Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-09 / 10. szám

10-ilí szám.

. V /UA.

XI. évfolyam.

Nairysomkut, 1913. március 9.

KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI IIETILAP,

A „NYGYSOMKUTI

JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“

hivatalos közlönye.

EHőrizcténi ár :

Eg^s* éve .... 8 K Negyed évre . S K

F*ii évio . . . . . 4 K Egyes szám ara 20 fillér

Főszerkesztő: í>r. Olnavszky Viktor.

Felelős szerkesztő : Bar«# Kenő.

folyó küzdelem az elnyomóikkal szemben Hálával tartozunk nagy elődeinknek, kik a szabadság, egyenlőség és testvériség gyönyörű eszméit diadalra juttatták 18ltí. március Iá-én.

Mi gyenge utódok tanuljunk őseinktől mert csak akkor van jogunk ünnepelni március lü-ét, ha a mostani márciusi napok emberi jogaikért folyó küzdelmében követjük az ö példájukat!

£lso Magyar Gyermektanulmányi Kongressus.

Harcok, párttusák folynak mindenfelé. Ezekben a küzdelmekben az eszmék eltörpülnek, csak a szenvedélyek lángjai lobognak. Társadalmunk a sivár jelennek örökös haici izgalmai..már-már kimerítik, E szomorú viszonyok közepette megnyugvás és öröm szádja meg lelkünket, mikor latjuk, hogy vannak még szellemi munkások, kik felülemelkedve a napi eseményeken, rendületlen hi tel, kitartó energiával dolgoznak egy szebb jövő megteremtésén, kik szeretettel lelkesedéssel foglalkoznak legdrágább kincseinkkel a gyermekeinkkel. Akik nem elégesznek meg a tanítás munkájával, hanem megismerni törekszenek a gyermeke nkben rejlő testi-lelki ereket, hogy ezeket minden irányban kitej- leszthéssék.

Március 15.

Álljunk meg e napnál! Emelkedjünk felül egy kissé a szokott sablonon, mert az események krmológikus elsorolása igazán unalmassá vált már. Hangzatos frázisok és hazafias felbuzdulások helyett vizsgáljuk e nap sociális és gazdasági jelentőségét, mert csak ebből a szempontból tudjuk igazán méltányolni és tudunk méltóan ünnepelni máiciua lb-én.

Küzdelmes idők voltak azok ! Az elnyomott néposztályok a gúzsba kötött gondolat leiszabadulási vágya betöltötte Európa levegőjét. Az lő4S. februári francia forradalom újabb figyelmeztetés volt Európa népeinek a szabadság kivívására. A felvilágosodás, a haladás és az emberi jogokért való fenséges küzdelem szele hozzánk is eljutott. A kor hatalmas eszméi kitűnő talajra találtak nálunk. Kossuth genialitása orkánná növesztette a gyenge szellőt, mely könnyen söpörte el a traditiókban gyökeredző, korát műit- magyar alkotmányt, hogy annál szebbet, emberségesebbet és hasznosabbat építhessen.

1848. márc. lö-én eltemették a nemesség kiváltságait, kimondottak minden embernek törvény előtti egyenlőségét, a jobbágy tulajdonosa lesz a földjének, nem dolgozni robotban, nem tizet tizedet a papnak, kilencedet a löldesurnak. A kor eszmeinek hatása

alatt belátják a liberálisan és humánusán gondolkodó politikusaink, valamint a minden ; nemesért lelkesülő ifjúságunk, hogy niind- j nyáján egyenlők vagyunk: fölemelik a porba | döntöttenct, s emberekké teszik az emb.ri jo- i gaiktól megl'osztottakat, Március 15-ikénetc e nagy vívmányai nem kívántak nálunk vói- aldozatot. A szellemi harcban megerősödött lángelmék sikerrel győzik meg a nemességet a jogtalanok küzdelmének jogosságáról.

Az ősiség eltörlése folytán szabadon rendelkezik a nemes az ő birtokával; a ic- lelős magyar kormány megalapításával szabad tere nyiiik a gazdasági és kulturális haladásnak, melynek irányát a nép képviselői szabják meg. A gazdasági fejlődést természeti'« Jolyamányának vélték őseink a nemzet szabad rendelkezést jogának, épp ezért semmi nyoma sincs gazdasági önállóságunknak a tizeul<éjt pontban.

A gyülekezési, vélemény- és sajtószabadság kimondásával a polgárok művelődésének és a különböző társadalmi osztályok kívánságai bátor nyilvánításának engedtek utat.

A sötétség megszűnt. A születéssel járó kiváltságok korszakának vége lett. A nemesség érdekeinek helyét a koz-erdeke váltja tel. E nap tehát az emberi jogok diadala napja, uem pedig a nemzeti dicsőség ünnepe. A harc, mely ezt megelőzte, nem a magyarság harca, hanem az elnyomottak érdekeben

A „küvarvidék“ tárcája.

ftz optimista.

Irta : ZiiídS Miirton,

Ha minden ember — him — nőnem — olyan lelki kvalnasoKkal járná az életet, aminővel Koós Mátyás jáitu, akkor nem kellene a suciológus uraknak becses fejüket törni azon a súlyos problémán, begy miként lehetne az emberiséget egy egyenletesen boldog társadalomba elhelyezni.

Egyébként ne higyje senki, hogy Koó.s Mátyás valami különös virtusokkal ékeskedett volna. Erről szó sincsen. Kisbirtokos vslt nagy adóságok- k&l és mint a legtöbb embernek, neki is sokkal több tudománya volt a pénz elköltéséhez mint a megszerzéséhez. Csak éppen a bö.cs e.etfelfogásá* v»l vélt ki a tömegből néhány jókora paraszt- ara szszal.

Koós Mátyás rugalmas lelke automatikusan kidobott mag-.ból minden kishitűséget, remenyto- lenséget és ketségbeesést. Eliaz képest az ö szótárából teljesen hiányozták azok a sopánkodási és panaszkodási formulák, melyek az életet oly savanyúvá, kellemetlenné és unalmassá teszik. Röviden optimista volt a legjózanabb fajtából. Az élet

legkritikusabb helyzeteiben, a buta dühvei lecsapó vakságában és katasztrófádban meg tudta mindig találni az enyhítő, megnyugtató és vigasztal© momentumokat.

Anélkül, hogy vallástalan lett volt volna, a tulvilági örömökért nem mondott le semmi földi gyönyörűségről. Emiatt több összeszólasa is voit a nagy tiszteletű Boros Áron esperes úrral, ki a földielet vaskalapos makacssággal cs prédikáció« ezójarássui következésén siraloutvölgye* nek nevezte.

Egyszer ezt mondotta neki :

— No, no, nagytiszteictü uram, az őszszel vagy harminc pulyaát láttám a paroitia uavarun szemezni, most alig egy-keaö bánkódik a szemétdomb körül. MtKozben a különbözetve bekebelezni méuóztatott, talán megsem volt olyan nagy a siralom ebben a mi innenső völgy linkben.

Koós Mátyás vidám leikenek derns filozófiával nemciaií magát tudta a komor napokban megnyugtatni, de erőj szuggeszúv érijével masaknak: elcsüggedt lelket is megtudta erusiieni és jókedvre hangolni.

Beszéilk, lmgy egyszer nngybeteg szomszédja ágyánál ipőZve, „ suyos betegbe egy anekdotáim esettel igyekezett te.két verni. Az anekdota szerint a betegről mir mindenki lemondott, az orvosok, a felesége, a gyermekid, az e,ész atya fiság és cnak a tisztesség oka i t hívtak luiz t egy nagyszerű orvosprofesszort, ki azouban csak harmad napra jöhetett el.

— Es tudja, mi történt ? — kérdezte a nagybeteg szomszédjától Koós Maiyás. — Az történt, hogy az orvosprofesszort maga a beteg pipázva fogadta a torn icon ilyetenformán: „Köszönöm a szives érdeklődésit, professzor ur, de nekem már haia Isten, kutyabajom. N^s, szomszéd ur, mit szól ehhez ?

A szomszéd nem szólt rá semmit. Nem is szólhatott, mert néhány' perccel az anekdota befejezesd előtt meghalt. K-jos .Mátyás egyidetg meg- theiődve nezte a halod arcai, az.au .távozóban egészséges logikával Így vigasztalta ma gat:

— Jói tette, hegy meghint. Eiicgro azért nem érdemes éim, hegy az ember egy iooSZ viccet veglgilel gasson.

Koüj Muyás, hogy optimisztikus «letfelfogá- sát érvényre juttassa, meg a történelmet is mozgósította es ha kellőit hamisította. Alikor az öreg urak.es az Idősebe hölgyek a sort panaszoltak Koos M hyas hetykén vetette oJa :

— M.csoda, ötven esztendő? Az is idő? Ko uaibusz Kristóf mar túl volt az ómenen, muur arra szánta magat, hogy amerikai fe.fedezze — ts Kleopatra, jo hatvanas volt mikor An.omuszuaK elcsavarta a fejet. Ügy bizony.

A nőknek az utobui példa, b.ir hitet.easégó- ! hez sok kétség fér, n-igyon tetszett. Hiaba, a hatSzerkeszt**^ és kiadóhivatal. Nagysomkul,Teleki tér 843 ItltKüJKLKKIK MINDIü.V VA8ÁRNAP