgyűlési képviselő távol volt a gyűlésen Pilcz Ede a kör alelnöke elnökölt. A választást Pap István ref. esperes korelnök vezette. A választás egyhangúlag közfelkiáltással történt és pedig; Diszelnök: Gróf Teleki Sándor. Elnök : Mán Lajos, Alelnökök: Pilcz Ede és Pap István, ügyész: Dr. Olsavszky Gyula. Háznagy: Dr. Bacsinszky Ödön. Pénztárnok: Máthé Athanász. Könyvtáros: Havas Emil. Jegyző: Dr, Tárcza Aurél. Választmányi tagok : Dr. Herényi Antal, Barna Benő, Bo- csánczy Márton, Dienes Sándor, Gergely Károly, Dr. Hirsch Gyula, Jeszenszky Béla, Dr. Kálmán Henrik, Dr. Kovács Mór, Pályi Béla, Dr. Simon Miksa, Gróf Teleki Jenő, Dr, Takács Sándor és Veres József. Sajtó hiba. Lapunk múlt számában, a szedő elnézéséből a megválasztott patronázs egyesület választmányi tagjai közül kihagyta Merza Dezsőné úrnő nevét, a mely tévedést ezennel helyesbitünk. Pályázat a szaka Hasfal vi körjegyzői állásra. A végleg megüresedett szakállasfalvi körjegyzői állásra pályázati kérvények a helybeli főszolgabírói hivatalhoz január 29-ilc napjáig nyújtandók be. A választás január 30-án d. u. 3 órakor lesz Szakállasfalván a körjegyzői irodában, Tánciskola Nagysomkuton, Zelinger Adslf okleveles tánctanitó, a szatmári összes tanintézetek választott táncmestere e hó 18-án nyitotta meg tánciskoláját a Stern-féle vendéglőben. A tanfolyam 6 hétig tart. A tanítás naponként két csoportban fog történni és pedig az intelligens gyermekeket d. u, 5—7 óráig, a felnőtteket este 8—10 óráig fogja a tánemüvészetére kiképezni. A tanulni szándékozók a táncórák alatt jelentkezhetnek. A nemcsak vármegyénkben, de országszerte ismeretes kiváló tánctanitót a táncolni tanulni óhajtó közönségnek a legmelegebben ajánlhatjuk. Uj föispáni titkár. Szatmármegye főispánja a föispáni teendők végzésével Kóródi Katona János fehérgyarmati közigazgatási gyakornokot bízta meg, Kivándorlás Szatmármogyéböl. Szatmár- vármegye alispáni hivatala az elmúlt 1912. évben 5118 darab Amerikába szóló útlevelet adott ki. Országos vásár Nagybányán a legközelebbi országos vásárt január hó 20., 21. és 22, napjain fogják megtartani. Bankigazgatóból kávéházi zongorás. A „Continental“ kávéház a megszökött magyarok gyülekező helye Newyorkban. A kávéház a Fekond Avenue 108-ik számú házában van. Nagy, hosszú helyiség fényesen kivilágítva, kívülről transzparettel. Ebben a kávéházban zongorázik magyar nótákat a szinérváraljai származású Kardos Árpád, a budapesti hírhedt Kardos bank volt vezérigazgatója. Megdrágult a jogi pálya. A hivatalos lap közli a kultuszminiszter rendeletét, amely szerint a jogi pálya megdrágult. Az 1913—14. tanévtől kezdődőleg úgy az egyetemeken, mint az akadémiákon a következő tarifa lép életbe: alapvizsgálat dija 33 K, pótvizsgálat dija 16 K, államvizsgáit dija 80 K, pót- államvizsgálat dija 40 K, szigorlat dija 100 K, pótszigorlat dija 60 K.
