Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-18 / 20. szám

május 18 K ÓV A R VIDÉK 2 szaíizetés mellett, mint minden pénzintézet­nél, úgy itt is feltétlen vesztességet' jelent az adósra nézve úl eddigi veszteség tehát 320 korona. ' Még szerencse, hogy a fővárosi inté­zeti kölcsönnök nem voltak bólyegköltsé- gei s a mellett kártalanítási dijat nem szá­mított a mely kedvezmény ha nem lett volna, még nagyobb veszteséget tudnék kimutatni. ' . Mert az adós itt nem állott meg. Hall valamit olcsóbb pénzről beszélni, kapja te­hát magát és visszfizeti a fővárosi intézeti kölcsönt akkor, mikor még alig melegedett bele. i £ $ a # * mi/Tilt a l Kgl j • A legújabb kölcsönét már ügyvéd csinálja. Tegyük fel, hogy az,ügyvéd semmi közvetítési dijat nem számit, még ezeset- ben is mi lesz már a folytatáselőtti költségre? iratok beszerzése, kötelezvény bélyege be­kebelezési illeték, bekebelezés körű bé­lyeg költség és munkadij az ügyvéd szám­lája szerint legkevesebb kitesz 200 koro­nát. Tehát most már 520 koronára rúgott a veszteség. A legújabb kölcsön talán látszólag egy igen kevéssé! olcsóbb kamatlábú, de fel­tételeiben sokkal hátrányosabb, mint a fő­városi intézeti kölcsön volt. Itt nem kész­pénzben, hanem 962 árfolyam értékű zálog­levélben kapja a kölcsönt mi a folyósítás alkalmával kerek 3öü korona hiáuyzatott jelent. Végeredményében azt látjuk, hogy attól az időtől fogva, mikor adós az első takarékpénztári kölcsöneit rendezte, a bu­dapesti intézeti kölcsönt felvette visszafizette és uj köjcsönhöz folyamodott szóval ezen nem is, évi idő alatt 920 koronát fizetett reá a konvertálásra, tellát mig vagyoni előnyt akart szerezni magát családját és gazdasági átlagát 920 koronával rövidí­tette meg, a mely igen nagy összeg olyan vagyonhoz mérten, a melyik csak 2000 korona kölcsön; bir el. Igaz, hogy talán a kevés kamat küiömbözetben némi kárpótlást kaphat, igaz, hogy utolsó kölcsöne első megterheléseit hosszú éveken át valamenv- nyire elviselheti,: de éppen olyan emberek­ről van szó a kik nem jól számítanak, nem jól gondolkoznak s Így szinte várható, hogy ha még olcsóbbnak látszó kölcsönt sejt meg rövid idő alatt legújabb kölcsö­nét is visszafizeti és mindig csak további veszteséget okoz magának, mig utoljára arra a szomorú tapsztalatra jut, hogy mig ö vagyoni gyarapodás akart, addig .rossz számítással elkonvertálta az egész va­gyonát. —-----------------------­Az emberek ofyan meggondolatlanok! Hányszor kell tapasztalnunk, hogy az adóst nem is az olcsóbb kaniailáb bfitataja, ha- I nem személyeskedés vagy elleniábaskodás. Valamiért megharagszik és más helyről vett pénzből, dacból is visszfizeti kölcsönét, melyre pedig oly sokát költött és a mely nek előnyeit csak ezután élvezhette volna. Kinek csinál kárt ugyan? A pénz intézet az ő Iegtöbször kis leölésönének elvoná­sát meg sem érzi, de megérzi ő a kárt. A ki vagyoni gyarapodást akar, ne felejtse soha szeme elől, hogy észszel dolgozzunk. KIRE IC. Községi közgyűlés. Nagysomkut nagy­község képviselőtestülete ma május hó 18-án délután 3 órakor tartja rendes tavaszi köz­gyűlését a községháza tanácstermében. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. A községi pénztári, községi közmunka és különféle alapok 1912. évi pénztári szá­madások megvizsgálása. 2. A kórház Ili Ti. évi pénztári száma­dások megvizsgálása. 3. A kórház 1914. évi költségelőiránjr zat tárgyalása és megállapítása. A poharak viharosan összecsendültek és vi­dám hahota töltötte be a levegőt. És ez igy tar­tott egész a vacsora végéig. Akkor aztán hirtelen nagy ijesztő depresszió nehezedett a lelkekre, Kiderült ugyanis, hogy az öt vadasz untak együtt­véve két szivarja van. A meddő cserkészetbe a könnyelműen elpocsékolták a magukkal hozott kész­letet. Az sem maradt sokáig titok, hogy a tanyán nincs szivar. A helyzet tehát rémesen, fenyegetően úgy állott, hogy két, esetleg három óráig a vadász urak túlnyomó többsége szivar nélkül kénytelen veszte­gelni és lesni az idő múlását egy erős, zsíros va­csora után. . Dohányps embernek nem kell magyaráznom, hogy ez mit jelent. Ezt kiállani több, mint amit atlag hősiességnek szoktunk mondani. Ennyi stoikus lelkierőt még az antik Róma sem követel fiaitól, egész eltekintve attól, hogy annodacumal a niko­tin Amerika felfedezetlen erdőiben szunnyadóit (Vajha örökké ott ragadt volna, fogják sokan mondani.) , A keserűség keserű kifakadásokban tört utat. A dohányos ember egyszerre kbhilünek, nyomo­réknak érzi ni; gat, ha nincs mire rágyújtani. A tu - nyomó többség, a s/.ivartalaa vadász urak elhatá­roztak. hogy azonnal befogatnak es hazahaj tatnak lóhalalában. A kövér gazdasszony ijedt arccal hallgatta az urak fenyegetődzését. Megszólalt: — Könyörgöm alássan — mondotta — hiszen akadni akad itt szivar, de csak olyan, amelyik mar ki van kezdve, • —- Hogy érti ezt? — tudakolta az adó­tárnok. .. . |. -a fJfiHT — Hát megkövetem szépen, olyan szivarral udnék én szolgálni, amelyikre m *r rágyújtották. — Micsoda? — méltatlankodott ? főkapi­tány — bagó dara bök kid akar bennünket traluálni? Az adótárnok leintette a méltatlankodót. — Lassan, lassan, előbb azt szeretném tudni, hogy ki gyújtott rá azokra a szivarokra ? — Hát a gazdám, a tekintetes ur, csakfélig szokta szinni a szivart, aztán elhajítja, én meg összeszedem. — Bizonyosan van valakije, akinek félre­rakja — gyanakodott a főkapitány. Az öreg gazdasszony visszautasította a mél­tatlan gyanúsítást. — Ejnye, a tekintetes ur is mindjárt csinta- lanságra gondol. Túlestem én azon a bolondságon. Nem kell nekem már a férfi se sülve, se főve, nemhogy még szivarral tartanám. — Hát akkor miért rakosgatta félre — fak- gatta a javíthatatlan rendőr. — Csakis azért — magyarázta a«gazdasz- szony — hogy. elrakjam a téli gúnyák zsebébe, mert a dohányszagot nem . állja a moly. Nem is esett a moly egy sipkába se, mióta én viselem a gondját a gazdám gúnyájának. — Ide azokkal a ruhákkal! — sürgették egy- szeiro hárman i-\ Nos a ruhák bőven ontották a sziviircsutako- kát. A vadász urak olyan mohón estek neki, úgy tövig szitták, hogy némelyik félangolosra pörkölte a bajuszát. Csak Farkas bírónál nem ment simán a szi­varszerzés. Mikor az egyik kabátzsebéből a szivar­véget kotorta, valami levélke akadt a kezébe, ün- kénytclenül ránézett és abban a pillanatban meg- ösmerte a felesége Írását. (Folytatása következik.) 4. Az 1912;- évi akvi, kivonási dijak­nak az aktő részére való átengedésé. 5. Kincsei Mária és kiskorú gyermeke illetőségének tárgyalása. 6. Kosa Aladár kiskorú illetőségének tárgyalása. 7. Reményi Ágoston illetőségének tár­gyalása. 8. A jár.,főszolgabíró ur 4777[913. sz. rendelete a községi bába részére megrendelt bábatáska árának 20 kor. 82 fill, kiutalása iránt. 9. Kovács Dánielné kérelme a község­háza és állami iskola előtti kerítésre letett biztosíték kicserélése iránt. 10. A községi elöljáróság előterjesztése az irnoki és községi végrehajtói' fizeiés fel­emelése iránt. 11. Tóth Sándor borbély telepedési enge­dély iránti kérelme. 12. Az Első magyar ált. bizt. társaság 1 felhívása a községi Wertheimszekrény betö­rés elleni biztosítása iránt. 13. Hirsch Jakab részére megállapított vállalati dij kiutalása. 14. A közgyűlést megelőzőleg 24’órával még esetleg beérkező ügyek tárgyalása. Felvételi értesítés A szilágycsehi állam polgári' fiúiskolával kapcsolatos internátusba az 1913 — 14. tanévre 26 tanuló lesz felvéve és pedig 10 ingyenes, 10 féldijas, 0 fizető. A felvétel pályázat utján történik. A pályázók Szilágyvármegye kir.. tan- felügyelőjéhez'intézett kérvényüket f. év jú­nius 10-ig az iskola igazgatóságához tartoz­nak beadni. A kérvényhez csatolandó: 1. születési bizonyítvány; 2. $pz 1912—13. tanév első félévére vonatkozó Értesítő, vagy Értesítő- könyvecske ; 3. tisztiorvosi bizonyítvány, mely a teljesen kifogástalan egészséges, ép testet igazolja; 4. a szülők vagyoni állapotát iga­zoló, 1 évnél nem régibb keletű községi bizonyítvány, melyben a családtagok száma is feltüntetendő; junius hó 30-ig az évvégi bizonyítvány is elküldendő, mert a felvételre való intézkedés még junius hó végén meg­történik. A féldijat fizetők havonta és előlégesen 18 koronát, az egész díjasok 3G koronát fizetnek az internáius pénztárába. Ezért kap­nak lakás, fűtés, világítás, mosás és fürdés mellett reggelit, ebédet, uzsonnát és vacsorát. A felvételeket jóváhagyó rendelet vétele után (julius 2. fele) a szülők a továbbiakról részletesen értesittetnek. A kérvény és mel­lékletei szegénységi bizonylat hiányában bé­lyegkötelesek. Szilágycselc 1913. május 8. Az igazgatóság. Országos vásár. E hó 21. és 22-én közsé­günkben országos vásár lesz és pedig első napon barom- a második napon kirakodó vásár. Dr. Tatár János megszökött. Szatmár- megye ügyvédi karának egyik ismert tagja volt dr. Tatar János szinérváral jai ügyvéd. A tehetséges és szimpatikus fiatat fiskálisnak nagy jövőt jósolt mindenki, aki ösmerte ta­lentumát és szolgalmát. Irodája kitünően in­dult, klientúrája igen szépen fejlődött, de a megjósolt szép jövőt romba döntötte a kö­zös betegség: a meggazdagodás vágya. Amint dr. Tatár irodájának jövedelméből egy kis tőkét gyűjtött össze, erejét és tőkéjét meg­haladó spekulációkba kezdett. Birtokot vásá- sárolt, kőszénbánya és petroleum-forrás után kutatott és ezek a spekulációk teljesen kimé-

Next

/
Thumbnails
Contents