Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-23 / 8. szám
Melléklet a „KŐVÁRVIDÉK* 1913. február 23-ik számához. 3 hetjük, hogy interurbán telefonhálózat létesíthessék, annál is inkább, mert a nagyváradi posta és távirdaigazgstóaág is kilátásba helyezte, hogy enuek felépítése a f. éri muna- tervezetbe fel fog vétetni. Sürgessük tehát jogos kívánságunk mielőbbi teljesítését. Elitéit váltóhamisitó. Daráján Vaszalika kisfentösi lakost, a ki a nagysomkuti magyar bank részvénytársasághoz benyújtott 90 koronától kiállított váltóra a Darabán Tamás a Juon és Darabán János kibocsátói névaláírását azok tudta és beleegyezése nélkül reá irta, a szatmárnémeti kir. törvényszék hat hónapi börtönre ítélte. Az Ítélet jogerős. Az adózó közönség figyelmébe. A végrehajtás első fokozata (a megintés) az 1 í) 13. év január hó 1-én életbe lépett 1909. évi XI. t.-c. 46. §-a értelmében a megelőző törvényes rendelkezéstől eltérően történik. Ugyanis azok az adózók, kik esedékes adótartozásaikat a törvényes határidőig b# nem fizették, jövőben nem lesznek névszerint írásban megintve, haneia a törvény előbb hivatott szakasza értalmében, írásbeli hirdetmények hirdetmények hírlapi közlése és kifüggesztése utján hátralékainak befizetésére hivatnak fel. Az uj gör. kath. püspökség. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésében egyhangúlag elfogadta Nagykároly varos képviselő- testületének az ujannon létesített görög szer- tartasu kathoiikus püspökség széhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezese érdekében hozott azon határozatát, melynek értelmében 2u0ü00 koronát és telekbeli hozzájárulást ajánl fel a püspökségnek. A közgyűlés nagy lelkesedéssel magáévá teszi Nagykároly városának az uj püspöki székhely érdekében Zichy János gróf kultuszminiszterhez intézett feliratát s Falussy Árpád volt főispán idit- vanyára elhatározta a vá> megye, hogy a közel jövőben a törvényhatósági bizottság tagjaiból küldöttséget meneszt Csernoch János hercegprímáshoz, Tisza István gi óf képviselőházi elnökhöz, Lukács László miniszterelnökhöz és Zichy János gróf kultuszminiszterhez: Vádirat a szatmári rablógyilkos ellen. Dr. Fabó Zoltán szatmári királyi ügyész a napokban készült el a rablógyilkossag miatt letartóztatásban lévő Négy József "szabóse- géd elleni vádirattal. Az ügyészség előre megfontolt gyilkossággal és rablással vádolja a brutális ,szabósegédet, akinek ügyét e hó 24-én lógja tárgyalni az esnüdtbiróság, Nagy hogv a reá váró súlyos büntetéstől) megsza- duijon, a börtönben óraitségjt szimulál. Szeszkontingest kapott varmegyénkben Dr. Jékey László 720 literre, (írót Teleki János 720 literre, Dr. Fárcsek László körjegyző 420 literre. Uj levelezőlapok. A magyar kir. posta- igazgatóság a jelenleg használatban levő levelezőlapok mindegyike helyett, a készletek felhasználása man fokozatosan uj levelező lapokat bocsát forgalomba. Az uj kiadású nyílt levelezőlapok az eddigiekkel azonos nagyságúak, de közülük úgy az egyszerű és válaszos (belföldi) mint a nemzetközi levelezőlapoknak címoldalait középen függőleges vonal osztja ketté, azért, hogy a baloldali rész írásbeli köziemé- nyekrre szintén felhasználható legyen. Az _______K_ö V ARTIDÉK____________ uj levelezőlapok alapszíne úgy mint eddig világossárga, címoldalaikon a korona, a szővegnyomás és a bélyeg a belföldieknél élénk világos zöldszinü, a nemzetközieknél pedig mint eddig is élénk piros szinü. A 6 és 10 fillérres zárt levelezőlapok alapszíne mint eddig kékesszürke marad, azonban lukasztási vonalai, eltéröleg a most forgalomban lévőktől, a széleken nem metszik egymást. A hat filléres zárt levelezőlapokon a bélyeg. A korona és a szővegnyomás a hatfiiléres levéljegygyel azonos szürkés olaj- zöld szinü, a tizfilléresnél pedig a korona, a szövegnyomás és a levéljegy mint jelenleg is élénk pirosszinü. Az uj kiadású ösz- szes belföldi levelezőlapokon a >M. kir. posta« szövegsor, miután a bélyegen úgy is rajta van, elmarad. Adófizetés iránti hirdetmény. Alulírott községi elöljáróság ezennel felszólítja mindazon adózókat, akik az adófökönyvben előirt és az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében esedékes adótartozásukat e hó 15-éig be nem fizették, hogy azt, járulékaikkal együtt, a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 24-ig az alulírott községi elöljáróságnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Nagysomkut, 1913. év február hó 16-án. Községi elöljáróság. Szatmármeyye s az államosítás. Szat- vármegye törvényhatósága legutóbb tartott közgyűlésében Pozsony vármegye átiratára, melyben a közigazgatás államosítása tárgyában a kormányhoz intézett felirat támogatását kéri, a kővetkező határozatot hozta: A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményével egyetértöleg a vármegyék jelenlegi szervezetében alkotmányunk egyik legerősebb bizonyítékát látván, a vármegyei közigazgatás államosítását nemcsak hogy szükségesnek nem tartja, de azt nemzeti törekvéseinkre halálos csapásnak tekinti, miért is az átiratot tudomásul veszi és irattárba tenni rendeli. Pénügyőrök öröme. Szombaton érkezett a pénzügyminiszter rendelete a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz a pénzügyőri vigyá- zók zsoldjának és a legénység ruházati adalékának felemelése tárgyában 1913. év januárjától visszamenőleg. A pénzügyminiszter rendelete igy hangzik: Az 19i2. évi LXVI. t.-c. értelmében 1913. évtől kezdö- dőieg a pénzügyő rivigyázók kezdő zsoldja 800 koronára, az összes pénzügyőri legénység ruházati adaléka pedig fejenként évi 120 koronára emeltetvén fel, utasítom a pénzügyigazgatóságokat, hogy 1918. január elsejétől kezdve: 1. Mindazoknak a pénzügyőri vigyázóknak zsoldját, akik ez időszerűit évi 750 kor. zsold élvezetében állnak, évi 800 koronára emelje fel és az 1913. január elseje után felvett pénzügyőri vigyázók részére is ezen kezdő zsol- dot utalványozza. 2. A pénzügyőri legénység létszámába tartozó összes pénzügyőrök évi 100 korona ruházati adalékát évi 120 koronája emelje fel. A régi tizkorenások. A forgalomból bevont 19ÜÜ. március 31. keltezetü (lila- szinü) tiz korouás bankjegyek elévülésének határideje 1913. február 28. Ezen hafebruár 23. téridőn túl e bankjegyek értéktelenek fizetési ezközt nem képeznek és be nem válthatók. Vásárátholyezés. A, kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy a Szatmárnémeti városban az 1913. évf szeptember 30-ra és október I-re eső országos vásár ez évben kivételesen szeptember 24. és 25-én tartassák meg. A zöldségpiac drágulása. Mi ver a hazahívott bolgár kertészek nem jönnek vissza Magyarországba, már most kellene gondoskodni arról, hogy a konyhakertészet nálunk parlagon ne maradjon. Köztudomású, hogy az ország legtöbb helyén a bolgár kertészek látták el a piacokat konyhakerti terményekkel. Ha ez a termelés elmarad, kétségtelen, hogy a drágaság ismét emelkedni fog. Hiányát éreznők a piacon a városok határában bérletekkel bíró bolgár kertészeknek, akik mindennap megjelentek a nyár elejétől a tél elejéig a piacokon és rengeteg mennyiségben produkálták a konyhakerti veteményeket s a piaci árak mérséklésére hatást gyakoroltak. Temetkezési egyletek megrendszabályo- zása. Az uj biztosítási törvénnyel kapcsolatban a belügyminisztériumban tervezet készül a falusi u. n. temetkezési egyletek megrendszabalvozására. Az uj és tervbe vett rendelkezések szerint ezen egyletek rendes halálesetre szóló biztositó intézeteknek fognak tekintetni és megfogják tőlük követelni rendes biztosítéki alap kimutatását. Ha ilyent nem fognak felmutatni tudnj, azokat irgalmatlanul fel fogják oszlatni. Az uj biztosítási törvény szerint ezek a megmaradó temetkezési és leánykiházasitó egyletek is az országos biztosítási hivatal felügyelete alá fognak tartozni. A biztosítéki alap a törvény szerint 200,000 korona. Ideje volna tehát, ha ezek a ^temetkezési társulások érdekeik megóvása céljából már most egy országos tömörülést készítenének elő s egymás között szövetséget létesítenének tagjaik érdekében. Apróság. A falusi iskolában először ment József, egy erdőkerülő kis fia, aki szülein kívül csak a nagybátyját és két öreg nénjét ismerte. Az első óra az iskolában hittan óra volt és a pap, aki a hittant tanította, mindjárt első nap a kis Józsefet szóliitotta fel. — Hogy hívnak? — József. — Naiiát, mondd meg József ki vagyok én? — Maga a tanító. — De ki vagyok még? József a vállait vonugatja: — Nem tudom. — Hát miért van rajtam ez a hosz* szu ruha? József hosszasan nézegeti a tanítót, majd igy. szól: — Bizonyosan nincs nadrágja. Gondolatok. Legyőzött gyatra ellenfelünket dicsőbbnek tartjuk, mint a minket lefülelő hőst. A jóakarat megfelelő eszközök nélkíi mire sem megy — a rossz föltétlenül érvényesülhet. A gondolat olvasás egyenrangú művészet a gondolatirással. Sok jó érzés is csak rövid időre forraszt egygyé két egyént, amig a legcsekélyebb rossz őrökké ketté választja.
