Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-17 / 33. szám

Az ünnepélyen megjelentek Pap Ist­ván magyarberkeszi ref. esperes vezetése alatt a iárás összes ref. lelkészein kívül a helybeli többi hitközségek képviselői és nagyszáma közönség. Az ünnepély lefolyásáról alábbi tudósí­tásunk számol be : A nemzeti zászlókkal és virágokkal fel­díszített templom ..telkén megjelent nagy­számú közönség jelenlétében az ünne­pélyt Pap István magyarberkeszi ref. esperes nyitotta me* és megható imában az Isten áldását kérte a saját, valamint a helybeli többi összes egyházak, hatóságok és azok összes tagjaira. Ezt Gergely Károly helybeli ref. lel­kész nagyhatású beszéde követte, a melyben rövid vázlatokban ecsetelte a templomépité* sének történetét, megemlékezvén mindazok­ról, a kik ezen templomépitését áldozatkész­ségükkel lehetővé tették. Zuhogó esőben helyezték el a perga­menét az alapkőbe. Minthogy az eső megakádályozta az alapkőben elhelyezett irat felolvasását, — azt egész terjedelmében alább leközöljük. Az alapkőre a szokásos kalapácsütést — szellemes mondásokkal kisérve elsőnek Pap István ref. esperes, utána Gróf Teleki Sándor, Mán Lajos és többen — mérték. Az alapkőben elhelyezett pergamentirat tartalma a következő: Az Úristennek dicséret, dicsőség és há­laadás mindörökké. Ámen. „Ha az Úr nem épiti a házat, hiában fáradnak, akik azt építik, ha az (Jr nem őrzi a várost, hiában vigyáznak az órizők.“ (127 Zsolt.) A Mindenható megsegítő kegyelmébe vetett hittel s az Ó dicsőségére építtette ezt a templomot a nagysomkuti református egy­házközség Dr. Kenessey Béla erdélyi ref. augusztua 17.____________________________ _ — De engedje meg legalább, hogy a telefont használjam. — Kérem parancsoljon, ilyen csekélységet so­hasem tudtam megtagadni feleségem barátaitól. Adjő 1 Elment. Mágen rohant a telefonhoz, hogy Láma dr.-ral beszéljen. Két órai viharos telefonhajsza után Láma dr. megjelent a villában. — No csakhogy itt van! — kiáltotta Mágen. — Mi történt ? — kérdezte Láma. Mágen töviről-hegyire elmondott mindent, a revolvert erősen aláhúzta. — Kilenc milliméteres Browuing... Érti ? Értein, de mit tartozik mindez én rám? — kér­dezte dr. Láma. Mágen dühösködni kezdett. — Micsoda beszéd ez ? Kinok másnak köte­lessége őnagyságát megszöktetni, mint önnek ? Nem ön van első helyen bekebelezve ? Láma dr. húzódott, grimasszokat vágott, végre kinyögte: — Barátom, nem tehetem, nincs pénzem. — Kedves barátom — kezdte Magon szokott üzleti hangon — szegény ember vagyok, de erre a célra szívesen bocsátók ezer koronát rendelkezésére. Láma dr. ingerülten vágott szavába: — Maga bolond! Mit kezdek én ezer koronával? A vasúti jegyek, a hotelek, a borravalók, a kéjkirándulások, az automobilok ... — Hit mennyi kell ? ? — Három ezer koronán alul beszélni sem lehet. Az a minimum. Elvégre ráfizetni nem aka­rok erre az üzletre. . — Fogja ön ezt olcsóbban csinálni. — Egy vassal sem. Menjen, csinálja maga. Még egy darabig alkudtak, végre is Mágen leolvasott az asztalra háromezer koronát. Éppen csakhogy eltette a pénzt a fiskális, mikor az ajtó megnyílt és Főbusz ur szikár alakja jelent meg. Finom, előkelő mosoly játszott ajka körül, így szólott: KŐTÁR VIDÉK püspök, Pap István dési esperes, Gergely Károly lelkész és Pályi Béla kir. vezető já- rásbiró, egyházközségi gondnok idejében, az Úr Ezerkilencszáztizenharmadik (1913.) esz­tendejének július havától az Ezerkilencszáz- tizennegyedik (1914.) év jnnius haváig. Ezen időben presbiterek voltak : Szabó Géza állami tanító, ogyh. énekvezér. Dr. Berényi Antal kir. járásbiró, Derecskey János, Eresei Pál, Jeszenszky Béla tb. főszolgabíró, Kassay Kálmán, Kogozsán Lőrinc. Székely Ernő jederi körjegyző, Székely János, Szi­lágyi Béla, Szilágyi Ferene, Dr. Takáts Sán­dor körorvos és Veress József állami elemi isk. igazgató. Egyházfi: Fehér János. A telket Méltóságos Gróf Teleki László Gyula kővárhosszufalui nagybirtokos volt kegyes adományozni 1905-ben. Az 1913.-ik év közepén épült ugyanennek a teleknek balsarkán a 4 szobás papilakás is, az építő­mester Csiszár József nagybányai építész volt, ki is a templomot Huszonháromezer és négyszáz (23.400) koronáért, a papilakást 12.700 kor.-ért vállalta fel. Munkavezetője Nagy József. A templomépitéshez szükséges összeg nagyrészét, mintegy 17.000 koronát a hívek buzgósága hozta össze egy évtizednél hosz- szabb idő alatt, részint önkéntes adakozás, részint országos gyűjtés utján. Elismeréssel vagyunk helybeli más vallásu testvéreink iránt is, kik szintén nem kis mértékben já­rultak hozzá az adakozáshoz. Az egyházke­rület is támogatott bennünket, nyújtván ket­tős építkezésünkhöz Tizenegyezer ötszáz (11.500) korona ö°/0-os kölcsönt. Örök emlékezet okáért megjegyezzük az alábbiakkat is. Nagysomkuton templomunk építése előtt mintegy 20—25 évvel alig volt egynéhány református család. Lassanként költözködtek be a szomszédos városokból, községekből, mint iparosok vagy pedig ide­helyeztettek, mint hivatalnokok. — Uraim, az ügy, amelylyel önöket terhel­tem tárgytalan. Nőm ezelőtt félórával szökött meg Stern Oszkár nevű könyvelőmmel. — Äh, áh I — Nincs abban semmi, kérem. És most en­gedjék meg, hogy egyedül hagyjam önöket, de tarokkpartnereim oly idegesek ... Adjö, uraim, adjö! Elment, Láma dr. nagyot ütött és a levegő­ben kétszer összeütötte a bokáját. Kijelentette hogy ennél boldogabb napja nem volt. — Olyan pezsgés vacsorát fizetek! — kiáltotta. — Helyes, — bólintott Mágen, de előbb adja vissza a háromezer koronát. — Soka I — mondotta Láma felsőbbséggel — tekintse azt a pénzt foul perdunak, bakkaravesz- teségnek, börzedifferenciának, vagy ahogy jólesik. — Ezt nem értem. Miért ? — Mert azt a háromezer koronát rajtam per­rel sem veheti meg. Érti ? S«ha! — Ezt nem értem. Miért ? Láma arca kigyulladt & diadaltól és égnek emelt ujjal harsogta: — Mert itt a turpis causa esete forog fenn, — Mi az a turpis caasa ? — kérdezte Mágen bambán meredezve. — Minthogy magának kissé nehéz a felfogása, példával fogom megmagyarázni: ha mi ketten be­törésre szövetkezünk s ön nekem ozer koronát ad, hogy betörd szerszámokat vásároljak, azt a pénzt, akármit teszek vele, ön rajtam soha nem követel­heti. Mert törvénytelen, erkölcstelen célra adta. A bíróság elutasítja. Engem is elutasított már a bíró­ság turpis causa alapján. És különben is a pénz sem önt, sem engemet nem illet. — Hát kit illet ? — Stern Oszkárt, aki megszöktette a nagy­ságét. — És ön odaadja neki ? Az ügyvéd szivére tette a kezét: — Elvben — mindenesetre l 2 Egyházunk 1890-ig szórvány volt, majd 1911-ig Sárosmagyarberkesznek volt leány­háza Pap István dési esperes vezetése alatt, kinek is az egyház építése, szervezése tekin­tetében elévülhetetlen érdemei vannak. Egy­házunk 1911. julíüs havában lett önálló anyaegyház s első lelkipásztorául Gotthárd ; József neveztetett ki. Fájdalom — hívei nagy j szomorúságára — alig félévi papsága után | már 1913. március 25-én huszonhat éves ko­rában tüdösorvadásban elhunyt. Sírja a he­gyen levő községi temető bejáratától balra 40—50 lépésnyire van. — Az egyház máso­dik lelkészéül Gergely Károly fogarasi segéd­lelkész neveztetett ki 1912. okt. hó 1 -én s kezébevéve a vezetést Pályi Béla gondnok s a presbiterek egyrészének lelkes támogatá­sával lerakatta a két épület fundamentumát és hamarosan tető alá hozatta azokat. Kegyes emlékezés okáért feljegyezzük a volt gondnokok neveit: 1. Néhai Felvinci dr. Takáts Sándor orvos (jelenlegi presbiter édes atvja. 2. Szappanyos József kir. járásbiró. 3. Veress József jelenlegi presbiter. Ne fe­ledjük el néhai Benedek Ferenc volt egyh. pénztárnolc, iparos nevét, a ki sokáig szin­tén buzgó tagja volt egyházának. Hívek száma időnként változó. Jelenben 270—300. Az Úr a hatalmas adja, hogy álljon e templom szilárdan, hosszú időkön át hirdetve az 0 nagyságát, szeretetét és örökkévaló­ságát. Ámen. Az 1912-ik és 1913-ik év roppant esős, szegény év volt, árvizek, viharok pusztítottak mindenfelé, különösen Erdélyben, Márama- rosban és Szatmárban. A kis Berszó patak is kétszer kiöntött 1913. julius havában s csaknem telkünk felső részéig emelkedett. HÍREK. A földmivelésügyi miniszter Szatmáron. Br. Gillányi Imre földmivelésügyi miuiszter az elmúlt szombaton Szatmáron s az árvíz sújtotta vidéken járt, hogy személyesen győ­ződjék meg az árvíz nagy pusztításairól. A miniszter Ígéretet tett, hogy legközelebb meg­kezdik a rakoncátlan Szamos szabályozási munkálatait, Eljegyzés. Dr. Somló Lajos szinérvár- aljai ügyvéd eljegyezte Bóth Margitot Mező- kászúnyból. A zárétörvény életbelépett f. hó 7-én. A törvény egyik érzékeny rendelkezése, amely az élelmiszer árusítással foglalkozó üzletekre vonatkozik, pontosan meghatározza ezeknek az üzleteknek a forgalmát. Szigorúan előírja, hogy olyan üzletekben, ahol az élelmiszere­ken kívül mást is árusítanak, ott nyolc órán túl mást nem lehet eladni; a trafikban nyolc óra után kizáróan egyedárusági cikkeket sza­bad eladni. A záróratörvény bár a törvény ezt nem mondja ki, — valószínűleg a ban­kokra is alkalmazást nyer. Az uj püspökség székhelye. Miklóssy István dr. az uj hajdudorogi püspök levelet irt a nagykárolyi polgármesternek, melyben értesíti, hogy a püspökség székhelyének ügye csak októberben lesz véglegesen elintézve, Debrecent csak ideiglenes székhelyül válasz­totta és beiktatása után fogja állandó szék­helyét elfoglalni. A ravasz fékák. A budapesti állatkert legnépszerűbb látnivalói közé tartoznak a fókák. Fönn,a kitünően utánzott jégtáblák között fehér jegesmedvék tanyáznak, alul, a

Next

/
Thumbnails
Contents