Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-23 / 12. szám

I

I

V*

XL évfolyam.

Nngyflomkut.1913. március 23.

12-ik szám,

■p 1.1. M nil

.........Á . ............... ..................... ......................................................................

B I $ f i r. e t é . i ár:

Egész évre . . .. . 8 1C Megyttd évre .

Fii ívre . . ... . . 4 !< Egyes szem ara

2 ti 20 fillér

Fögzerkeaztfi: Or. Olwavnzky Viktor.

Felelős szerkesztő: ll.ria Konti,Szerkesztőséé é> kiadóhivatal. Nagyaomkut.Teleki-fpr 843 HBfiJBI.BNIK MIKIIBV VASiltKAI’

Feltámadás.

Fellámadás ünnepe, az éleire — ébredés szimbóluma vagy, és ezért vágyakozva tárjuk feléd a karjainkat. Ébressz fel bennünket is a hétköznapok halálos sivárságából-, .hogy a küzködés hörgő hangjait elnyomja az áhítat.

Egy embertársunk, aki Wilde Oszkár nevet viselt földi vánd.orutján prédikálta: «A legtöbb ember azt hiszi, hogy él, pedig csak létezik.« Feltámadás ünnepe ébreszd őket is az élők sorába! i

* k

Feltámadás ünnepe, hívd életre haló

poraidból a reményeinket és bizodalmunkat,

melvet annyira elnyomott a harc hálálniadarának baljóslatú kuvikkolása. *

Úgy akarunk bízni, úgy akarunk hinni az Igazság feltámadásában, de az igazság csak nem akarja elfoglalni az élet trónusát. És amikor a feltámadott Igazságot nem tudjuk fellelni a földi történtekben mi akarunk felemelkednihozzá a föld porából, az ő magasságus atmoszféráiba. A nagy gondolatok szárnya nem fárad ki, mig felemel hozzá, csak a sivár kicsinyes ség köt sokat a föld porához. Pénzért, 'címért, rangért törtető embertömeg fölött észrevétlen múlik el a feltámadás mementója, és igazi husvétjuk nem lesz nekik. Mert az ünnepi érzés, az kevesek • kiváltsága:

./ m* 1

a szenvedőké, akiket jóvá tesz a sors; a belátóké, akiket inégnemesit a tudás; a poétáké, akiket felemel az érzés:

Mert bárhová is fejlődik az ember és az emberiség, bármilyen utakat tár fel a tudomány az ember mivoltánál egyik sarkalatos véglete marad a szubjektív érzés- világ. A szeretet glóriája a világtörténelem lapjaira irta fel a tiszta belső érzésvilág

jelentőségének himnuszát.

*

Mennyire független mindez a kalendáriumtól, — de a kalendárium hozta az eszükbe. Mennyire más ez, mint cerimoniák üres játéka, s mégis, csak ott beszélnek a feltámadásról. Mennyire magas ideál a feltámadás; s mégis csak a szenvedés porában, a belátás megszégyenülésében és az érzés megalázkodásában lehet megismerni. Mert a végletek találkoznak, — les extrémes se touchent — a legmagasabb

gondolatok és a legsilányitóbb keserűségek.

*

Odakün tavaszodik, a természet is feltámad, hogy napsugárral aranyozza be ..az ünnep átufát.. Minden feltámadásra em- ékeztelt, miieden megújhodásra ösztönöz ; ennek a himnuszát halljuk a légét betöltő ünnepi harangszóban. \

A feltámadást- bőjtszaka előzte meg. A magyar ugar népe is sóidat böjtölt, nemcsak a tápláló • kul-tura tekintetében,

hanem a szó gazdasági értelmében is. A magyar föld sok polgárát nem • tudta eltartani, koldusbotot adott a kezükb«.

§ ki tudja, hogy az Újvilág mely részéből Iftlldik felénk sóhajaikat a feltámadás husvét ünnepén. Ki tudja mikor támad fel a mi Megváltónk, aki a szeretet nevében megujhit minden fájdalmas, élkor hadt barknsztot. Ám a remény él bennünk : feltámadtunk! Csakhogy ez a megváltás ki tudja mikor következik be? A mai zavaros idők nem kecsegtetnek semmi biztatóval, a mi feltámadásunknak ünnepét semmiféle biztató hírnök nem jelzi. Ezért szomorít el minket minden szinbófüm, a — amely feltámadásra emlékeztet:. husvét, tavasz,' minden.

; ' & : \ ;• ó •« I

Várjuk az időt, várvavárjuk, amikor minden ennek mi is örülni fogunk.

Jfc kővárvidéki takarékpénztár XXJX évi közgyűlése.

A Kövárvidéki takarékpénztár e hó 16-án délelőtt 11 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését Gróf Teleki Sándor elnöklete alatt.

A Kövárvidéki takarékpénztár községünk legrégibb pénzintézete, a mely 1884 évben alakult meg 30 évre, a mennyiben

A „IPARVIDÉK“ TÁRCÁJAA tuügváltozott nő-kultusz.

Irta: Analole Franc.

Midőn a kereszténység biiunó avatta a szerelmet, ezzel egyúttal a szerelem érdekét mozdította elő. A nőt kirekeszti a szentségből, fél tőle, ujjal mutat a veszedelmére. Az evangéliumban áll: , A nő; karjai hasonlatosak a vadász hálójához, — laquenä' venatorum.“ Figyelmeztet minket, ne bizsunk benne: „Ne támaszkodjatok a nádra, melyet lenget a szél és ne higyjetek benne, niért minden hús hasonló a fiihoz, eihervad a dicsősége, valamint a mező virága.“ Fél a ravaszságától, mely vesztére tör az emberiségnek : „Kicsiny minden gonoszság, a nő gonoszságához képest.“ De éppen ez a fólelmetesseg emeli hatalmassá, sőt rotte- ge'tté a nőt.

Ezen állítás akkor válik érthetővé, ha gyakoroljuk magunkat a misztériumokban. Gyermekéveinket vallásos légkörben kell töltenünk. Szerény életet kell visszavonultságunkban folytatnunk, meg kell figyelnünk a lelki gyakorlatokat. 12 éveseit vagyunk, midőn el kell olvasnunk a naiv lelitek előtt tennészetfölátti erőket feltáró épületes könyveket. Meg kell ismerkednünk Borgia Sz. Ferenc

életéve!, , ki Izabella királynő nyitott koporsóját nézi vagy a. vermonti apátnőaek lányai előtt való megnyilatkozásit. Az apátnő ugyanis a -szentség - illatában'halt meg és az apácák, kik. angyali mun- . kajának részesei' voltak, abban a -hitben, - hogy az égbéri vari, igájukban-hivták őt. .De egy nap megjelent előttük, halvány volt, ruháját lángnyel- vek nyaldostak körű , és igy szolt; „Mikor meg éltem, egy uben, imára kulcsolt kezekkel arra gondoltam, mily szépok e kezek. E bűnös gondolatomért kárhozom ma a pokolban. Leányaim Isten kegyelmes jós ágát ismerve, imádkozzatok, érettem!“ Egy gyermeki theologiai könyvben ezer ilyen történet van, mely a szűz tisztaságának o.y nagy értéket tulajdonit, nemhogy Ugyanakkor1 nagyon becsesnek tartsuk a gyönyörök t.

Az egyház Aspásiat, Daist, .Cleopatrat, pd- kolba kárhazott dém mokka teszi meg szépségük miatt. Mily dicsőség I Nem érzéketlen iránta a szent nő sem. A ' legszerényebb és legszigorúbb nő is, aki egy férfiút sem akar nyugalmában megzavarni, fs‘ziv#sen bontaná meg az összes férfiak nyugalmát. És ha az egyház óvintézkedéseket tart szükségesnek vele Szemben, ezáltal büszkesége csak nő,, mint a hogyan hizaleg neki, az a rettegés, midőn Szt.. Autal igy kiált feléje: „Távozz tőlem álatl Veszedelmesebb, mint a milyennek hitte magát és ennek ujjongva örül.

De ne bizakodjatok el, testvéreim nem mindig vagytok ti oly tökéletesek és felfegyverzettek Volt idő, mikor rnég alázatosak vota.ok. Őseitek a mammutok korábtn és a nagy medeek .idejében nem voltak urak a barlangi vadászok felett mint a hogy most urak vagytok felettünk. Akkor hasznosait voltatok sőt szükségesek, ám nem legyőz- hefeilenek sőt őszintén szólva, az ő.-i korban valamint még jó darabig azután, hiányzóit belőletek a báj. H is mlitottatoE a ferti tkhoz, és a férfiak hasonlók voltak az ólaihoz. Kőt dolognak kü- szónhetiti k, hogy a ma létező félelmes gyöuyöirü valtaiok, hogy ti lettetek a közvetlen és egyetlen okai az áldozatoknak és bűnöknek : A c;iv i:nációnak, mely fátyolt adott rátok, és a vadasak, mely kó.elyt juttatott nektek. Azóta vagytok titok ős bűn, almodnak rólam* és elkárhoznak érettetek. Felébresztitek a vágyat és a feleimet, a szerelem esztelensége jött a \il;>gba. .Csalhatatlan ösztön hajt t leket az aj ital hoz, bizony jel teszitek, ha,, szeretitek a kert szí é»y séget, hisz az megtízszerezte a hatalmatokat. Ismeritek Szt.. Jeremiást ? Kulidban cs Ä siaban akkora lelkiemmel töltöttetek el, hogy pisziaságb* menekült elő etek, h u szarai gyökerekkel élt és a. nap annyira égette testet, hogy már csak fekete bére vo.t csontvázzá aszott tysols fölött. És ott is találkozott veletek, maganyát «. ti képeitek népesítette be, mely még magatoknál is szebb volt, A ron **.fék igazsága valóbau bobizo- nyoáodot felőletek ; a ról tok v lo álom a való