Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-14 / 37. szám

szeptember U. KövArvidU 2 népszerű útmutatásban előirt óvintézkedé­seket lelkiismeretesen követi, az a járvány közepette és a betegek oldala mellett is megóvhatja magát a kolerától és annak félnie vagy a járvány helyének elhagyá­sára gondolni nem kell. HÍREK. Vármegyéi közgyűlés. Szatmár várme­gye törvényhatósági bizottsága e hó 18-an délelőtt 10 órakor Nagykárolyban a vármegyei székház gyüléstermében rendkívüli gyűlést tart. A 391 pontból álló tárgysorozatból köz­ségünket különösen érdekli a tárgysorozat 19. pontja, a mely pont alatt községünk azon kérelme kerül tárgyalás alá, hogy a nagy- somkuti vármegyeháza épülete a község ré­szére engedtesse* át. Fölkérjük tehát a helybeli és járásbeli vármegyei bizottsági tagokat, hogy a község kérésének támogatása érdekében a közgyű­lésen lehetőleg teljes számban megjelenni szíveskedjenek. Árlejtés. A nagysomkuti önálló gazda­sági iskola telkének bekerítéséhez szükséges mintegy 873 folyó méter faoszlopra erősített horgonyozott drótkerítés készítésére f. évi szeptember hó 25-ikéu délelőtt 9 órakor a jegyzői hivatalban zártajánlatu versenytár­gyalás fog tartatni. Felhivatnak vállalkozni óhajtók, zártajánlataikat lö3 korona bánat­pénzzel felszerelve az említett batáridőig ad­ják be, mert később érkező és utóajánlatok figyelembe nem fognak vétetni, A kerítés terve a hivatalos órák alatt a jegyzői hivatalban megtekinthető. A koleráról. A vármegyénket fenyegető kolerára való tekintettel figyelmébe ajánljuk Olvasóinknak lapunk mai számában közölt vezércikkét. Pályázat állami iskolák építésére, A nagy károlyi állami építészeti hivatal a szakái­A Regina arca lassankiut rózsaszínbe csap át ennyi bujkáló szemtelenségre. — Ki akarok menni! Ki, ki, a levegőre 1 Nem itthon senyvedni és fonnyadni! Ha már le­eszed rólam itthon a húst, vigyél ki olykor va­lahová 1 Nem bánom, akárhorá, csak emberek közé, emberek közé 1 — Hát iszen jó fiacskám, de nincsen csak hatvan koronáin, ez pedig, amint te is Jjól tudod, éppen egy harmadrésze annak a házbérnek, ame­lyet holnapután le kell tennem . . . — Mondtam én. hogy pénz kell költened ? Mondtam én hogy lakodalmat muszáj csinálnod. Én csak annyit kérek, hogy vasárnap délután men­jünk ki valahová ... a ligetbe ... — Ha éppen erről van szó . .. — Lámcsak, milyen kegyes vagy. Persze: séta, gyalog-séta. a gyerekek elől, én utánuk, aztán egy pádon leülünk. Köszönöm. A tözsdejátékos- feihajtók mind ilyen nagylelküek, mikor a felesé­gükről van szó. Hanem én négy kockacukrot ad­jak a feketéhez, ugyebár? Kemény Simou nagyot fuj, feldomboritja a mellét s azt mondja záradékul: — Jó, bánja a szösz, menjünk, ahová akarod I De már erre ő nagysága, is felcsattau. — Hogy montad ? Ahogy én akarom ? Hát van nekenj akaratom a tied mellett ? Akartam én már egyszer is valamit valaha? Hát ez már... Hát ez már ... Egy jótékony köhögési robam elfojtja többit M est Kemény Simon arra használja fel, hogy meg* ducolgassa a galambocskájat: — Kuc, kuc ! Ne, ne légy máv oiyan ideges, szivecském. Elmegyünk. Kiruccanunk. Kirúgunk a hámból, az aldóját neki 1 Kemény Simonná úgy törli le a könnyeit, mint aki most lát először igazán, — Úgy kirúgunk a hámból ? Ezt érted 1 Ez lasfalvi és kóvárgarai állami iskolák építésére versenytárgyalást hirdet. \ zártajánlatu ver­senytárgyalás szept. 23'án d. e. 11 órakor fog megtartatni Nagykárolyban az állami épí­tészeti hivatal helyiségében. Az erdödi főszolgabíró szabadságol. Berenczei Kováts Sándor erdődi főszolgabíró megrongált egészségének helyreállítása cél­jából f. hó 1 -tői kezdődőleg 4 hónapi sza­badságra nrrnt; távollétében a hivatalvezetó- sével Dr. Jékay István tb. főszolgabíró lett megbízva. Uj srdötörvény. Báró Ghillány Imre földmivelési miniszter az ősz során törvény­javaslatot terjeszt a parlament elé az erdők ügyében. A javaslat törvényerőre emelésével az eddigi erdőtörvények m>nd hatályon kívül kerülnek. A belügyminiszter a vadházasságok el­len. A belügyminisztérium a statisztikai hi­vatal jelentése alapján megállapította, hogy a vadházasságok legnagyobb részben a kis­korúak közül kerülnek ki. Ezért a belügy­minisztérium rendeletet intézett az árvaszé­kekhez. melyben felhivfa őket, hogy a szülők és gyámok utján hassanak oda, hogy kiskorúak „Összeállását-* nngakadály ózzák. Felhatal­mazta az árvaszéket, hogy szükség esetén úgy a szülőket, mint a gyámokat büntetés­sel sújthassák, szükség esetén a szülőktől a szülői jogok gyakorlását elvonhassák. Nincs munka. Általános a panasz s a rémséges nyomor és Ínség közeledtét jelzi az a körülmény, hogy az egész országban ijjesztó mérvű a munka hiány. Máskülönben jóravaló dolgos kezek munkanélkül pihennek s esedezuek kenyeret adó munka után, Mint jellemzőt közöljük a budapesti ipari és ke­reskedelmi munkásközvetitő intézet augusztus hó 22-iki kimutatásában közölt adatokat, ezek szerint a jelzett napon munkanélkül állott 3923 munkás, 578 munkásnő, 79 fiú. A szá­mokban minden iparág képviselve van. Ennyi neked való Ezért járok én félévi? egy cipőben. A férj fegyverszünetet akar : — Mondtam már a kívánságod méltá­nyos és... Nohát ezekre a lelketlen szavakra csordultig megtelik ő nagysága keserűség-pohara. — Ahaha I Az én „méltányos kívánságom“. Istenem! Az én méltányos kívánságom ; Én hoz­tam a házhoz huszonkét ezer koronát... — Részvényekben, fiacskám. A Cipőfelsőrész Részvénytársaság azonban pont akkor mondott cső­döt, mikor mi megesküdtünk s te Kemény Simonná lettél. Ezt ne feledd . .. Kemény Simonnénak tátva marad a szája. Mi ez? Honnan vesz ennyi bátorságot ez az ember? Ku­tya, hát te nemcsak ugatni, hunom harapni is mersz ? — Nyomorult; Nyomorult! Nyomorult! Há­romszor is nyomorult! Még te mered kinyitni a szádat, aki nálam nélkül nem volnál senki, semmi? Te, aki nagyságos urat játszol a feleséged jóvoltá­ból ? Hallatlan! Nohát ez egyszerűen hallatlan I. őnagysága, miután ezeket a kemény igazsá­gokat kiadta, csuklani kezd. Kemény Simon most már határozottat! megijed. — Talán készülhetnél már drágám. A „drága“ elfordul, de félfordulóban még meg­kérdezi : — Aztán melyik ruhámat vegyem fel ? A puhaszivü Kemény szemében a diadal vil­láma lobog: „ahá, melyik ruhát vedd fel ?“ Tehát több ruhád van! Tehát még sem vagy olyan elha­gyatott, ugyebár ? I Hanem azért jó : legyen békes­ség végre valahára. — Azt te tudod fiacskám. Az asszony egyet mosolyog, kettőt szükken s kikiált a konyhába: — Terka ! hagyja a mosogatást Terka I Tarka bejön s a vizes kezét törülgeti. — Tessen parancsolnyi 1 Segíteni fog Terka. Öltözködöm. csak egy pesti intézetnél, de mennyi van még a többinél és mennyi a vidéken? Ilyen nagy megpróbáltatás még nem érte a magyar né­pet egy emberöltő óta. Rendkívül súlyossá teszi az állapotot, hogy már évek óta csak tengünk; kimerülve, minden tartalék nélkül megyünk elébe a legnyomorultabb évnek, A választókerületek uj beosztása. A be­lügyminiszter bizalmas utón megküldte az összes főispánoknak a választói kerületek uj beosztásáról szóló törvénytervezetet A főis­pánok a tervezetet kinyomatják és várme­gyéjükben a foszolgabirákhoz juttatják. A főszolgabirák a tervezetre megteszik a meg­jegyzéseiket és azután visszaküldik főispán­jaikhoz. A főispánok megjegyzéseit és az anyagot ankét elé terjeszti a miniszter és csak azután készítik el a kerületek beosztásáról szóló tervezet szövegét. Törvények az árvízkárosultakért. A kor­mány kebelében előkészületek folynak külön­böző törvényjavaslatok előterjesztésére, ame­lyek a képviselőház elé fognak kerülni a rö­vid idő múlva megnyitó időszakban. Ezek a tör­vények részint az árvízkárosultak aktuális megsegítéséről szólnak, részint azokra a mun­kálatokra vonatkoznak, amelyek a jövőben a nagymértékű árvízkárok elhárítása végett vál­nak szükségessé. Ezek a javaslatok égető szükséget vannak hivatva orvosolni. Hatalmas újítás áll a küszöbön az ál­lamvasutak vonalain ; a földgázvilágitást ve­zetik be. A szükséges süritőtelepek felállítását most kezdték meg és még a nyár folyamán elkészülnek a szükséges berendezéssel. A gázt acélpalackokba süntik és igy szállítják majd az egyes állomásokra, ahol a gázvilágitásra berendezett vasúti kocsik tartályába vezetik. Ezzel a rendszerrel a vasúti világító gáz köb­méterje fél fillérjébe kerül a magyar állam­vasutaknak, ami az eddigi világítási rendszer­hez képest igen jelentékeny megtakarítást jelent. Egy 30 gyertyavilag fényű szakasz lámpa óránként 20 litert fogyaszt, tehát két fil­lér értékű világitó anyag éppen ötven óráig ég. Kemény Simou addig ledől a díványra. Rá­gyújt egy cigarettre s a füst-pászmákat követi a szemévei. Csönd. A cigaretta elfogy s az álom — ahogy a költők mondani szokták — lábujjhe­gyen odalopódzik s csendesen befogja a szemét... Elmúlik egy óra. Ő nagysága kész és Simont köl- tögetni kezdi: — No, te ország lustája. .. Mehetünk ... — Öhöm — retten fel a férj — mehetünk. Azaz várj csak, elébb felrántom r> cipőmet. Két perc múlva már a lépcsőn lefelé mennek, mégpedig karonfogva. Itt Kemónynének fontos dolog jut az eszébe. — Hát az ablak ? — Mi van az ablakkal? — Nyitva van. Mind a négy nyitva van. Be kell csuknod, hátha eső lesz ? — Jó. Várj itt, én be­csukom. Pár pillanat s Kemény visszajön jelenti. — Becsuktam. Rendben van. A kapu alatt ő nagysága még egyszer körülnézi magát. — Jaj, az ernyői — Mi az Isten csudája van az ernyővel, hiszen a ke­zedben van ? — Szerencsétlen! Hát nem látod, hogy fehér ruha van rajtam ? — De látom. — És milyen ernyő van a kezemben ? — Fekete. — Azért, Hozd le rögtön a feliéret. Az is megtörténik. Az asszony szétuéz, az eget vizsgálja: eső lesz.— Cuncikám, ne haragudj : hozd le mégis a feketét 1 Kemény ur távozik, de nem jön vissza. Félóra múlva az asz- szony utánna megy. — Ez már mégis csak sok! Hol késik ez az ember ? A fürdőszobában leli meg, ahol az angyali gyermekek ekkorára már árvizet játszanak s a helyzet a következő ; A nyitott víz­vezetéki csap, — nem tudván ellentállni természeti erőknek-letört s most a felborult fürdőkád az ár- viz hátán ide-oda úszkálna, ha tudna. A viz ennek okáért befolyik a hálószobába, az ebédlőbe és a spajzba. Nincs semmi baj, csak a befőttes állvány borult le, egy és más könnyebb bútor darab úszik. Káromkodás... Sikoly. — Mentsük, ami menthető j ll-kor lakás rendbe jött. A gyerekek tovább bőg. nek. Kemény vacsorázik s ő nagysága a fülébe szi­szegi : — Te, te. Csak még egyszer állj elő nekem, Uogy ki akarsz sétálni valahova!

Next

/
Thumbnails
Contents