Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-22 / 25. szám
o juntos. 22. _______•_____________________ Vi ssza emlékezések. Csendben, minden zaj nélkül közeledik a járásbíróság egy jelentős dátumához. A folyó év őszén költözködik át uj, díszes hajlékába a régi székház épületéből, a hol a bíróságnak az 1871.’ évben történt felillitása óta elhelyezve volt, A dohos, polepte irattárak ablakai mngnyilnak s a beáramló szellő nyomán halkzizegés támad. Az egymás mellett évtizedek óta szépen összeférő csomók mesélnek elmúlt dogokról, rég pihenőre tért alakokról. A bíróság személyzetét összeválogatni nem volt könnyű feladat abba az időben; keresték az arra alkalmas egyéneket, a kik egyfelől kellő szaktudással bírtak, másrészt a vidék közönsége elölt valamelyes bizalomnak is örvendtek. Így lett járásbiró az e vidéken már akkor nagy népszerűségben állott Buttyán László, tősgyökeres nagysomkuti ember, Kóvárvidék követe volt s parlamenti tevékenységét cserélte fel a bírói asztallal, mellette albirakul működtek Rébay Károly Horváth Ferenecz és Beibe János. Kegyelettel emlékszünk vissza e férfiakra, kik az alkotmányos élet fellendülése óta az állami igazságszolgáltatás első birái voltak e járásnak s a kor szelleméhez képest bizonyos táblabirói modort vittek bele hivatalos ténykedéseikbe. Rébay Károly már 16 éves korában már Bém hadseregében harcolt s hadnagyi rangig vitte, gyulafehérvári születésű lévén, a szabadságharc lezajlása után Erdődre került valami távoli rokonához, ahol később telekkönyvi segéd lett az ottani szolgabiró- ságnál, azóta állandóan a megye szolgálatában állott és Szatinármegyének vallotta magoltá magát késő aggkorában is. Buttyán László nem soká maradt a bíróság élén, öt évi szolgálat után Szekinálkozott tízezer frank elsikkasztására és én elutaztam a barátnőmmel együtt. Párisból írtam a főnökömnek ; könyörögtem neki, hogy ne tegyen ellenem bűnvádi feljelentést és megígértem neki. hogy idővel visszafizetem az egész összeget. Meg is fizettem neki mindent, mert ez a tízezer frank lett szerencsémnek az alapköve. Láthatod, hogy az ember újra tisztességessé válhat. • — Te visszafizetted a pénzt. De azt nem lehet eltörölni, amit ón követtem el. — Visszafizettem a pénzt, de azért mégis tolvaj voltam . . . Nézd fiam, megmondom, hogy mit kell tenned: én itt elintézem az ügyeidet, te pedig beálisz az idegen légióba. Néhány évi szigeru keméay, a kötelességnek szentelt élet után, megvál- tozottan korülsz haza és újra becsületreméltó leszel. — Meglehet . .. — Add ide hát nekem azt a revolvelt. —- Tessék, vidd el magaddal. Lassan, komolyan ölelte magához Jules Olivot a fiát és azután elhagyta a szobát Raoul ellenben ben egy székbe vette magát, kezeibe temette az arcát és keservesen zokogott.... * I Este nem jött ebédhez, do Olivet nem nyugtalankodott, biztosra vette, hogy Raoul meggyógyult. Másnap reggel a következő tartalmú levelet kapta : — Miért raontad el nekem ifjúságodnak ama epizódját, atyám ? Meg akartál menteni általa és a kárhozatba löktél. Vallomásod előtt, tettemet hibának, ifjúkori megbotlásnak tarthattam. Most azonban tudom, milyen fajtája vagyok az emberiségnek, Tolvajnak csak hamisító lehet a fia. Nekem nem kellett volna váltót hamisítanom, te pedig lopás ____KÓ'V ÁRVIDÉK__________ ge dre került vizsgálóbírónak, a bíróság vezetője pedig Horvátit Ferenc lett. Az évek hosszú során át egész légiója támadt azon hivatalnokoknak, akik rövidebb hosszabb ideig működtek e községben, á közös hivatalnoki sors szétszórta őket az ország különböző részeibe s hogy e községben való működésűk mily nyomokat hagyott lelkűkben, azt alkalmam volt tapasztalni, amikor pár évvel ezelőtt hivatalos működésem közben összekerültem Virágh Béla jelenlegi temesvári törvényszéki elnökkel, aki a nyolcvanas évek vége felé a bíróságnál joggyakornokoskodott. Szeretettel érdeklődött a község iránt s bizonyos meghatottság volt észrevehető rajta amikor itteni tartózkodására visszaemlékezett. Az itt letelepedett hivatalnokok között az összetartás és együttérzés bizonyos foka fejlődött ki, mely a társadalmi életben mutatta jótékony hatását, mert ezelőtt még csak 30 évvel is a község intelligenciáját majdnem teljesen a hivatalnoki osztály képezte. A fiatalság szórakozó helye a Mózsi bácsi korcsmája volt, ahol gyakran reggelig volt zajos az élet. Valóságos Don Jüanja volt az akkori időnek Magyari Pál a későbbi Magyari bácsi, aki agglegény sorban halt meg ezelőtt 8r-10 esztendővel. A nyolcvanas években a megyeháza udvarában kuglizó pálya is állott, melyet Drágos Pál volt alkapitány építtetett, a ki a megyei szolgálatból megválván, azt leakarta bontatni, ekkor alakult a községben egy ,,kuglizó társaság“, mely a kuglizót megvette és elnökéül Drágos László ügyvédet választotta meg s hozzá tartoztak a bíróság hivatalnokai is. ludre László akkori főszolgabíró erkölcsi érzékét azonban sértette, hogy az elemi iskola növendékei részére felállított torna- és játszóhely szomszédságában kuglizó legyen, annak lebontását rendelte el s e célra karhatalmi segédletet rendelt ki. A dologból azonban nélkül is megélhettél volna. Egy gonosz szellem késztetett mindkettőnket a bűnre. — Hogyan legyen bátorságom a felemelkedésére most, amikor megtudtam, hogy te, — aki kifogástalan, bármely gyengeségre képtelen férfiúnak tartottam, — épp oly aljas voltál, mint én ? Ha szégyeltem magam a bűnöm miatt, tettem ezt főleg te reád való tekintettel. Jobban féltem a te dorgálásodtól, mint az egész világ megvetésétől. Ah, szegény atyám, érts meg jól ! Előbb öngyilkos akartam lenni azért, mert az atyámat kifogástalauul becsületes férfinak hit. tem,.Öngyilkosnak kell lennem most azért, mert te nem vagy az. Utolsó együttlétünk óta tudom, hogy a végzet áldozata vagyok; egy olyan elitéit, aki folyton újra vétkezik. Te megmenekültél, mert energikus vagy, de én nein vagyok az. Minek hát tovább élni ? Isten veled ódesatyám 1 Bocsáss meg, hogy fájdalmat okozok neked. A csalánon nem teremhet rózsa. Már első esetben jól Ítéltem meg magamat, de mégse képzeltem.’hogy a tett háttere is borzalmas 1- hessen... És végül, talán bizonyos szabadsági vágy lakozik bennem, amely a kemény fegyelem, a kötelesség nehéz iskolája és a hedsereg fölé helyezi a halált. Te piszkos lelket adtál nekem, atyám, hogyan képzelheted, hogy gyémánttá tisztul, hogyha megtudom, milyen volt a te lelked?!.. * '■ ■ j Olivot kétségbeesetten sietett a rendőrfőnökhöz. Mindonfelé nyomoztak Raoul után, de csak a harmadik napon találták meg a holttestét a Szajnában. Felöltőjének zsebében megtalálták atyja fényképét — közepén kettétörve ... óriási botrány tett, .mert Rébay járásbiró aki tagja volt az egyletnek, a csendőr^éget a közreműködéstől eltiltotta s a csendőr- mester a parancsteljesilését felsőbb helyről jövő utasításig megtagadta. A következmények Rébaynak adtak igazat, mert a mpgyei alispán a kugliző-lebontását legalább égye- lőre felfüggesztette. A „kuglipálya'A azóta rég eltűnt a megyeháza udvaráról, aminthogy eltűntek már legnagyobb részben azok az alakok ijsi, akik nagy gyönyörűséggé! ütötték le a ,,láncét“ annak idején. A bíróság is kjköjtfízkődik, . ma holnap, minden megváltozik körülöttünk, csak a régi megyeháza áll még szomorúan, lelógó karfákkal, mintha belekiáltana a hung- talan éjbe „hát éri velem mi lesz?“ ... B. L. HIRE K. Házasság. Siibermán Lajos helybeli kereskedő e hó 17-én tartotta esküvőjét Fried Hanikával Magyarláposon. Kinevezés. Hegedű* Ferenc pénzügyi tanácsos volt nagy károlyi h. kir. pénzügyigaz- gatót, ö Felsége nagyenyedi pénzügyigazgatóvá nevezte ki. Uj jogtudor. Kis Ábrahám nyugalmazott vármegyei íevéltárnok a nagysomkuti kereskedelmi bank pénztárnokának fiát Kis Józsefet e hö 14-én avatták fel Kolozsváron a jogtudományok doktorává, A nagysomkuti magyar dalárda vigalom napja. Igen ügyesen összeállított műsora volt a helybeli magyar dalárda egyesület e hó 15-én tartott mulatságának. Ennek dacára mégis meg kell állapítanunk, hogy a mulatság nagyon — de nagyon hiányos volt, mert hiányzott a közönség. No de erről a rendezőség igazán nem tehet. A dalárda vezetője Szabó Qéza állami tanitó mindent elkövetett, hogy Nagysom- kut közönségének egy kellemes délutánt és estét szerezzen, de hogy ez nem sikerült teljes mérté kben, annak nem ö az oka, hanem a közönségnek távolmaradása. A műsor egyik pontja volt a női szépségverseny. A vendégközönség férfi tagjai titkos szavazás utján döntötték el, hogy ki legyen a győztes. A győztes Boncsánczy Mártonná úrnő lett, ö nyerte el a szépségverseny dijjat. itten megkell azonban állapítanunk, hogy a műsor egy pontja a „férfi rútság“ verseny elmaradt és pedig véleményünk szerint azért, mert nincs Somkuton rut férfi. A jövedelemről a dalegylet alábbiakban számol be. Elszámolás.A „Nagysomkuti Magyar Dalegylet“ vigalomnapjának összes bevétele: 198 kor. 63 fill. volt. K'fldás: 211 kor. 33 fill. Tulkiadás tehát 12 kor. 80 fill. Felülfizettek: Gróf Teleki Sándor 7 k.-t, Mán Lajos 5 k.-t, Szeráfin Elemér 4 k.-t, Medgvaszay Kálmán 3‘40 kor., Prizen- der Sándor 3 kor., Derecskey János 2 kor. 40 fill., özv. Darai Ignácné 2 kor., Bo- csánczy Márton, Pücz Ede, Id. Rácz Laci 2—2 kor., Dr. Hirsch Gyula P40 kor, lfj. Hirsch Ignác P20 kor., Páskándi József, Orosz István, Píeilmayer Simon, Lajos Ignác, Szeremy Lajos, Antal Gábor, K°rmos Imre, Gámentzy János l—í kor., Für Lajos, Magyar László. Dr. Kálmán Henrik,